Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-15 / 189. szám

A salgótarjáni Kálvária (2.) Szeptember 14-én, szombaton délután dr. Beer Miklós püspök atya a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepéhez kapcsolódva ke- resztutatvezetasalgótarjáni Kálvárián, ami­nek keretében megáldja a felújított stációké­peket. Ehhez kapcsolódva szeretnénk fel­idézni a salgótarjáni Kálvária történetének legfontosabb állomásait, emlékezve mind­azokra, akik a múlt és a jelen pillanataiban szívükön viselték az emlékhely sorsát Az előző részben az építés mozzanatait idéztük fel, most pedig az avatóünnepség és az 1943 utáni időszak eseményeit olvashatják. Az avatóünnepségre 1943. június 5-én ke­rült sor. A ferences háztörténet írása szerint: „Bár a légvédelmi készültség miatt szűk ke­retek közé szorították az ünnepséget, még­is az egész város meleg ünnepe volt Hiszen nemcsak vallásos, de hazafias jellege is van az építménynek, s így a felszabadított ma­gyarság kitörő öröme is az ünnep.” Szerencsére ettől sokkal többet őrzött meg a helyi lap az avatóünnepségről. Sajnos fényképet nem találtam erről az esemény­ről, pedig bizonyosan készülhetett - még a háborús helyzet ellenére is. A Kálváriaava­tás ünnepén a bányazenekar hangjai mel­lett, a Karancs utcai kereszttől vonult fel a város a Szent Imre-hegyre, ahol dr. Pobozsny Róbert rozsnyói püspöki helynök avatta fel a Kálváriát. Az ünnepen Réz Marián atya, a helyi ferencesek vezetője be­szélt, és voltaképpen ez volt az egyik utol­só szereplése salgótarjáni házfőnöksége ide­jén, mivel 1943 nyarától Nyíregyházára ke­rült A méltán híres hitszónok a Kálvária kapcsán a következő gondolatokat mondta: „Műiden nagyra hivatott nép, nemzet útja szintén kálváriajárás. Ezt az utat jelölte ki nekünk is az isteni gondviselés évszázad­ok folyamán. Szent István halálos ágyán lát­ja elvonulni lelki szemei előtt a véres má- gyar történelmet. A tatárdúlást a török hó­doltság idejét, amint félhold ragyog a ke­reszt fölött. Látja, hogy Trianon Pilátusai hogy ítélik el Hungáriát, hogy adják vállá­ra a csonkaságnak, nélkülözésnek súlyos keresztjét, hogy fosztják meg ruháitól, ékes­ségeitől [...]. A Kálvária nemcsak a fájdalom­nak, áldozatnak, hanem a megdicsőülés­nek az útja is. Mi lett volna hitünkkel, meg­váltásunkkal, örök boldogságunkkal, ha Krisztus megtorpan a Golgota útján, s nincs ereje megdicsőülésbe vinni a keresztet? Mi lesz a magyar jövő, ha nem lesz kitartásunk a magyar megdicsőülés, a magyar feltáma­dásig hordozni a keresztet? Mi lesz, ha fél­úton eldobjuk őseink, történelmünk ke­resztjét? [...] Hirdesse e szent hely azért a szenvedésben kimerült embernek: Ne csüg­gedj! Keresztben az üdvösség! Hirdesse e Kálvária e város Polgármesterének minden szépért és nemesért lelkesedni tudó mun­kaenergiáját, Tóth Gyula templomgondnok képpen a Kálvária kálváriája csak most kezdődik. A fordulat éve után, ahogyan jelképesen levonták az orosz bevonulás után (előtt?) az országzászlót, éppen így aludt ki a Kálvária fénye, és magára hagyták. Előtte azonban még, a háború pusztítása előtti utolsó pillanatban a fel­épült emlékhelyre 1943. szeptember 14- e után (a Szent Kereszt felmagasztalásá- nak ünnepéhez kapcsolódva) néhány nappal megszervezték az első búcsút, és felajánlották Salgótarján várost Jézus Szívének. Korabeli látkép a KálváriávaL A kép alján a régi vasútállomás, a posta épülete, amely előtt a Hősök szob­ra állt A Kálvária alatt az egykori Kassai sor patinás épületei, amelyek ma már szintén nincsenek meg. öregségében is fiatalos munkakedvét, alko- nyuló életének legszebb hattyúdalát. Hir­desse Róth Flóris, Bérczy Sándor bányaügyi főtanácsosok, dr. Quirin Leó vezérigazgató, dr. Korompay Lajos bányaügyi főtanácsos és Karattur Antal gyárigazgató, valamint a tel­eket adományozó Luby kegyúri család nemeslelkűségét. Hirdesse Traum Péter es­peres és dr. Ambrus JózSef'apostoli papi