Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-05 / 154. szám

„Végre a tényleges felzárkózás a tét”

Interjú Székyné dr. Sztrémi Melindával, az év polgármesterével- Eddigi polgármesteri munkája alatt több olyan dolog is megszületett vagy újjászületett a városban, amely korábban nem létezett vagy esetleg bezárták, megszüntették. A színházra és a bölcsődére gondolok...- Igen, Salgótarjánban egyedüli megyeszékhelyként nem működött bölcsőde, mert a korábbi, szocialista többségű közgyűlés bezárta. Most, 100 százalékos támogatással, 350 millió forintból építünk modern, vadonatúj bölcsődét, amelyet várakozásaink szerint már szeptemberben átadhatunk. Önálló színházunkat két éve hoztuk létre, építve a több mint 120 éves hagyományokra. A Zenthe Ferenc Színház fennállása óta számos sikeres premieren van túl. A kultúra hosszú távon gazdaságot épít, én ezt vallom, ezért támogatok minden ilyen kezdeményezést a lehetőségekhez mérten. Ha megenged még egy példát: itt van a Nógrád Táncegyüttes sikertörténete. 36 éves fennállása alatt soha nem volt olyan sikeres a csapat, mint most. Összefogtunk velük, segítjük, támogatjuk őket, bevezettük a néptáncoktatást az általános iskolák alsó tagozatán, ők pedig fantasztikus hagyományőrző munkát végezve, nevelik a hozzájuk csaüakozó fiatalokat, gyermekeket. S nem mellesleg jó hírét viszik városunknak szerte az országban, a világban.- Mi a jövő útja Salgótarján számára?- Kész terveink vannak a 2014-2020- as uniós fejlesztési időszakra, ez a mára gazdaságilag stabil város életében további áttörést jelenthet. Egy komoly tervezési fázison vagyunk túl. Megkérdeztük a helyi vállalatokat, civil szervezeteket fejlesztési elképzeléseikről. A projektgyűjtés alapján állítottuk össze városi programunkat, amelynek középpontjában a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés áll. A környezetvédelemre, a gazdasági és társadalmi fejlődésre, valamint a tudásalapú iparra építve továbbra is a térség meghatározó települése kívánunk lenni. Április hatodikán a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett az országgyűlésben, így az elmúlt négy évhez hasonló tempóban folytatódhat az ország építése. Megvan felénk a bizalom a kormány részéről, így Salgótarján is mehet tovább előre, a megkezdett úton. Én kész vagyok folytatni a munkát, őszintén szólva a legfontosabb polgármesteri ciklusomra készülök. Olyan lehetőségek állnak előttünk, amelyekkel élnünk kell, mert most végre a tényleges felzárkózás a tét. Lakatos Katalin

Húsz éve választják meg hazánkban minden esztendőben egy internetes szavazással az Év polgármesterét. A cím jelentősége, hogy mindig több ezer szavazat dönt a végeredményről, voksok, amelyek az emberektől érkeznek, így tisztán mérhető: melyik településen a legelégedettebbek az ott élők a vezető munkájával. Idén Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda lett az „Év polgármestere” Magyarországon. Az eredményt június 13- án ünnepélyes keretek között ismertették Budapesten, a II. kerületben. A rendezvény díszvendége Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter volt. Azóta, a Fidesz országos választmányának jóváhagyása után, július 3-án véglegessé vált: a most második ciklusát töltő, Salgótarjánba színt, megújulást és gazdasági emelkedést hozó városvezető a párt salgótarjáni polgármesterjelöltje. Az „Év polgármestere” a legfontosabb ciklusára készül.- Milyen érzés volt, amikor megtudta, megnyerte a szavazást, az emberek önnek ítélték ezt az elismerést?- Nagyon megható és jó érzés ez nekem, pontosan azért, mert ezt a címet az emberektől kaptam. Az, hogy ilyen sokan szavaztak rám, megerősít abban, hogy az út, amin 2006-ban elindultunk jó, és nem szabad letérni róla. Ez a siker a város sikere, azt jelenti, hogy az emberek többsége elégedett. Van még feladatunk természetesen bőven, hogy kitűzött céljainkat elérjük, ezért is szeretném folytatni a megkezdett munkát.- Három hét telt el a díj átadása óta. Ön járja a várost, sok helyen megfordul, sok emberrel találkozik. Mit szólnak a sikerhez?- Rengetegen megállítanak az utcán, a városi programokon és kifejezik örömüket, gratulálnak. Leveleket, e- maileket, táviratokat is kaptam és kapok a mai napig, amelyekből kiderül: a salgótarjániak büszkék erre az elismerésre és hisznek abban a csapatban, amely immár nyolcadik éve együtt dolgozik a városért. Mindenkinek nem tudom kü- lön-külön megköszönni a támogatást és a jókívánságokat, ezért kihasználom ezt az alkalmat is, hogy elmondjam: köszönöm Salgótarján!- Ez tovább inspirálja önt?- Természetesen. De tudni kell, hogy én minden véleményre kíváncsi vagyok. Annak is örülök, ha az itt élők a pozitívumok mellett elmondják nekem problémáikat, elvárásaikat. Ezért járom végig a várost kétévente lakossági fórumokkal. Csak ez az egy út létezik: együtt, közösen kell gondolkodnunk a jelenünkről és a jövőnkről.- Számos példa van erre a városban a lakossági fórumokon túlmenően is: jó a kapcsolata például a civil szervezetekkel, a városi diákönkormányzattal.- Igen, jól látja, ezt tudatosan építjük 2006 óta, hiszen mindannyian civilek vagyunk, a város maga az ember, aki lakja, aki benne és - nem mellesleg - érte él, az a tehetség, amelyre annyira büszkék vagyunk. Hiszek a civil szervezetekben, jó partnerségünk egyre erősödik, s hiszek a gyermekeinkben, fiataljainkban is, akik folyamatosan bizonyítják rátermettségüket, s viszik hírét városunknak.- Honnan indult Salgótarján 2006-ban és merre tart a település?- Salgótarján hiheteüenül rossz állapotban volt 2006-ban, s a szocialista kormány intézkedései, Lamperth Mónika, akkori önkormányzati miniszter valóra váltott fenyegetései csak tovább rontották helyzetünket. Irreális feladatok tömegét rótta ki az önkormányzatokra az állam, a finanszírozást pedig folyamatosan csökkentették. Iszonyú kemény munkával, feszes gazdálkodással sikerült talpon maradnunk a kormányváltásig. Éppen az utolsó órában jártunk már. Az Orbán-kormány - amelynek munkáját 2010-2014 között parlamenti képviselőként is segíthettem - megértette a települési önkormányzatok problémáit és azonnal segítő kezet nyújtott.

