Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-21 / 193. szám
o „A múlt gyökereiből táplálkozik a jövő” Augusztus 20-án, államalapító Szent Istvánunk ünnepén immáron hatodik alkalommal rendezték meg a Maconkai Búcsút, Bátonyterenyén. Az eseményen felavatták Nepomuki Szent János szobrát, volt ünnepi mise és kenyéráldás is. Remenár János Bátonyterenye. A hagyományok szerint idén is körmenettel indult a búcsú, majd felavatták Nepomuki Szent János - a források, vizek, védőszentjének szobrát, amelyet Zahar Béla, helyi plébános is megáldott. A régi maconkai képeslapokon fellelhető emlékmű a n. Világháborúban megsemmisült, de a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület és Semes-Bogya Eszter fafaragó segítségével most újra alkották és méltóra-helyére került, a templom és az ivókút patak közelébe, ahol még egy békés kis pihenőparkot is kialakítottak. A szobor egyébként a - múlt évben felújított - Csevice-forrás felé mutat, melynek vize igen kellemes,enyhén pezsgős ízű. Az emlékmű felszentelése után szentmise következett, melyet Kiss Ernő, nyugalmazott plébános és Zahar Béla, helyi plébános mutatott be. Mindketten emlékeztettek arra, hogy augusztus 20.-a nemzeti és állami ünnep, I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent István király és az Új Kenyér ünnepe, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VB. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. A szentmise után Kiss Ernő, ny. plébános, Zahar Béla, plébános és Pádár Zoltán, református lelkész áldotta meg az új kenyeret Ezt követően Nagy-Majdon József, polgármester mondott beszédet A város vezetője kifejtette: ez a hatodik alkalom, hogy megrendezik a Maconkai Búcsút, mely immáron negyedik éve a város augusztus 20-i ünnepsége is egyben. - Fontos nap ez az ország és Bátonyterenye életében is, hiszen ilyenkor többek között államalapítónkra, maconkai templomunk védőszentjére emlékezünk. Szent István tettei a mai napig példaértékűek számunkra. „A múlt gyökereiből táplálkozik a jövő” - hangsúlyozta a város elsőszámú embere majd békés, áldott ünnepet kívánt Megosztotta az eseményen résztvevőkkel ünnepi gondolatait Becsó Zsolt is. A térség országgyűlési képviselője, a történelmi visszatekintés fontosságát és augusztus 20-a összetartó erejét emelte ki. Majd úgy fogalmazott van mire büszkének lenni Bátonyterenyén is, hiszen a jelenlegi vezetők megmentették a várost a csődtől, cégek települtek az ipari parkba, mintaértékű a közfoglalkoztatás, műfüves pályát alakítottak ki- Kisterenyén már épül az újabb-, járdák, utak újultak meg, és a Maconkai-víztározón több százmillió forintos beruházások történtet, melynek következtében Európa szerte híres horgászparadicsommá vált - Gyarapodott a város, Bátonyterenye jó úton jár! - hangsúlyozta a képviselő, majd hozzátette: meg kell becsülni az elért eredményeket és folytatni kell az elkezdett munkát. Az ünnepi beszédek után kitüntetéseket adtak át Bátonyterenye díszpolgára címet ezúttal Tóth Sándor, országgyűlési képviselő kapta (1939-ben született Szolnokon, de gyökerei Kisterenyéhez kötik); Bátonyterenye közösségért díjat kapott a KTS Metalltechnik KfL(a cég fő profilja a fémmegmunkálás, gépalkatrész-gyártás), az elismerést Takács Zoltán ügyvezető igazgató vette át Bátonyterenyéért kitüntetést kapott Kecskés Attila, vállalkozó; a Város Szolgálatáért díjat kaptak: Böhmné dr. Ecsedi Erika, háziorvos; Szálkái Pálné, anyakönyvvezető és Szeberényiné Érdi Anna Éva, az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár egykori