Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-07 / 155. szám
r n 2014. JULIUS 7., HÉTFŐ 7 \ Müezzin hívja imára a híveket« | egy szarajevói'* mecset minaretjéből által támogatott - kampányok futnak Nyugaton. A városba látogató magyar turistákat is elsősorban a merénylet, no meg a török kori óváros, a Bascarsija hozza lázba, de amióta rovásjele_____ ni a-Hercegovina fővárosában, a közbeeső napon járnak körbe itt és a környéken. Szerinte a valóságosnál rosz- szabb a város imázsa; noha hivatalosan enyhe kockázatú területként sorolták be, „Szarajevóban jobb a közbiztonság, mint Budapesten”. Aki pedig itt járt, az biztosan visszakívánkozik Szarajevóba, jegyzi meg, hozzátéve, a városban az iszlám nyugati látogató számára is könnyen befogadható, európai változata honos, a muzulmánok, keleti és nyugati keresztények, valamint zsidók lakta város pedig ma is „Európa Jeruzsálemé”. Korábban Adnan Vlajcic, Szarajevó kanton idegenforgalmi szervezetének marketingfőnöke az MTI-nek arról beszélt: hivatalosan hatezer embert tudnak elhelyezni Bosznia-Hercegovina Sajnos, az 1990-es években dúló délszláv háború óta Szarajevó nem az egymás mellett élő népek együttélésének, a kölcsönös megértés szimbóluma, hanem a délszláv háború érthetetlen és értelmetlen brutalitásáé. A háborús pusztítás nyomait már eltüntették, de me- mentóként még ma is láthatóak romosán hagyott épületek. A sétálóutcát - Ferhadija utcát ^Fotókiállítás az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulóján, a katedrális előtt. Emk keztetnek, de állást nem foglalnak... Sokak emlékében még a régi Szarajevó képe él, romba dőlt házakkal, felégetett területekkel, lövészárkokkal és mindent uraló nyomorral. A négy nagy vallásnak otthont adó városra azonban ma már közel sem ezek a körülmények a jellemzőek... Az ide érkező turisták zöme keveset tud az országról, a városról, éppen ez ad lehetőséget arra, hogy a helyben szerzett jó tapasztalatokkal visszatérő vendégekké tegyék őket. Szarajevó. Az 1914-es merénylet, a téli olimpia és a kilencvenes évek háborúja; az elsővel az iskolában találkoztak, utóbbi kettőt pedig a tévén keresztül élték meg - sorolja az MTI tudósítójának Skender Hatibovic, a Sarajevo Funky Tours (SaFT) utazási iroda tulajdonosa, miről halott, olvasott már az idelátogatók zöme. Az elmúlt két hétben az 1914-es merénylet évfordulójára érkező több ezer ember nemcsak a helyi szállodákat, de az idegenvezetők naptárát is csurig töltötte.- Nagyon vigyázunk arra, hogy tájékoztassunk, de közben ne foglaljunk állást például abban a kérdésben, hogy Gavrilo Príncip hős volt-e vagy terrorista; ezt ki-ki döntse el maga - jegyezte meg a SaFT tulajdonosa. Tapasztalatai szerint a turisták derékhadát adó nyugat-európaiak közül „történelmi okokból” az osztrákok a legtájékozot- tabbak a térségről, náluk természetesen csak a volt jugoszláv tagköztársaságokból érkezőknek van több ismeretük Bosznia- Hercegovináról.' Mint mondja, ők éppen arra építenek, hogy megcáfolják a negatív előítéleteket, amivel nincs is nehéz dolguk.- Az ide látogatók legtöbbje alig hallott az ország természeti értékeiről, így a kötelező programnak számító Szarajevó- Mostar-Jajce kör mellé beiktatott kirándulás éppen annyira lepheti meg őket, mint a hercegovinai kirándulásba ágyazott bortúra - fogalmazott. Skender Hatibovic megjegyezte: annak ellenére bővül évi 15- 20 százalékkal a helyi turizmus, hogy nincsen nyoma hatékony külföldi marketingnek, legfeljebb - zömmel civil szervezetek két találtak ott, határozottan megugrott az érdeklődés a közeli Visoko piramisai iránt, mondta el az MTI-nek a vajdaságban született, de gyerekkora óta Szarajevóban élő Vég Zoltán, aki 1976 óta idegenvezető a városban. Mint elmondta: a magyaroknak útba eső Banja Luka látnivalói után a csoportok általában két éjszakára állnak meg Boszigy muszlim nő galambokat etet a belvárosban fővárosának szállodáiban, moteljeiben, magánszállásain, éves átlagban 400 ezer körül van a vendégéjszakák száma, de a be nem jelentett vendégek miatt a szakemberek a valós adatot ennek duplájára teszik. Az utóbbi bő egy évtizedben évi 10-15 százalékkal nőtt a vendégszám, a legtöbben Törökországból, az arab világból és Jugoszlávia utódállamaiból érkeznek. A mintegy 400 ezer lakosú Szarajevó a Miljacka folyó partján épült ki, egy kelet-nyugati irányba húzódó völgyben. Bosznia-Hercegovina fővárosát nevezhetjük a különböző kultúrák találkozási helyének. A városképet többnyire a muzulmán mecsetek és minaretek uralják, de több helyen láthatunk katolikus, ortodox templomot, és még zsinagógát is.- ma már hangulatos kávéházak, éttermek és a nagy világmárkák üzletei töltik meg. A város leghangulatosabb része az egykori bazárnegyed, a Bascarsija, amelynek üzleteiben az iszlám világ bazárjaiban megszokott termékeket vásárolhatunk. A város egyik legnagyszerűbb építménye Gazi Husrev bey dzsámija, amely a ló. században épült. Szarajevó régi Szerb Ortodox templomát a 14. században emelték. Bosznia-Hercenovina fővárosa nem vonz túl sok turistát, ennek következtében nyugodt és csendes. Néhány nap eltöltsésével a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy ez a nyugalom mennyire átragad az itt kikapcsolódókra is. A háborút megélt ország és fővárosa tehát készen áll a kitörésre: itt az ideje, hogy mi is felfedezzük...! Meho Arnautovic taxisofőr a szarajevói alagútmú- zeum előtt. A reptér alatt húzódó alagutat civilek és katonák építették a polgárháború alatt, 1993- ban, ezen keresztül látták el élelemmel és tüzelővel a várost, és sebesülteket is menekítettek rajta keresztül az ostromlott városból A 2004-ben újjáépített Latin híd Szarajevó belvárosában, amely Miljacka folyó felett ível át. Száz éve annak, hogy 1914. június 28-án a 19 éves Gavrilo Princip boszniai szerb nacionalista egy elhibázott bombatámadás után két pisztolylövéssel meggyilkolta Habsburg-Lotharingiai Ferenc Ferdinánd főherceg-trónörököst és feleségét a híd közelében, majd a hídról a folyóba ugrott £% m f | /1 In f A | ■Látkép Bosznia-Hercegovina fővárosáról Jf