Az adósságátvállalásnak és a kiemelt kormányzati támogatásoknak köszönhetően Salgótarján is talpra állt S nemcsak

talpra állt, hanem fejlődő pályára lépett. Azok a'projektek, amelyek korábban „megtorpantak”, a kormány és az önkormányzat összefogásának köszönhetően villámgyorsan felpörögtek, s milliárdok érkeztek hozzánk. Csak néhány példát említek: a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése az országban egyedül Kelet- Nógrádban nem valósult meg. Az elmúlt években azonban elvégeztük az előkészítést és mára már a kivitelezés kezdődhet, 2,8 milliárd forintból. Ugyanez vonatkozik a turizmusfejlesztésre is. Az iparvárosi imázs már a múlté. Új profilt kellett találnunk, amely fellendítheti a gazdaságot is.

Én 2006-ban letettem a voksomat a turizmus mellett, mert ez a táj, az érintetlen természeti környezet, a történelmi és kulturális értékeink fantasztikusak és érdemesek arra, hogy megmutassuk a nagyvilágnak. Lassan, de biztosan haladunk itt is, hiszen négy éve elnyertük a „geopark” címet, idén több mint négyszáz millió forintnyi fejlesztést adunk majd át ennek égisze alatt. Külön öröm és megerősítés számomra, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakkal kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a turizmus jó befektetés és előnyben lesznek azok a települések, amelyeknek vannak előkészített projektjei.- Salgótarjánnak vannak?- Igen, ezen a területen is vannak. Mi az északi városrész komplex turisztikai fejlesztését álmodtuk és terveztük meg, ennek már most épülnek egyes elemei: a salgóbányai kaszinó felújítása és benne geopark-látogatóközpont kialakítása, az egykori Napsugár étteremben pedig Geopark Irányító- és Kutatóközpont létesítése. Ennek folytatásaként várja az anyagi forrást az erdei kisvasút terve is, amely a Besztercétől közlekedne Salgó- bányáig, s további turisztikai attrakciókra is készülünk.- Mit emelne ki az elmúlt nyolc évből?- A 2010-es kormányváltás utáni adósságkonszolidációnak és a kormányzati támogatásnak köszönhetően végre lépéseket tudtunk tenni a fiatalok elvándorlása ellen. Szeretnénk, ha a gyermekeink visszatérnének tanulmányaik végeztével, ezért létrehoztunk egy teljesen új ösztöndíjrendszert. A sikerrel pályázó, felsőoktatásban tanuló fiatal havi ötvenezer forint támogatást kap Salgótarjántól a teljes képzési ideje alatt. A szerződő harmadik partner egy olyan helyi munkáltató, aki a végzés után visszavárja a friss diplomást. A teljes költséget tehát az önkormányzat állja, a munkáltató pedig „készen” kapja a felkészült, helyi, fiatal munkaerőt. Az elmúlt tanévben hét diák kapcsolódott be a rendszerbe, a város költségvetési számai pedig azt mutatják, a következő szemesztertől akár 10-15 hallgató is élhet majd a lehetőséggel évente.

Szeretnénk, ha tovább erősödne a szakképzés a városban és vissza kívánjuk hozni Salgótarjánba a felsőoktatást. Tárgyalunk a gödöllői, az óbudai és a megyei önkormányzat közreműködésével a Semmelweis Egyetemmel, hogy kihelyezett képzéseket indítsanak műszaki, közgazdasági és egészségügyi szakterületeken. Hamarosan felsőoktatási kabinetet alakítunk ezen cél elérése érdekében.

A másik kiemelt területnek tartottuk eddig is a munkahelyteremtést. Állami és önkormányzati támogatással újraindult Salgótarjánban a 120 éves öblösüveggyártás 2012 végén. Ez óriási siker, ezt tovább szeretnénk fejleszteni. Fontosnak tartjuk a helyi vállalkozások megerősítését, ezért is kötünk velük stratégiai együttműködési megállapodásokat. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban is a legnagyobb forrásokat a gazdaságfejlesztésre, a munkahelyteremtésre kívánjuk fordítani. Kiemelt kormányzati támogatással szeretnénk a barnamezős ipartelepeket rehabilitálni és megjeleníteni a beruházni szándékozók számára.