Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-06 / 181. szám
2014. AUGUSZTUS 6., SZERDA A múlt héten arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mire érdemes odafigyelniük a diákoknak munkavállalásuk során. Most arról kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját, hogy mennyi bérre számíthat egy diák és miért népszerű az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatási forma. Miért célszerű diákként munkát vállalni? Bár sokan elsősorban a pénz miatt mennek el dolgozni, én igazán a tapasztalatszerzést emelném ki. Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy még a tanulmányai folytatása mellett, illetve alatt pár hónapra mindenképp vállaljon munkát. Ilyenkor a fiatal munkavállaló képet kap a munka világáról, megtapasztalja a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, feladatokat, kötelezettségeket. A diákmunka megkönnyíti majd az „igazi” munkába állást. A cégek is szívesebben alkalmaznak olyan pályakezdőt, aki már dolgozott életében, így nem kell elmagyarázni számára, mi az a MUNKA. A szülőket is arra bíztatom, és kérem, hogy ne óvják-védjék a munka világától gyermekeiket, hiszen előbb vagy utóbb mindenki életébe beköszönt a munkavállalás, ezért célszerű inkább felkészülni rá. Bátorítsák, ösztönözzék hát a fiatalokat tapasztalatszerzésre! Egyre népszerűbb a diákok foglalkoztatása iskolaszövetkezeten keresztül. Mi ennek az oka? Tapasztalataim szerint ma az iskolaszövetkezeti formába történő diákmunka a legnépszerűbb és a legelőnyösebb. Ennek egyik oka, hogy a diák mögött ott áll az iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára. Míg a diákok számára is könnyen elérhető, rugalmas, változatos foglalkoztatást jelent, addig a munkáltatóknak kevesebb szervezést, adminisztrációt és költséget eredményez. Az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok, a munkaidő-beosztása és nyilvántartása egyértelműen az ő felelőssége, mint ahogy az erre vonatkozó speciális rendelkezések betartása is. Vitathatatlan azonban, hogy ennek a foglalkoztatási formának a legnagyobb előnye a költséghatékonyság. Az iskolaszövetkezetek ugyanis a diákmunkásokat jóval olcsóbban tudják a munkáltatók rendelkezésére bocsátani, mint például a munkaerő-kölcsönzők. Milyen kedvezmények vonatkoznak az iskolaszövetkezetekre? A 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében foglaltak (455. § (3) b) pont) szerint, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok után nem kell 27%-os szociális hozzájárulási adót, illetve nem kell a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást sem megfizetni - erről a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) b) pontja rendelkezik. így rögtön 28,5%-os megtakarítást realizál a bérköltséget illetően az a munkáltató, aki iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákokkal pótolja a hiányzó munkaerőt, mint az, aki a „normál” munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókat alkalmaz. A cégeknek csak annyi teendőjük van, hogy az elvárásaiknak megfelelő iskolaszövetkezetét válasszanak, majd megkössék a polgári jogi szerződést, és amikor szükség van a munkavállalókra, jelzik a kapcsolattartónak, aki határidőre biztosítja a megfelelő munkaerőt. Milyen feladatok elvégzésére alkalmaznak diákokat a cégek? Diákmunkásokat általában alkalmi jelleggel (pl. leltár, hostess munka) felmerülő feladatok elvégzésére vagy projektmunkákra vesznek igénybe a cégek. Többnyire még mindig az egyszerű betanított tevékenységekre vagy szezonális időszakokra (pl. turizmust, kereskedelmet kiszolgáló ágazatokban néhány napra, hétre) történő igénybevétel a legelterjedtebb, bár időnként már találkozhatunk rendszeresen felmerülő szakmai tevékenységekben, az ún. gyakornoki programokban való részvétellel is (pl. IT, pénzügy, marketing, értékesítés, logisztika, gyártás, HR területeken). A tapasztalatok szerint az alkalmi jellegű munkákra - a tevékenységtől függően - a fiatalabbak is eséllyel jelentkezhetnek, de a rendszeres kisegítő jellegű munkákat a cégek inkább a 18. életévüket betöltött diákokra bízzák. A diákszövetkezetek honlapjaikon hirdetik az aktuális álláslehetőségeket és a tagsághoz, azaz a belépéshez szükséges tudnivalókat. Mit kell tennie a diáknak azért, hogy iskolaszövetkezeten keresztül dolgozhasson? Fontos tudni, hogy iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatáshoz aktív nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyra van szükség. Az iskolaszövetkezetek általában 1.000 Ft-os tagdíjat kérnek, ami ún. szövetkezeti részjegy vásárlást jelent. Erre van szükség ahhoz, hogy mint szövetkezeti tag vállalhasson munkát a tanuló/hallgató. A legtöbb iskolaszövetkezet ezt az összeget az első munkabérből vonja le. A tagsághoz minden esetben személyesen kell bemenni a kiválasztott diákszövetkezethez és ki kell tölteni a belépési nyilatkozatot, amelyhez szükség van néhány adatra: személyi igazolvány, TÁJ szám, adóazonosító jel, bankszámlaszám és az aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolás. Ezt követően lehet az aktuális állásokról tájékozódni. Fontos megadni, hogy mely napokon, mely időszakokban tud a diák munkát vállalni. A regisztrációt követően pedig általában személyesen vagy interneten keresztül lehet a meghirdetett munkákra jelentkezni. Szinte mindenhol alapvető követelmény, hogy a munkára jelentkező megbízható legyen, felelősségteljes és valóban akarjon dolgozni! Mennyit keres egy diákmunkás? Ahogy a múlt heti cikkünkben is említettem, a diákok esetében is kötelező megadni a minimálbért. Általában órabérben dolgoznak az iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalók. Az ő esetükben 2014-ben az egyszerű, semmiféle szakképzettséget nem igénylő munka esetén az alap órabérnek minimum bruttó 584 Ft-nak kell lennie, szóval ugyanannyi ez az órabér, mint amikor a munkáltató „normál” munkaviszony keretében foglalkoztat egy dolgozót. A különbség a nettó összegekben rejlik. A diák bruttó munkabérét csak 16%-os személyi jövedelemadó (szja) terheli, így ő a bruttó bérének 84%-át kapja meg (584*0,84), ami 490,56 Ft-ot jelent óránként. Azaz az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetén a diák béréből nem kell további levonást érvényesíteni, tehát sem nyugdíjjárulékot (10%), sem egészségbiztosítási (7%) és munkaerő-piaci (1,5%) járulékot nem kell vonni. E£- zel szemben a „normál” munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló a bruttó bérének csak 65,5%-át kapja meg, így ő a bruttó 584 Ft-ból majd csupán 382,52 Ft-ot visz haza. Mire hívná még fel figyelmet? Sokan elfelejtik, hogy ugyan a személyi jövedelem-adóelőleget a szövetkezet levonja a munkavállalótól, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig. Azok a diákok tehát, akik 2014-ben dolgoznak, ne felejtsék el, hogy 2015. május 20-ig, adóbevallást kell majd beadniuk! Work Way Club Elérhetőség: i n ....... Email: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu A MUNKAERŐ MESTER Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 www.workwayclub.hu / r ) A DflÁKMUMKA AI ISm^mWETKEZIEÚ
