Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-14 / 188. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER Sz eptember 14-én, szombaton délután dr. Beer Miklós püspök atya a Szent Kereszt felmagasz- talása ünnepéhez kapcsolódva keresztutat vezet a salgótarjáni Kálvárián, aminek keretében megáldja a felújított stációképeket. Ehhez kapcsolódva szeretnénk felidézni a salgótarjáni Kálvária történetének legfontosabb állomásait, emlékezve mindazokra, akik a múlt és a jelen pillanataiban szívükön viselték az emlékhely sorsát. A huszadik század elején nagyarányú építkezések kezdődtek meg Salgótarjánban, a sok ezer lakosú nagyközség készült a várossá válásra, a rangot 1922-ben kapta meg. Néhány évvel utána, 1927-ben felmerült a gondolat, hogy Kálváriát építsenek a város felé magasodó Pipis- hegyre. Megalakult a Kálváriát építő bizottság, ezzel egy időben azonban már szerveződött a ferences plébánia létesítése is. Idővel mindkét tábor eredményt ért el: a Kálvária helyett templomot akarók jóvoltából és összefogásából - hála nekik! - 1932-ben ferences plébánia, 1936-ban ferences templom épült, de a Kálváriát építők is elérték céljukat. A Kálvária építéstörténetéhez nagy segítségünkre szolgálna a főplébánia História Domusa, ami azonban ismeretlen helyen van, pedig felbecsülhetetlen értékű helytörténeti anyagról van szó. így néhány homályos dolog van az építés történetében, ezért az alkalmankénti bizonytalanság. A helyi plébános, Herczeg József 1928-ban meghalt, helyét Traum Péter vette át, aki határozott volt az addigi egy plébánia megtartásában, és később is csak úgy hajlott volna a templomépítésre, ha egy plébánia marad a városban. A templom- és plébániaalapítás legfőbb vezéralakja Horváth László városi tanácsnok és Szilvássy Xavér Ferenc acélgyári mérnök, valamint Lapsánszky János városi tisztviselő, aki később A Munka című hetilap szerkesztőségét is vezette. Ebbe a félig-med- dig kettévált városba érkezett Upponyi József hittanár-káplán, a ferencesek szavaival élve „a lánglelkű apostol”, akinek „salgótarjáni működése fordulópontot jelentett Salgótarján hitéletében”. Bár csak öt évig, 1925 és 1929 között volt itt, személyének nagyságát emeli, hogy Salgótarjánból távozva Putnokon helynökségi titkár lett Ő mozgatta meg a leülepedett salgótarjáni hitéletet, ő lett a kálváriaépítés egyik mozgatórugója is. Az események 1928-ban felgyorsultak, a földtulajdon jogait rendezték, Bóna Kovács Károly helyi építész elkészítette a 14 stációból álló kálváriatervet. Nevét már csak azért is ki kell emelnünk, mert keze nyomát nemcsak társadalmi vonatkozású emlékművek (losonci gyalogezred emlékműve, Báthori- szobor), de templomaink belső freskói, faragásai, díszítései is őrzik. Munkássága előtt - a helyi, zagyvarónai Bátki Józsefhez hasonlóan - még ennyi év távlatából is fejet kell hajtanunk. 1928 tavaszán elkezdődött az építkezés, amit városi munkások, önkéntesek, leventék, cserkészek és a kerékpáros zászlóalj csapatai végeztek. Messze volt még az, hogy elkészüljön az emlékhely. A két tábor közeledését és a Kálvária építését némileg segítette az 1930-as Szent Imre emlékév, ennek során a hegyet a leendő Kálvária területét Szent Im- re-hegynek nevezték el. A kőművesmunkák befejezése után, október 1-jén a 14. (utolsó) stációba emlékiratot helyeztek el az építők. Részlet az okmányból: „A Mindenható Úristen dicsőségére és a trianoni magyar kálvária emlékére Tóth Gyula volt nagyközségi bíró kezdeményezésére és állandó lelkes közreműködésével, Obrincsák Ernő építész és építőmester tervei és műszaki vezetése mellett, Fekete József közreműködésével épültek ezen stációk az országszerte nagy ünnepségek között megtartott Szent Imre