Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-22 / 194. szám

MTI FOTÓ: KÁSZ0N1 LÁSZLÓ Kiállítá s rászoruló gyermekeknek Budapest. Kiállításon mu­tatja be ismert személyisé­gek kisiskolásként használt személyes tárgyait az Öku­menikus Segélyszervezet az Iskolakezdés együtt! elneve­zésű adománygyűjtő kampá­nyának keretében, amellyel 1000 rászoruló gyermek tan­évkezdését kívánják segíteni. Az Alléé Bevásárlóközpont földszinti átriumában kedden nyíló kiállításra olyan ismert személyiségek ajánlották fel személyes tárgyaikat, mint Wolf Kati, Kovács Kokó István, Janicsák Veca, Csemer Boglár­ka Boggie, Wessely Márti, Er­délyi Balázs, Puskás Peti, Segal Viktor, Felméri Péter és Rakonczay Gábor - közölte a szervezet az MTI-vel. A szeptember végéig tartó gyűjtés célja tízmillió forint összegyűjtése, amelyből ezer gyermeket tudnak segíteni személyre szabottan minősé­gi, korosztályának megfelelő tanszerekkel. Adományozni a 1353-as vonal hívásával és a segélyszervezet honlapján le­het, valamint a postákon talál­ható perselyek és csekkek se­gítségével. Mindezek mellett az augusztus 21. és 24. között a Kopaszi-gátnál zajló Iron- man 70.3 Budapest versenyen a célszalag előtt egy installáci­ót állítanak fel, amely alatt át­futva a versenyzők egy csen­gőt húzhatnak meg, ezzel je­lezve adományozási szándéku­kat. Minden egyes csengetés 2014 forintot jelent a jótékony- sági akció támogatására. Bővül az aranysakál-állomány Budapest. Az aranysakál a kilencvenes évek elején bukkant fel újra Magyarországon, az állományt mára már 8800 körülire becsülik és bár az állatok elsősor­ban pockokra vadásznak, károkat okoznak a vadállo­mányban is. A rókánál nagyobb, 10-15 kilós őshonos ragadozó a ju­goszláviai háború nyomán jelent meg délen, mára azon­ban az északi megyékben is megtalálható. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint 14 évvel ezelőtt 59 arany­sakéit ejtettek el, a tavalyi vadászidényben már 1813-at. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem VadVilág Megőr­zési Intézetének igazgató-helyettese elmondta, hogy az aranysakál élőhelyeinek visszaszorulása és az irtás mi­att Bulgária kivételével egész Európában kipusztult az 1940-es évekre. Bulgáriában 1961-ben védetté nyilvánítot­ták, és mivel jól alkalmazkodik, gyorsan szaporodik, a 90- es évek elején a Duna és a Dráva mentén ismét felbuk­kant az országban. Azóta az északabbra fekvő tájakon is egyre gyakrabban látni a szürkületkor zsákmány után in­duló, falkában vadászó aranysakált. Rejtőzködő életmódja, óvatossága miatt viszonylag ke­vés példányt ejtenek el. Az aranysakál egész évben va­dászható, de mérgezni nem lehet, csak csapdázni. Ter­mészetes ellensége a farkas, de tőle Magyarországon nem kell tartania. Az évi 4-5 utódot nevelő aranysakál elsősorban pockokra, egerekre vadászik, de képes az őz­gidát, a vaddisznó malacát is megfogni. Élőhelyéről a ró­kát is kiszoríthatja. Az embert azonban kerüli, nem je­lentveszélyt a kirándulókra - jegyezte meg Heltai Mik­lós. Borsodban eddig nem bukkantak nyomára, Komá- rom-Esztergom, Fejér és Heves megyében sem s/árnoi tevő az állomány, Nógrád megyében pedig eddig egyetlen példányt lőttek. Veszprém megyében sem okoz egyelőre jelentős káro­kat a populáció, ahogy Vas megyében sem. Tolna megyé­ben azonban gyorsan nő a számuk. A megyei kamara tit­kára, Király István szerint leginkább a mezei nyúl, fácán, esetleg az őzgida állományt csökkenti. A bogyiszlói Duna- gyöngye Vadásztársaság vadászmestere, Ezer Csaba pe­dig arról számolt be, hogy az utóbbi időben lakóházak kö­zelében is láttak aranysakálokat. Úgy vélte: az apróvad- és őzállomány a vesztese a faj megjelenésének, a 6000 hektáros vadászterületen már nincs olyan rész, ahol ne tűnne fel. Idén a mezei pocok inváziója miatt nagyobb részt rágcsálókkal táplálkoznak, ezért több őzet látni a va­dászterületen.- Győr-Moson-Sopron megyében is egyre több az arany­sakál, 4-5 példányt ejtenek el évente - mondta Orbán Henrik, a megyei vadászkamara titkára. Nagyobb, öt-tíz példányos populációról a Hanságban tudnak. Ez az a lét­szám, amellyel már hatékonyan tud falkában vadászni. Arra, hogy nemcsak visszatelepült egyedek élnek itt, az is utal, hogy fiatal, már bizonyosan a megyében született példá­nyokat is ejtettek el. Főként nem a zsákmányolás miatt van probléma a fajjal, ha­nem azért, mert vadászati stratégiája olyan stresszt okoz az állatoknak, hogy mene­külni kezdenek a területről - mondta. Somogy kiváló élettér az aranysakéinak, ahol 1995-ben ejtették el az első példányt, az elmúlt vadászati idényben már 650-et lőttek le - mondta Kemenszky Péter, az Orszá­gos Magyar Vadász Kamara megyei titkára, aki arról is beszámolt, hogy a Gödöllői Egyetem és a Kaposvári Egye­tem együttműködésével kutató programot indítottak, hogy többet megtudhassanak a fajról. Baranya megyében körülbelül tíz éve nő erőteljesen a nádi farkasnak is ne­vezett állatok száma.