munkáját, Obrincsák Ernő építész és Bóna Kovács Károly szobrászművész alkotóké­pességét Hirdesse együttesen a város, a vál­lalatok, két plébánia hitbuzgalmi egyesüle­teinek és az egyes stációkat felállító csalá­doknak, egész Salgótarján közönségének áldozatkészségét.” Mindezzel azonban még nem fejező­dött be a Kálvária története, tulajdon­A déli plébániatemplomból ünnepélyes menet indult délelőtt a Kálváriára, a hegy csúcsán szabadtéri szentmise volt, ezen kb. 2000 ember vett részt Délután pedig ke­resztúti ájtatosságra került sor, ahol szintén sokan voltak. Úgy döntöttek, hogy a Kálvá­rián - bár a déli plébánia tulajdona lett - ta­vasszal májusban a ferences plébánia, szep­temberben a déli plébánia rendezi a búcsút Erre azonban sajnos már nem került sor. 15 évvel az elkezdés után tehát beteljese­dett a kálváriaépítők vágya, és a trianoni magyar kálvária emlékére hosszú időn át épített és elkészített salgótarjáni Kálvárián keresztutat járhattak, emlékezve Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, de figyel­meztetve magyarságunk sorsára is. Akkor még nemigen gondolták, hogy ez a kereszt­ét, alighanem az egyik első és utolsó ünnep is lesz. Az 1944-es év fájdalmas eseményei valóban szenvedést hoztak minden salgó­tarjáni lakosnak, azonban még szomorúbb volt az, hogy a bevonulok, a felszabadulást hirdetők ahelyett, hogy valóban a háború borzalmaitól való megszabadulást, meg­nyugvást adtak volna, még kegyetlenebbet hoztak hazánkra. A főplébánia épületéből Ferencz István plébánost és káplánjait 1950 májusában az Államvédelmi Hatóság emberei kiűzték, a ferenceseket 1950. július 31-én elvitték a városból. A pusztítás nem kímélte a Kálvá­riánkat, és sajnos a régi belvárost sem. Pon­tos adatok nem állnak rendelkezésre az el­pusztítás „menetrendjéről”, azonban annyit tudunk: az ötvenes évek időszakában a bar­langot szétverték, az emlékhelyet magára hagyták. A fák és a bokrok visszavették a helyet, és ez még a rendszerváltozás után majd két évtizeddel is így volt. Nemcsak tönkretették, de meg is alázták az emlékhe­lyet, többek között azzal, hogy randalírozni jártak fel, a stációkat összefirkálták, a bar­langot tönkretették. A Kálvária új korszaka 2003-ban kezdő­dött: a 60. évfordulón emléktábla került a feljárathoz a Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére, amelyen a Kálvária 14. stációjába helyezett emlékirat szövege olvasható. 2008-ban, a városvezetés elővette a Kálvária témáját, különösen is dr. Juhász Tibor alpolgármes­ter tett elévülhetetlen érdemeket a helyre- állításban. A helyi civil szervezetekkel és az Ipolyerdő Zrt.-vel összefogva a helyet kitisz­tították, és megrendezték (ismét) az első, már a kitisztított Kálvárián rendezett ke­resztutat. Azóta tündököl ismét a város fe­lett a Kálvária, hirdeti elődeink összefogá­sát, kitartását De a Magyar feltámadás bar­langja még feltámadásra vár. A Kálvária tör­ténete csak akkor lesz teljes, ha a most meg­újult stációképek mellett a barlang is elkészülhet. Kívánom, hogy sikerüljön ezt az adósságot is közösen pótolni. A város fe­lett lobogó országzászló, a megújult Kálvá­riánk, a Förster Kálmán-szobor a megúju­lás bizonyítékai, és azt jelzik: elődeink mél­tó útjára léptünk. Veszelovszki Balázs A jobbik rész választása (Folytatás az 1. oldalról.) Lélek-váró esemény ez, hiszen az Apostolok Cselekedetében, a pünkösdi eseménysornál is azt olvassuk: egy szív- vel-lélekkel kitartottak az imádkozásban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jé­zus anyjával és rokonaival együtt. (Apcsel 1,14). A Szentlélekkel való találkozás pedig mindig áldozattal jár, mégpedig olyan ál­dozattal, amely átalakítja a világot. Jézus ugyanis a kereszten lehelte ki Lelkét, hogy halálával és feltámadásával széttörje az alvilág bilincseit és eljuttassa mindenho­vá az Atya bocsánatát. A zarándok ehhez a Krisztushoz csatlakozik minden jócsele­kedetével, amikor a szent helyekre