jubileum alkalmával, az Úrnak 1930. évében. A területet a patrónus Luby család adományozta. A ká- polnácskák építési költségeit az egyes testületek és családok fedezték, a lábazathoz szükséges köveket és a fuvarokat dr. Róth Flóris magyar királyi bányaügyi főtanácsos adományozta. A földmunkákat legnagyobb részben Salgótarján városa által adott munkások és önként jelentkezők, élükön dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsossal végezték. Ebben az időben Szentegyházunk élén, Szent Péter trónusán XI. Pius pápa Őszentsége, Magyarország hercegprímási székében dr. Serédy Jusztinián, a Csonka-Rozsnyói Egyházmegye püspöki helynöke Pájer János putnoki plébános, míg Csonka- Magyarország kormányzója nagybányai vitéz Horthy Miklós Őfő- méltósága, miniszterelnöke Bethlen István gróf, Nógrád és Hont egyelőre egyesített vármegyék főispánja Pályi Pál, alispánja dr. Baross József, Salgótarján megyei város polgármestere dr. Förster Kálmán voltak. A Kálvária építőbizottság névsora: Traum Péter esperesplébános, elnök, dr. Horváth László városi tanácsnok, ügyvezető igazgató, dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsos, Tóth Gyula volt nagyközségi bíró, Obrincsák Ernő építész és építőmester, Galgó József postafőtanácsos, dr. Holies Endre bányakapitány, Dankó Antal bányaigazgató, Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész.” 1931-ben a Tóth Béla tervei alapján, Bulyovszky Lajos kőműves mester munkáját dicsérő Magyar feltámadás barlang is megépült, amely az országfelajánlás pillanatát örökítette meg. A kivilágított Nagy-Magyarország barlang messziről tündökölt, de felette üres volt még a hegy. Az 1938-as szentév (Szent István király halálának 900. évfordulója) kapcsán újra előtérbe került a Kálvária építése, Förster Kálmán polgármester felhívást intézett a város lakossága felé, hogy vállalja egy-egy csoport az építés költségeit a fizetésük 2%- ának felajánlásával. így jött ösz- sze mintegy 1000 pengő, a Kálvária azonban még mindig nem készült el. A munka lassan haladt, majd megállt. Ennek a megállásnak és lassulásnak három nagyon fontos oka volt. Egyrészt a gazdasági világválság, amely óriási gondokat okozott az államigazgatásban, a város vezetésében és a helyi gyárakban egyaránt Másrészt felmerült az igény a környékbeli bányászfalvakban, bányatelepeken a kápolnák, templomok építésére, amelyek még a gazdasági válság ellenére is előnyt élveztek: Salgóbánya, Zagyvapálfalva (1933) , Forgách-telep, Baglyasalja (1934) templomai mellett elkészült a ferences templom is (1936). A harmadik ok pedig az volt, hogy a trianoni sebek némiképp beforrni látszódtak az elszakított területek egy részének visz- szatérésével. Mindezek tehát a Kálvária bő egy évtizedes sorsát, ha be nem is fejezték, de egy időre meghatározták. 1940-ben a 60 éves Traum Péter plébános nyugdíjba ment, a Kálvária továbbépítése az új plébánosra, dr. Ambrus Józsefre várt, aki látott benne lehetőséget, és felkarolta, meggyorsította az ügyet. 1942 januárjában a polgár- mester, dr. Förster Kálmán ismét összefogásra szólította a várost, Tóth Gyula, a déli plébánia (mai nevén: a Főplébánia) egyházközségi világi elnöke vezetésével megtárgyalták a végső feladatokat. A plébános mellé állt, Bóna Kovács Károly lelkesen folytatta a munkáját, a lépcsősort és a feljárót - ahogyan az építéskor - most is a lakosság és a helyi társadalmi erők összefogásával és aktív munkájával építették, újították fel. A hátralévő állomások költségeit egy-egy csoport, család ajánlott fel. így készült el 1943-ra a teljes Kálvária, amelynek avatóünnepségére 1943. június 5-én, a trianoni békediktátum 23. évfordulóján került sor. Veszelovszki Balázs (A cikk befejező részét holnapi számunkban olvashatják.) Első állomás a saitúton A sajtút-állomás központi épülete Kézműves sajtkészítők kezdeményezésére egy országos sajtúthálózat épül ki hazánkban. Ennek első állomását nemrégiben avatták fel a nyugat-nógrádi településen. H.H.-Sz.B. Szente. Szentétől Kétbodony felé tartva, a község szélén található a Maszlik család tejgazdasága és sajtüzeme. Messziről feltűnik a fatornyos központi épület, nem messze onnan szarvasmarhák legelésztek vígan. Benn, a házban a tulajdonos, Maszlik Zoltán felesége kínálta a vendégeket néhány igazán ízletes és laktató készítménnyel. A részletekbe a családfő avatott be: az országban mintegy hatvan kézműves sajtkészítő dolgozik, szétszórtan, de komoly szakmai egységben. Egy debreceni találkozójukon röppent fel a gondolat, hogy külföldi, nyugati példák alapján ők is létesítsenek Magyarországon egy sajtút-hálóza- tot. A különböző állomásokon mintaboltot, bemutatótermet, sajtműhelyt építenek, ahol az érdeklődők közvetlen közelről pillanthatnak bele a sajtkészítés különböző műveleteibe, kóstolhatják meg a frissen készült finomságokat, és vásárolhatnak belőlük. így nem csupán a tejtermékek népszerűsítése terén lépnek egy nagyot előre, hanem az idegenforgalomhoz kapcsolódva az adott tájegység iránt is felébreszthetik a kíváncsiságot. E mellett a környék más termelőnek is helyet adnak, azaz szörp, méz, lekvár is megvehető a mintaboltban. Nem véletlenül lett a szlogen: „Egy táj, egy íz, egy érzés”. A Maszlik-gazdaság beruházása közel 37 millió forintból valósult meg, aminek hatvan százalékát biztosította pályázati forrás. Várhatóan a szentéi „premiert” követően más megyei településen, így szügyi, terényi, bokori „kézművesek” is hamarosan csatlakozhatnak a sajtút-hálózathoz. HIRDETÉS PR0GRAMAJAN1Ú this Salgótarján Augusztus 15.17.00 A „Magyar Feltámadás Barlang” felújítás utáni felszentelési ünnepsége. Avató beszéd: Székyné dr. Sztémi Melinda polgármester. A barlang felszentelése» majd ünnepi műsor: Lengyel Judit, Salgótarjáni Vonósnégyes és a Zenthe Ferenc Színház művészei (Szent Imre-hegy, Kálvária) Augusztus 16.10.00-18.00 Szent István napi Vásártér - Kézműves vásár (December 8. tér) APOLLÓ MOZI Augusztus 7-13.15.30,17.45 Csingiling és a kalóztündér 3D Szinkronizált amerikai animációs kalandfilm Augusztus 7-13.20.00 Szexvideó Szinkronizált amerikai vígjáték Augusztus 16.10.00 Nívelt Jenő Emlékverseny és Macsánka fesztivál (zagyvarónai Tü/oftu szertár területén) VÁROSI STRANDFÜRDŐ Nyitva minden nap: 10.00 - 19.0C 9.00 - 10.00 reggeli üszás (csak ószójeggyel) ZEHTHE FERENC SZÍNHÁZ Zenthe Ferenc, Székfoglaló és Családi Bérlet értékesítés a József Attila Művelődési és Konferencia Központ jegypénztárában! 2014/2015. évad: Többféle bérlet, vidám előadások, új arcok: Pásztor Tibor, Gyuriska János, Mikó István, Koltai Róbert! 09.00 MESÉL AZ OVI (Juhász Botond - A három kíváiSsgí 09.05 Hírfüzér 09.25 Ajánló 09.30 Értéktár - Zenés Nyári Esték 09.50 Beszélgetés Sára Sándorral 10.35 Hírfüzér 10.55 Ajánló 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 MESÉL AZ OVI (Németh Fanni - A három selyp lány) 19.05 Hírfüzér 19.25 Ajánló 19.30 Egyházmegyei körkép 20.30 Hírfüzér 20.55 Ajánló 21.00 INFO TV Vnlermával vételi lehetőség a Raums hegyi kilátóiránvábóia/1 III 29 euMtornin. A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok www.stkult.info honlapon! HIRDETÉS HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: I PÉNTEK-SZOMBAT: ,H VASARNAP: ZAJ A KAVEHAZ OTTHONT AD CEGES- ES MAGANRENDEZVENYEKNEK. ZENEI PROGRAMOKNAK.ESKÜVŐKNEK SALGÓTARJÁN. FO I KR 5. TF.I.F.FO\:(32) M5-448. F.-mai!: siecekatcha/« gmail.com % A Szent Imre-hegyi Kálvária korabeli kéjesjgpon