- Zala megyében a napokban egy szukát és egy köly- köt lőttek ki hivatásos vadászok - mondta Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője. Már nem magányosan kóborolnak, hordákba tömörül­nek és úgy szerzik zsákmányukat. A vadászok szerint az őzszaporulatot tizedelik, mert a megyében apróvadat, fácánt, vadnyulat nem sokat találnak. Páll Tamás el­mondta, egyelőre nem tudni, terjesztenek-e a rókákhoz hasonlóan veszettséget vagy galandférges fertőzést, mert ezek az emberre is veszélyesek lehetnek. Békés megyében az ártéri területeken, a közeli erdőkben és a háborítatlan pusztákon figyelhető meg a faj egyre na­gyobb számban. Dián János, a Nagyrátai Vadásztársaság fővadásza el­mondta, hogy az egymást hívogató sakálok üvöltése húsz évvel ezelőtt ismeretlen volt a térségben, de ma már nappal is hallható. A mezei nyúl és az őzek száma 15 év alatt mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A mezei nyúl éves terítéke másfél évized alatt ezerről 150-re esett visz- sza. Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója be­számolt róla, hogy Csongrád megyében a közelmúltban bukkant fel a Tisza-Maros-szögben, a Fehér-tónál és Szeged-Kiskundorozsmán is. Csapatban elejtik az őzgi­dát, a szarvasborjút és a vadmalacot is. A megfigyelések szerint, míg az egyik ragadozó a nőstényt támadja meg, a másik a fiatal állatot ragadja el, azt azonban szavai sze­rint vizsgálni kell, összefüggés lehet-e bizonyos terüle­teken az őzállomány csökkenése és a sakál megjelené­se között.- Az aranysakál Kecskemét vonzáskörzetében már komoly veszélyt jelent a vadállományra - mondta Szi­geti Béla, a megyei vadászkamara alelnöke. Az őzgidák pusztítása már látszik az állományon, kü­lönösen ott, ahol nem védekeznek hatékonyan az arany­sakál ellen. Szendrei László, a Debreceni Egyetem egye­temi adjunktusa elmondta, Hajdú-Bihar megyében 2007-2008-tól jelent meg a megyei lelövési statisztiká­ban előszóra faj. Kiállítás fogvatartottak festményeiből Szombathely. Tömő János börtönlelkész rendezi a Paradiso Dei - Egyház a börtönben című kiállítást, amely fogvatartottak műveiből nyílik Szombathelyen, a Székesegyházi Főplébánián. A csatorna legidősebb átúszója Cap Gris-Nez. Egy hetvenéves ausztrál férfi, Cyril Baldock büszkélkedhet a La Manche-csatorna leg­idősebb átúszójának címével. A sydneyi Bondi Surf Club örökös tagja helyi idő szerint szerdán kora reggel indult el Angliából és 12 óra 45 perccel később ért partot a franciaorszá­gi Cap Gris-Nez-nél. „Megcsináltam” - írta ki Twitter oldalára a férfi, amint teljesítette a 34 ki­lométeres távot.- Hivatalosan is én vagyok a legidősebb ember, aki átúszta a La Manche-csatornát” - tette hozzá a 70 éves és kilenc hónapos Baldock, aki az angol Roger Allsoppot fosztotta meg a megtisztelő címtől. A koráb­bi csúcstartó 70 évesen és négy hónaposán, majdnem 18 óra alatt tette meg a távot 2011-ben. - Évek óta nem volt részem ilyen szórakozásban - jegyezte meg Baldock, miután partot ért Franciaországban.- A tizedik órában úgy éreztem, hogy semerre sem tartok, de a segítőim fantasztikus támogatásá­nak és inspirálásának hála végigcsináltam - hang­súlyozta a rekorder, aki tisztában volt a rá váró kihí­vásokkal, mert 1985-ben, 41 éves korában egyszer már átúszta a csatornát. Baldock akkor 10 óra 44 perc alatt teljesítette a távot. A mostani átúszás so­rán a férfi kísérői a Twitteren közvetítették az ese­ményeket: a bejegyzések szerint nagyjából félúton Baldock sportitalokat ivott és bevett egy gyulladás- csökkentőt, majd amikor a francia partvonal már a látóhatáron belül volt „fájdalmakkal küzdött ugyan, de még mindig élvezte” a kihívást. Baldock edzőjé­nek, Des Renfordnak egy évtizede tett ígéretét telje­sítette, valamint a rákkutatás számára gyűjtött pénzt az átúszással - írta a The Australian című ausztrál lap az AAP ausztrál hírügynökség jelentése alapján. Renford maga akarta átúszni a csatornát, de eb­ben egy szívinfarktus megakadályozta. Baldock az ötödik ausztrál, aki átúszta a La Manche-csatornát. A La Manche-csatorna kíséret nélküli átúszásának gyorsasági rekordját is egy ausztrál, Trent Grimsey tartja, aki 2012-ben 6 óra 55 perc alatt teljesítette az embert próbáló kihívást. Lehet, hogy a 70 éve fér­fi rekordja tiszavirágéletű lesz, mert egy honfitárs­nője, a 73 éves Irene Keel is át akar úszni Angliá­ból Franciaországba, lehetőleg még ezen a héten. HIRDETÉS i HOMLOKZATI HOSZIGETEI 1500 M2 SAJÁT ÁLLVÁNY műemléki Épületek felujitai MŰEMLÉKI ÉS FA NYÍLÁSZÁRAI BÚTOROK GYARTASA t

Next

/
Oldalképek
Tartalom