Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-03 / 152. szám

Háromszáz milliárd élelmiszer-ipari fejlesztésekre miniszterelnök szerdán a Heves megyei Makiáron, az édességeket gyártó Stühmer Kft. új telephely­ének megnyitóján. Mafdár. A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaság akkor lesz „feldönt- hetetlen”, ha megtöbbszörözik a kis- és középvállalkozások (kkv) teljesítmé­nyét Ehhez az kell, hogy a magyar adó­Orbán Viktor miniszterelnök az édességeket gyártó Stühmer Kft. új telephelyének megnyitóján Makláron. A kormányfő mellett, Csóll Péter tulajdonos, ügyvezető, balról Havasi László polgármester. A következő években mint­egy 300 milliárd forintot fordít a kormány magyar élelmiszer-ipari fejleszté­sekre, amelyekkel új mun­kahelyek jönnek létre vidé­ken - közölte Orbán Viktor engedhetetlen, az ő sikerükhöz azon­ban szükség van egy vállalkozásbarát környezetre, egy erős, támogató állam­ra is. Makiár polgármestere, Havasi László (Együtt Makiárért Egyesület) megköszönte, hogy az új üzem helyszí­néül a települést választották. Csóll Pé­ter, a Stühmer Kft tulajdonos-ügyveze­tője megnyitójában arról emlékezett meg, hogy Stühmer Frigyes ismertet­te meg a magyarokkal a minőségi cso­koládé fogyasztásának kultúráját. Az új makiári telephelyet Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. A száz- százalékos magyar tulajdonú Stühmer Kft. az új telephelyén modern gyártó­sorokon készíti majd minőségi édessé­geit. A több mint 40 embert foglalkoz­tató vállalkozás termékei között a Stühmer csokoládék mellett a kézi ké­szítésű bonbonok és cukrászsütemé­nyek is megjelennek, így a makiári te­lephelyen újonnan nyíló mintabolt kí­nálatában is. rendszer vállalkozóbarátabb és rugal­masabb legyen, hogy az adószabályok ne jelentsenek elviselhetetlen bürokra­tikus terhet a vállalkozni akaróknak - hangsúlyozta. Orbán Viktor a makiári meghívás elfogadását is azzal indokol­ta, hogy több figyelmet kell fordítani a magyar kkv-kra, mert minden, ami őket gyarapítja, egész Magyarországot teszi gazdagabbá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Magyarországon dolgo­zó összes ember 75 százalékának a kkv-k adnak munkát Hiába mutatnak jól a magyar nemzetgazdaság számai - legyen szó államadósságról, költség- vetési hiányról vagy fizetésimérleg- egyensúlyról -, önmagában ezek nem teszik kiszámíthatóvá, biztossá a gaz­daságot - mondta, kiemelve, hogy „a gazdasági rendszert a valóságos élet teszi kiszámíthatóvá, a valóságos élet pedig Magyarországon elsősorban a kkv-k világát jelenti”. Orbán Viktor megismételte kormá­nya azon célkitűzését, hogy Magyaror­szágon legyen a legversenyképesebb gazdasági környezet Európában. Eh­hez elsősorban az kell - magyarázta -, hogy a kontinensen nálunk legyen a legolcsóbb az ipari termeléshez szük­séges energia ára. A miniszterelnök szerint Magyarország ismét kezd ma­gára találni, egyre jobban teljesít, és ma már jó esélye van arra, hogy egyre több területen ismét az élmezőnybe ke­rülhessen. Magyarország úgy lehet élenjáró, ha temérdek olyan vállalko­zás viszi előre, mint amilyén a Stühmer is - jegyezte meg. A kormányfő úgy vélekedett, az ország azért tudott sok más európai államnál gyorsabban ha­ladni, mert egységes volt, amit minden nehézség, külső bírálat és támadás el­lenére is megőriztek. Ez az egység ma Magyarország legfőbb gazdasági ver­senyelőnye - jelentette ki. Összegzése szerint „hihetünk abban, hogy az a kor­szak, amelynek küszöbén állunk, a magyar sikerek időszaka lesz, és van esély arra, hogy ennek során Magyar- ország és a magyar vállalkozások Eu­rópa élvonalába kerülhessenek”. „A vállalkozó magyarok hosszú időre ké­pesek növekedési pályára állítani az ország gazdaságát” - zárta szavait Or­bán Viktor. Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen tartott beszédében azt mondta: Magyarország motorja a kö­zéposztály, tagjainak tenniakarása el­Szijjártó: a Déli Áramlat megépítése európai érdek Bifáapesi/Bécs. A Déli Áramlat megépítése európai érdek, hiszen hozzájárul Közép-Euró- pa energiabiztonságának növeléséhez azzal, hogy diverzifikálja a beszerzési útvonalakat, csökkenti a tranzitkockázatokat, és nemcsak a szállítási útvonalában lévő országokat látja majd el, hanem Nyugat-Európát is - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parla­menti államtitkára szerdán az MTI-nek. Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott telefo­non az MTI-nek, hogy Bécsben részt vett és elő­adást tartott egy balkáni energetikai konferenci­án, amelynek fő témája a Közép- és Dél-Európa energiabiztonságának javítása és az ehhez szük­séges beruházásokról való tárgyalások voltak. Az államtitkár elmondta: előadásában a Déli- Áramlatról szóló, az Európai Unió és Oroszor­szág közötti tárgyalások felgyorsítását sürgette, mivel Magyarországnak és Közép-Európának elemi érdeke a Déli Áramlat megépítése. Vélemé­nye szerint ennek négy fő oka van, amelyek kö­zül az első, hogy nincs hatékony közös európai energiapolitika. Ha lenne ilyen, akkor nem bukott volna meg a Nabucco-projekt, amely egyszerre je­lentette volna a források és az útvonalak diverzi­fikációját - mondta. A projekt sikertelensége miatt azonban új útvonaldiverzifikációt jelentő beruházásra van szükség - tette hozzá. Második okként Szijjártó Péter a horvát folyé­kony földgáz (LNG) terminállal való késlekedést említette, illetve azt, hogy a magyar-román, va­lamint a magyar-horvát interkonnektorokon va­ló kétirányú gázszállítás lehetőségének hiánya miatt belátható időn belül új forrás nem fog Kö- zép-Európa rendelkezésére állni. Harmadik ok­ként hivatkozott az Északi Áramlatra, amely si­keresen csökkentette a tranzitkockázatokat. Leg­végül Szijjártó Péter szerint azért elemi érdeke Magyarországnak és Közép-Európának a Déli Áramlat megépítése, mivel Közép-Éurópa gázel­látása nem függhet egy szomszédos ország po­litikai viszonyaitól. Közlése szerint a konferencia után találkozott ' áI9 legfontosabb'TTágyarŐTszá^on befektető osztrák,cég vezetőivel, ahoi beszámolt a Magyar- ország megújítását jelentő gazdaságpolitikai döntések sikeréről, hiszen a közelmúltban 20 éves foglalkoztatási rekord dőlt meg, jelentősen csökkent a munkanélküliség, 6 százalékkal nőtt az export és a magyar gazdaság tartós növeke­dési pályára állt. A Külgazdasági és Külügymi­nisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az Ausztriával való gazdasági együttműködésre. Hangsúlyozta: az ország Magyarország máso­dik legfontosabb kereskedelmi partnere, az oszt­rák vállalatok magyarországi Szijjártó Péter a nap folyamán megbeszélést tart Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel is. Húsz új „kukásautó” Budapesten Húsz új szelektív hulladékgyűjtő gázüzemű gépjárművet adott át Tarlós István főpolgármester a Fő­városi Közterület-fenntartó Zrt.- nek (FKF) szerdán a fővárosban. Budapest Tarlós István az átadás alkalmá­ból rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rend­szer kiépítésének szándéka és célja a főváros­ban, hogy lehetővé tegye a házhozmenő sze­lektív hulladékgyűjtést. Közölte, több mint négyszázezer szelektív hulladékgyűjtő edény kerül ki Budapest területére. • A kék színű tetővel ellátottak a papír, a sár­ga fedelűek pedig a műanyag és a fém hulla­dékok gyűjtésére szolgálnak. A főváros számá­ra - a házhozmenő szelektív hulladékgyűjtés­re használatosán - hatvan alternatív üzemű gépjármű készül. A hatvanból már húsz meg­érkezett - mondta Tarlós István. Hozzátette, a többi negyven októberig megérkezik Buda­pestre. Tarlós István közölte, a „célgépek” föld­gázzal és biogázzal egyaránt működni tudnak. A CNG-üzemű járművek előnyei, hogy ol­csóbb az üzemanyaguk, lényegesen alacso­nyabb károsanyag kibocsátással rendelkez­nek mint az ilyen hagyományos gépjárművek és sokkal csendesebbek is. Hozzátette: jelen­leg az országban húsz darab CNG- töltőállomás van, de számuk folyamatosan növekszik. A főpolgármester elmondta, ezek­nek a járműveknek ára és a karbantartása va­lamivel drágább mint a hagyományos jármű­veké. A közreadott sajtóanyag szerint a hat­van gépjármű 2,87 milliárd forintba kerül. A szinte teljes egészében uniós finanszí­rozású „házhoz menő” projekt célja egy olyan integrált hulladékgazdálkodási rend­szer kiépítése, amely egész Budapest terüle­tén lehetővé teszi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, hozzájárulva a fenntart­ható hulladékgazdálkodás megvalósításához - olvasható a dokumentumban. A kék és a sárga fedelű hulladékgyűjtő edé­nyek kihelyezése már 2013 elején megkezdő­dött, s jelenleg nyolc fővárosi kerületet (IE, VIII., IX., XIV., XVII., XIX., XXII., XXIII.) fed le telje­sen. A projekt keretében eddig közel 300 ezer kukát adtak át; a 2014 végéig kihelyezendő összesen 403 ezer új kuka a főváros valameny- nyi lakója számára lehetővé teszi, hogy már ott­honában szétválogassa a papír-, a műanyag és fém-, valamint a kommunális hulladékot. A hulladékgyűjtő kocsik alvázai IVECO gyárt­mányúak, a felépítményeket az osztrák Stummer cég gyártotta. A belső égésű motorok hatékonyan, gazdaságosan, környezetbarát módon üzemeltethetők földgázzal vagy akár - megújuló energiahordozóként - biogázzal. A gázüzemű flotta fenntartásának össz­költsége a szóban forgó futásteljesítmény mellett 12 százalékkal kisebb, mint a hason­ló dízelüzemű járműveké. Az FKF Zrt. új, IVECO márkájú gázüzemű hulladékgyűjtő gépjárműveinek bemutatója a fővárosi Városháza parkolójában | jj |jjJ2Sü@SSSS®i MS 2014. július 7-ig tagdíj pótbevallás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál A 2014. évi tagdíj-önbevallás határideje 2014. június 2-án lejárt. Kér­jük azokat a Tagjainkat, akik ezt elmulasztották, hogy 2014. július 7-ig tegyenek pótbevallást az ugyfelkapu.nak.hu oldaton. A pótbevallásban a tagdíjat 10 százalékos késedelmi pótlékkal növelt összegben kell bevallani. Akik nem nyújtanak be pótbeval­lást. azok esetében a kamara ügyintéző szervezete állapítja meg a 2014. évi tagdíjat. Ez természetes személyeknél nem lehet keve­sebb 10 ezer, egyéb esetben 50 ezer forintnál. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara INAK) tagjai a napokban díj­bekérő tevéiben kapnak értesítést arról, hogy a köztestület felé fennálló kötelezettségeik és befizetéseik alapján mekkora összegű tartozást kell megfizetniük. Aki bevalláskor csekket igényelt, vagy nem tett bevallást, azok számára a NAK csekket is mellékel. A tagdíj befizetésének határideje 2014. július 7.. ezt követően a NAK késedelmi kamatot számol fel. A tagdíjat csekken, vagy a 11749008-20190244 számú bankszámlaszámra utalással kell megfizetni. Akik a 2012. évi CXXVI. (kamarai) törvény alapján mentesülnek a tagság alól, azoknak nincs tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kö­telezettségük. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom