Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-22 / 194. szám

2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK u j Elismerés a rendőröknek Államalapító Szent István ünnepe alkalmából a Nóg- rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság több munkatársa részesült elismerésben. NÓgfád megye. Nemzeti ünne­pünk alkalmából Magyarország köztársasági elnöke több évtize­den át végzett kiemelkedő és ered­ményes szolgálati tevékenysége elismeréséül magyar ezüst ér­demkereszt kitüntetést adomá­nyozott Kovács Csaba főtörzs­zászlósnak. Az országos rendőrfőkapitány előléptette soron kívül, a rendőr­ség munkájának hosszú időn át történő segítésének elismerése­ként rendőr alezredessé Novákné Koplányi Edit nyugállományú ha­tárőrt, beosztásában huzamosabb időn át végzett kiemelkedő munká­jáért rendőr zászlóssá Kiss Gábor főtörzsőrmestert. Szolgálati felada­tai hosszabb időn át történő ered­ményes végzéséért fizetési fokozat­ban előresorolta Lukács Laura törzsőrmestert, valamint tárgyju­talomban részesítette Berta Sza­bolcs hadnagyot. Dr. Nagy László ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítésért óra tárgyjutalomban ré­szesítette Hilovszky Henrik őrnagyot, Osgyáni Zoltán századost, Ringeisen Tamás alezredest, Pénzes Bertold főtörzszászlóst, Szeles Norbert r. fő­hadnagyot, Czene Gizella, Csépe Béláné, Toldiné Betes Marianna köz- alkalmazottakat és Vályiné Taliga Mária alezredest Elismerő oklevelet adott át Béres Péter főtörzszászlós, Csábi László őrnagy, Kótner Zoltán főtörzszászlós, Frátér József zászlós, Tamás Norbert zászlós, Bakos Zsolt főtörzsőrmester, Gudics Gergely szá­zados és Gembiczki Mária főhad­nagy részére. Díjakat adományoztak Kazal Elismerésekkel honorál­ta a községért kifejtett önzetlen segítséget nemrégiben a telepü­lés önkormányzata. A felújított művelődési ház ünnepélyes át­adása alkalmával Sándor Gyuláné, a népdalkor vezetője, az Önzetle­nül Kazárért díjat vette át, az N&N Stahl Kft. a sokoldalú, anyagi és humán felajánlásokért a Civilek Támogatásáért Díjban részesült. Kétmillió forint fejlesztésre Piiiny. Az önkormányzat kétmil­lió forintot nyert a szociális föld­program támogatására benyújtott pályázatán. TőzsérSándomé, a pol­gármesteri hivatal általános elő­adója elmondta, hogy a pénzt csak a pályázatban megjelölt célra lehet fordítani. Az összegből hűtőládát, szeletelőgépet, grillezőt, univerzá­lis konyhagépet, paradicsompasz- szírozót vásárolnak. Szeszélyes időjárás ural­kodott Nyugat-Nógrád- ban az augusztus húsza­dikai ünnepen. Mire azonban véget értek a programok, már java­részt elvonultak a fekete fellegek. H.H.-Sz.B. Délutáni kiindu­lópontunk a rétsági „nagyparko­ló”, innen vágunk neki az ünnep­ség-látogató túrának. Mire első állomásunkon, Rom-hányban megállítjuk az autót, a helyi An­golkertben már enyhén csepereg az eső. Tökéletes időpontban ér­kezünk, hiszen a színpadra most lépdelnek fel pompás népviselet­ükben a lengyelországi testvérte­lepülés, Lutomiersk hagyomány­Akül őrző együttesének tagjai. A tol­mács segítségével röpke ismerte­tőt kapunk róluk, majd harmoni­ka-kísérettel szépen zeng a „po­lák” dal, a szólista hölgy és társai - már amennyire kivehető a szö­vegből - énekelnek az erdőkről, a Visztula folyásáról, a szerelem­ről, a mazóviai mezőkről, s még sok mindenről, amely e gyönyö­rű tájakkal terített országban megtalálható. Amikor az operett­előadás kezdődik, beszélgetünk a házigazdával, Termán István polgármesterrel. Marasztalna bennünket, de máshol várnak már, Magyar-nándorba guru­lunk tovább a járművel. Mintha itt már sütne is a Nap. A bearatási ünnepre jöt­tünk, a nyári munkák zárását rendszeresen itt köszöntik. Ala­pos megfontolással a szervezők a szabadtérről a művelődési házba költöztették át a rendez­vényt, Sándor