igazgatója, illetve idén Horváth Tibor, a város alpolgármestere vehette át a Maconkáért Emlékérmet, melyet minden évben egy főnek adományoz az Aranyalma Hagyományőrző Egyesület A kitüntetést Orosz Tamás, elnök adta át A díjkiosztó után a Szózattal zárult az ünnepi műsor. A nap folyamán jó ebédhez is szólt a nóta, majd fellépett többek között a Maconka Táncegyüttes, a Nagybátonyi Ófalusi Hagyományőrzők, színpadra lépett Pándy Piroska és Berentei Péter, Jolly & Suzy, Dankó Szüvia és a jó Laci betyár. Végül zenés, táncos mulatozással zárult az esemény, annak reményében, hogy jövőre is folytatódik e nemes hagyomány... Magyarnak lenni nem állapot, magatartás Szenográdi Ferenc Szécsény A városban tegnap ünnepi szentmisével kezdődött az államalapításunk 1014. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés. A szentmise végén Csongor atya plébános megáldotta és megszentelte az új kenyeret. Az ünnepség a templom melletti Szent Erzsébet téren, a Szent István emlékműnél folytatódott. Szép Boglárka a műsor szóvivője Szent István királyunk fiához írt 10. intelmét olvasta fel. A város, a pártok, intézmények, civil szervezetek, rendvédelmi szervek vezetői elhelyezték a megemlékezés virágait a Szent István emlékműnél. Az ünnepi műsorban közreműködött a Mikszáth Táncegyüttes, az Andi Színjátszósai közül Bocsó Blanka és Csizmadia Kinga. Ezt követően, Stayer László a város polgármestere felidézte az 1974ben elhunyt Báró Lipthay Béla természettudós, az ember emlékeit. Dr. Harikné dr. Havasi Beáta a város alpolgármestere ismertette Báró Lipthay Béla életét, munkásságát, azért az emberét, aki a II. világháború idején több száz embert fogadott be a kastélya pincéjébe. Feleségével együtt olykor életüket is kockáztatva kiálltak a lakosság érdekei mellett, a városon átvonuló német és orosz katonákkal szemben. A tisztelet kifejezéseként a szé- csényi mezőgazdasági szakközépiskola, Lipthay Bélát névadójának választotta. A város önkormányzata poszthomusz díszpolgári címet adományozott részére. Az elismerést Stayer László polgármester, a kitüntetett unokájának, Lipthay Antalnak és feleségének dr. Lipthay Erzsébetnek adta át. Az ünnepi megemlékezésben, Stayer László idézte Márai Sándort: „Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás. ” Ezt követően arról szólt, hogy mit jelent számunkra a magyar magatartás. Köszöntőjét így folytatta - egészen bizonyos, a Szent Istváni döntések nélkül ma, mint nemzet nem léteznénk, döntései nélkül Márai Sándor sem fogalmazhatta volna meg állítását. Ma rá, Szent Istvánra emlékezünk. Az államalapítóra, az * első keresztény királyunkra, aki keresztényé tette a nemzetet. A kereszténység felvétele nem csak a pogánysággal való szakítást jelentette, hanem ugyanakkor és elsősorban egy életközösséghez való kötődést is. Egy olyan szilárd, szoros kötődést, amely számos kísértés és megpróbáltatást kitéve, több mint ezer éven át a nemzeti tudat alappillére, meghatározója maradt. A város első embere felidézte Szent István fiának, Imre hercegnek írt intelmeit. Köszöntőjét így folytatta: - Nem érzem erőltetett párhuzamnak, ha az ezer éve feljegyzett intelmeket magunkra vesszük: kegyesség, irgalmasság, türelem, alázatosság, mértékletesség, szelídség, becsület örök érvényű, nem csak uralkodóra vonatkozó tulajdonságok. Egy mai vezetőnek is rendelkeznie illik ezekkel az erényekkel, legyen az bármilyen közösségnek a vezetője. Stayer László feltette a kérdést: Márai Sándor gondolatában vajon a magyarnak lenni kifejezés helyettesíthető-e szécsényi szóval? Vonhatunk-e