való el­jutásért áldozatot vállal. A Krisztussal megvalósuló kegyelmi közösség pedig - amit az Anyaszentegyház a szentségek ki­szolgáltatásával hoz létre -, mintegy ka­paszkodót, mentőkötelet nyújt a szenvedő lelkeknek, a nehézséggel küszködőknek: kiegészítem testemben azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből, testének, az egy­háznak javára (lKol 1,24). Ez a búcsú, a búcsújárás értelme és lényege, az újszö­vetség népe benső szolidaritásának egyik legszebb megnyilvánulása. A nyugati egyház oltárain sokszor áb­rázolják a fentebb idézett legendát úgy, hogy a tanítványok ott állnak, imádkoz­nak az Istenszülő halottas ágyánál. Mond­hatjuk, amit elmulasztottak megtenni Jé­zus halálánál, azt most, a feltámadás ta­núikén pótolni próbálják a Szűzanya hal­doklásánál. És jól tudjuk, azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik. (Lk 8,21). De ezt a jézusi mondást ki is terjeszthet­jük. Rokonai neki mindazok, akikkel megtestesülésekor osztozott az emberség­ben. Vagyis ha valaki úgy érzi, súlyos mu­lasztásai vannak, bűnei miatt szeretetből le kell rónia Isten és embertársai iránt az engesztelés adóját, a tanítványok példája szerint jöjjön, menjen el Máriához! En­gedje, hogy Isten ma is csodát művelhes­sen erős karjával (vö. Lk 1,51)! Ő, aki te­kintetre méltatja alázatos szolgálóinak (vö. Lk 1,48) minden fáradozását és fel­ajánlását! Hiszen a Szűzanya és az Egy­ház éppen azáltal nyújt leginkább oltal­mazó palástot és mentőövet gyermekei számára, hogy fiait maga köré gyűjti, akik imádságaikkal és áldozatvállalásaik­kal megszövik a „rászorulók” számára a kegyelemnek ezt a fenntartó hálóját. Éppen ezért, aki csak teheti, egyénileg vagy közösségileg keljen útra, jöjjön el nemzeti kegyhelyünkre, és az ott - akár hosszú évtizednyi szünet után - elvégzett szentgyónás, a vállalt áldozatok felajánlá­sával nyújtsuk ki kezünket a kimondva/ki- mondatlanul vagy éppen tiltakozva, de mégis megváltás után szomjazó világ felé! Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak (Róm 8, 19), mi pedig magunkban hordjuk a Lélek zsengéit (Róm 8, 23), vagyis felismerjük kegyhelyeinkben az Úr látogatásának nagy napját (vö. Lk 19,44). fr. Kálmán Peregrin ofm, szentkúti kegyhelyigazgató PBOGRAMAiÁNlÚ Salgótarján Augusztus 15. 17.00 A „Magyar Feltámadás Barlang” felújítás utáni felszentelést ünnepsége. Avató beszéd: Széfcyné dr. Sztémi Melinda polgármester. A barlangot felszentelik: Dr. Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke és Varga András esperes- föplébános. Ünnepi műsor - közreműködnek: Lengyel Judit, Salgótarjáni Vonósnégyes és a Zentfac Ferenc Színház művészei. {Szent Imre-hegy, Kálvária ) Augusztus 16. 10.00-18.00 Szent István napi Vásártér - Kézműves vásár (December H. tér) flPOUÖ MOZI Augusztus 14-20. 15.30, Csíngiling és a kalóztündér 3D Szinkronizált amerikai animációs kalandfilm Augusztus 14-20. 17.45, 20.00 A galaxis őrzői 3D Szinkronizált amerikai akció/kalaiíd/sci-fi Augusztus 16.10.00 Nívdt Jenő Emlékverseny és Macsánka fesztivál (zagyvarónái Tűzoltó szertár területén) 'HBEEEDT' na Nyitva minden nap: 10.00 - 19.0C 9.00 - 10.00 reggeli úszás (csak úszójeggyel) ZlNTHl ItfUNC SZÍNHÁZ Zenthe Ferenc. Székfoglaló és Családi Bérlet értékesítés a József Attila Művelődési és Konferencia Központ jegypénztárában! 2014/2015. évad: Többféle bérlet, vidám előadások, új arcok: Pásztor Tibor, Gyuriska János, Mikó István, Kottái Róbert! 09.00 MESÉL AZ OVI ^ ^ (Kuli Bálint) 09.05 Hirfüzér 09.30 Csendes percek Adventista Egyház műsora 10.00 Értéktár - Zenés Nyári Esték 10.30 Hirfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánló 13.30 INFO TV 19.00 MESÉL AZ OVI Vincze Aisa - A nem igazi kislány 19.05 Hirfüzér 19.25 Ajánló 19.30 Tarján, életképek 20.15 Értéktár 20.30 Hirfüzér 21.00 INFO TV Á programajánló a Salgótarjáni KózmAvelódési Nonprofit Kft. támogatásával készült. é f

Next

/
Oldalképek
Tartalom