Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-09 / 157. szám
/ ^ J r 2014. JÚLIUS 9., SZERDA az EGwKmsmmmjMOD hatosag Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek feladata az egyenlő bánásmód megsértése esetén tett panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése a közpolitikái folyamatokban. Ezen a héten a Hatóság alapvető feladatairól és jogköréről kérdezte Kopeczny Zsuzsa Töth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját. • Mi az EBH alapvető feladata? A hatóság azoknak az ügyfeleknek az ügyében jár el, akiket valószínűsíthetően diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. Az EBH tehát vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén; segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy a bíróság előtt; véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályokat, jelentéseket, tervezeteket; továbbá jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében; tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos hélyzetről és együttműködik a társadalmi- és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel. Jogi hátterét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény adja, hiszen ez hozta létre magát az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is. Szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII.26.) kormányrendelet tartalmazza. • Milyen esetekben járhat el a Hatóság? Amennyiben az egyenlő bánásmódot állami szerv sérti meg, a hatóság hivatalból jár el. A többi esetben a sértett fél, vagy közérdekű igényérvényesítés esetén a társadalmi- vagy az érdekképviseleti szervezet beadványa nyomán. A hatóság eljárásaiban a bizonyítási teher megoszlik a sértett és a másik fél között: a sértettnek elég valószínűsíteni az elszenvedett hátrányt, a másik félnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. Az EBH feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel (6 tagú), az érintett társadalmi- és érdekképviseleti-, valamint állami szervekkel is. Hivatalból milyen szervekkel kapcsolatban járhat el az EBH? Akár a magyar állam'mal, vagy a helyi és kis- sebségi önkormányzatokkal, vagy ezek szerveivel szemben is. De ebbe a körbe tartoznak a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, vagy a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek is. • Kivel szemben kezdeményezhető még eljárás? Természetesen a magánszféra meghatározott jogviszonyai során is érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményeinek! így a foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltatónál; az állami támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozásoknál; a nyilvános üzleti forgalmat bonyolító árúforgalma- zóknál, vagy szolgáltatóknál és az előre meg nem határozott személyek számára szerződéskötésre ajánlatot tevő, vagy kérő személyeknél az adott jogviszony tekintetében. Fontos tudni, hogy a Hatóság nem járhat el a családjogi, hozzátartozók közötti, az egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységgel közvetlenül ösz- szefüggő jogviszonyok, társadalmi szervezetek, jogi személyek és más szervezetek közötti, valamint a tagsággal összefüggő jogviszonyok tekintetében. #• Ki kezdeményezheti az eljárást? A sérelmet elszenvedő természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, vagy akár az ügyész is. Továbbá eljárást indíthat a társadalmi- és érdekképviseleti szervezet egyes védett tulajdonsággal rendelkező (pl. vallási megy- győződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy etnikai kisebbséghez való tartozás) nagyobb csoport érdekében (pl. szakszervezet) jogsértés, vagy annak közvetlen esélye esetén is. $ Mit kell tartalmaznia a benyújtásra kerülő kérelemnek? A sérelmet szenvedett félnek a hatóságnál írásban benyújtott, vagy jegyzőkönyvbe mondott kérelmében valószínűsítenie kell, hogy őt hátrány érte. Például azért nem őt vették fel az adott munkahelyre, mert nő és a munkáltató mindenképp férfi munkavállalót akart, pedig a női jelentkezőnek is ugyanolyan végzettsége és munkatapasztalata van. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá, hogy milyen jogviszonyba történt mindez és hogy ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezik a törvényben felsorolt valamely tulajdonsággal. • Melyek ezek a tulajdonságok? A törvény 20 olyan tulajdonságot sorol fel, amelyek az egyéb feltételek megléte esetén megalapozhatják a Hatóság eljárását. Ezek a nemi, faji hovatartozás, bőrszín, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallás vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény. De ebbe a körbe tartozik a családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága, vagy jellemzője alapján történő hátrányos megkülönböztetés is. Ezen tulajdonságok alapján beszélhetünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről. • Ezek szerint létezik közvetett hátrányos megkülönböztetés is? Igen. Ennek az alapja az, ha valamely intézkedés látszólag semleges - tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének -, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint bármely más személyt vagy csoportot. Ennek három fajtája létezik. Az első a zaklatás: a korábban már említett tulajdonságokkal összefüggő, az emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelynek célja, esetleg hatása, hogy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki. Majd a jogellenes elkülönítés: amikor valamely rendelkezéssel - a már említett tulajdonságok alapján - egyes személyeket, vagy csoportjukat elkülönítenek másoktól. Hazánkban leggyakrabban a cigány tanulók elkülönített oktatása valósít meg jogellenes elkülönítést. A harmadik pedig a megtorlás: az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő személynek (pl. kérelmező, tanú) jogsérelem okozása, vagy azzal való fenyegetése. Hogyan zajlik az eljárás? A Hatóság megállapítja a hatáskörét és tisztázza a tényállást. A tárgyalást a kérelmező lakóhelye szerinti önkormányzatnál tartja az EBH (kivéve, ha az önkormányzat a jogsértő). A tárgyalás természetesen minden érintett jelenlétében történik. A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta és hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fent. Milyen döntéseket hozhat az EBH? Ha bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a Hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését; megtilthatja ezen magatartás jövőbeni tanúsítását; nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát; 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki és dönt az eljárás költségéről, amelyet a jogsértő fél köteles viselni. Amennyiben azt állapítja meg a Hatóság, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy megszünteti az eljárást. A kérelmezőt rosszhiszeműsége esetén eljárási költségekben marasztalja el. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, mely a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. • Mire hívná még fel a figyelmet? Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt nem csak az EBH folytathat eljárást! Számos ágazati törvény ad hatáskört más közigazgatási szerveknek (pl. munkavédelmi-, fogyasztóvédelmi felügyelőség, szabálysértési hatóság), amelyek speciális jogkövetkezményeket is alkalmazhatnak jogsérelem esetén. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu j tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176