párhuzamot egy nemzet és egy település között? Úgy gondolom, hogy 680 éves városban igen. Hála Istennek, nagyon sokan vannak, akik komoly erőfeszítéseket tesznek a város gyarapodásáért, aktív, alkotó szerepet vállalnak értékeink megőrzéséért, közösségi életünk minél szélesebbé tételéért. A köszöntő után a polgármester, dr. Harikné dr. Havasi Beáta alpolgármester, dr. Bagó József jegyző megszegték a templomban megszentelt új kenyeret. Délután a Várkertben Izolda népi játékai várták a gyermekeket. Volt íjászat, barante bemutató. Jelenetek Képes Krónikából címmel a Szent László vitézek tartottak bemutatót. Este kezdődött István, a király című rockopera. „Büszkén őrizzük Szent István eszméjét” Hegedűs Henrik Érsekvadkert-Balassagjarmat Négyet kondított (azaz egész 9 órát jelzett) a szomszédos katolikus templom nagyórája, amikor Érsekvadkert faluközpontjában a szentmisét követően, Bállá Mihály országgyűlési képviselő jelenlétében, megkezdődött a Szent István napi ünnepség. Németh Judit szép éneke és Pistyur Zsófia szavalatát követően dr. Kovácsné Nagy Mária, a település polgármestere mondott beszédet. Gondolatainak középpontjában kérdésként emelte ki, hogy hol is van ma a helye a világban a magyarságnak, olyan körülmények között, amikor Európa keresi önmagát, zavaros valóságában a jövőbe mutató értékrendet, amit talán éppen a Szent István eszméjét hűen őrző magyarok fognak megmutatni a kontinensnek, s utat jelölnek ki a boldogulás felé. A kalandozások korából kilépve a kereszténység felvételének jelentőségét hangoztatva a szónok hangsúlyozta, nem a felpakolható és összegyűjthető kincsek teremtik meg a mindennapok biztosítékát, hanem az otthon melege, a család szere- tete, a közösség, a nemzet ereje. Mire a polgármester asszony befejezte beszédét, már kövér esőcseppek hullattak, így Németh Eszter dalát - zárásul - esernyők védelmében hallgatták a megjelentek. Balassagyarmaton egy órával később, tízkor kezdődött az ünnepség - a szervezők előre gondoskodtak a fedett helyről, hiszen az égi áldást is „elkerülendő” a régi vármegyeháza dísztermében tartották az ünnepséget. Itt a színes műsort a Tormay Cecile Irodalmi és Történeti Társaság tagjai, valamint a Balassagyarmati Dalegylet és az evangélikus egyházi kórus közös szereplése (Ember Csaba karnagy vezényletével) adták. Medvácz Lajos, a város polgármestere történelmi események felidézésével, és némi aktuálpolitikai felhanggal vegyített beszédében elsősorban arra helyezte a súlypontot, hogy a magyarok évszázadokon keresztül büszke tartással őrizték a „szentistváni” hagyatékot, és mindany- nyian legyünk büszkék arra, hogy Európa közepén keresztények maradtunk egy olyan korban is, ahol sok minden körülmény ellenünk dolgozik. Államalapító királyunk alkotásaiból az Intelmeket emelte ki, ami tökéletesen példázza azt, mire, milyen értékekre kell alapozni minden ifjúnak az életét, milyen eszmékkel, gondolatokkal kell felvérteződ- nie, hogy megállja helyét a világ sodrásában: „Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását!” - idézte szó szerint a mű egyik legfontosabb mondatát. Az ünnepség hátralévő részében az egyházak képviselői, Molnár Ambrus református teológus, Bartha István evangélikus lelkész és dr. Stella Leontin katolikus plébános osztotta meg a hallgatósággal ünnepi gondolatait, majd Medvácz Lajos és Bállá Mihály megszegte, és a résztvevők között kiosztotta az új kenyeret. Dr. Kovácsné Nagy Mária polgármester beszéde Érsekvadkerten J ti w a. p ** Fefe2ént©fteR Nepomuki I Szent János szobiét I