István polgár- mester mondja is, nem kockáz­tathattak, inkább a fedett helyet választották. Az épület nagyter­mében folklór-kavalkádba csöppenünk. A berceli asszo­nyok nótáznak, Gál Lea Kamil­la énekel egy csodaszép dalt, és itt vannak az ipolyveceiek, a Birbic néptáncosa is. Nemsoká­ra befut a hivatalos „gyűlés” szónoka, Bacsa Béla, a megyei kormányhivatal földművelés- ügyi igazgatója. Néhány szót váltunk a betakarítás eredmé­nyeiről, például arról, hogy a ki­számíthatatlan időjárás miatt a gazdálkodók később arattak, sokan még nem is végeztek a munkákkal, így összegzést sem tud még adni az eredmények­ről. A díszvendég beszédében sem hazudtolja meg „szakmai” önmagát, a nemzeti ünnepről, a magyarságtudatról fűzött gon­dolatait követően említést tesz a mezőgazdaság nógrádi jel­lemzőiről. Sándor István egy ki­tüntetést is átnyújt: több mint két évtizedes intézményvezetői tevékenységének elismerése­ként az önkormányzat „Ma- gyarnándorért” díjjal jutalmaz­za Szána Gábort, az általános iskola igazgatóját. Indulunk tovább. Bánk a cél, és bizony eléggé „kerékkötő” módon sorakoznak a hepehu­pák ezen a Szente, Kétbodony felé vivő útszakaszon. Bő húsz­percnyi utazás után a tó víziszínpada előtt vagyunk. Bállá Mihály tartja már itt be­szédét, a magyarság büszke kül­detéstudatát emeli ki, a „szentistváni” szellemiség máig ható erejét. Egy igencsak érde­kes, fuvolás-szintetizátoros alá- festésű, hangzásilag leginkább „űrbélinek” tűnő zenemű elő­adása után - amely a bánki Zvolenszki Levente fiatal kom­ponista szerzeménye -, Ivanics András, a község polgármestere átadja a Bánkért Emlékérmet a negyven éve működő helyi ha­gyományőrző tánccsoportnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy társainak, hiszen a falu vezető­je maga is a'csoport aktív tagja. A díjazott együttes pergő lábú produkcióval szórakoztatja a szép számú közönséget. Lassan bealkonyodik, amikor búcsút intünk Bánknak. Még egy megállónk akad, a kiinduló­pontunk egyben a vég is, Rétság. A művelődési központ­ban megy a műsor javában, a Rozsda együttes dübörgő rock­zenét „nyom”. Itt már nem sokat időzünk, még megtekintjük a készülő Mindszenty-Pallavicini emlékmű „körbeforgó” maket­tét, és befejezzük ezt az augusz­tus húszadikai kirándulást. Halastó épül Rákóczibánya határában Rákóczibáliya. Jóléti halastó és pihenőhely kialakításába kezdett egy társaság a Mizserfa bányate­lep és Rákóczibánya között fekvő völgyben. A tó elsődlegesen sporthorgászati, pihenési és rek­reációs célokat, másodlagosan pedig halászati célokat szolgál majd. A kialakításra az illetékes szakhatóság az elvi vízjogi enge­délyt még 2005-ben megadta, így időközben elkészülhetett a terület geodéziai felmérése, elkészültek a talajmechanikai felmérések és a vízminőség besorolása. Hu­szonhét szakhatóság engedélye után és Kazár önkormányzatá­nak településrendezési tervmó­dosítását követően a mezőgazda- sági terület besorolása immár víz­gazdálkodási övezet lett, ahol hor­gászathoz kapcsolódó épületek is létesülhetnek. A hagyományokhoz híven az idén is szabadtéri szentmi­sével készültek Rimócon az államalapítás ünnepére. A szentmisét a község új plébánosa, Czombos József celebrálta, akinek bár ez volt első miséje Rimócon, a bemutatkozó szentmiséjét augusztus 24-én, vasárnap tartja a településen. Az ünnepség elején jó időre készül­tek a helyiek, de időközben a Nap elbújt, eleredt az eső, így előke­rültek az esernyők és a szentmise zavartalanul folytatódott tovább. Ezt követően verssel, énekkel készültek a fiatalok, majd az új plé­bános megáldotta és felvágta az új kenyeret, amelyet rimóci népvi­seletben öltözött gyerekek kínálgattak a helyieknek. Pillanatkép a Rozsa együttes rétsági koncertjéből Jfeii] a toojjjújjy'MT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom