Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-19 / 166. szám

Nem ötödikén lesz a választás Biztosan nem az első lehetséges időpontban, október 5-én lesz az önkormányzati válasz­tás, ehhez ugyanis Áder János köztársasá­gi elnöknek csütörtök éjfélig ki kellett volna írnia a választást. Budapest. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását október­ben kell megtartani. A válasz­tási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell ki­tűzni, hogy a szavazás napja vasárnapra essen. Idén októ­berben négy vasárnap lesz: íj­én, 12-én, 19-én és 26-án. A választási eljárási tör­vény szerint az önkormány­zati választás napjának a ki­tűzés napját követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Az október 5-i időponthoz június 27. és július 17. között kellett volna kiírnia a köztársasági elnöknek a választást. Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy az őszi önkor­mányzati választást október 12-re tűzi ki, akkor erre júli­us 24-én éjfélig van lehetősé­ge. Ha azonban úgy dönt, hogy október utolsó vasár­napján legyen a szavazás, és a lehetséges száz nap helyett csak a voksolás előtt 80 nap­pal tűzi ki a választást, akkor erre egészen augusztus 7-én éjfélig lehetősége van. Orbán Viktor: indokolt a zárolás Orbán Viktor miniszterelnök szerint ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik: a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.. Vész- és óvintézkedésként indo­koltnak nevezte pénteki rádióinter­jújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos záro­lást Orbán Viktor miniszterelnök. Budapest A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter tett javaslatot, mert bár tar­tani fogják a költségvetési hiányt, a terve­zett szint „szélén", három százalék körül lesz a deficit. Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyér­telművé teszik „ország-világ számára”, hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt. Ennek azért van je­lentősége, mert Magyarországnak folya­matosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy milyen feltételekkel jut hozzájuk. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költ­ségvetést és eltökéltnek érzékelik-e a kor­mányt abban, hogy tartani fogja a hiányt.- Szerintem a zárolások nem szüksége­sek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak - fogalmazott Orbán Viktor. Arra a kérdésre, fáj-e, hogy le kel­lett állítani stadionépítéseket, a kormány­fő úgy válaszolt, szerencsére nem kellett leállítani. Kifejtette, a zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit egyébként sem tudtak volna kifizetni, például a sportberuházások egy részét a tervezé­sek elhúzódása miatt idén nem fizetik ki, az átcsúszik a következő évre. Beszélt arról is, hogy az egyetemekre ki­nevezendő kancellárok egy része már megvan, kivétel nélkül elismert gazdasá­gi szakemberek. Magyarországon az egye­temek gazdaságilag rendkívül rossz bőr­ben vannak. Néhányat már átvilágítottak, és most el kellett rendelni az összes átvi­lágítását. Eladósodtak, a gazdálkodásuk sok tekintetben nem ésszerű, hosszabb tá­von fenntarthatatlan pénzügyi feltételek között működnek. Az egészségüggyel kap­csolatban Orbán Viktor azt mondta, szeret­nék elkerülni, hogy a kórházakban a plusz­szolgáltatások fizetősek legyenek.- Vannak területek, a szépészeti be­avatkozások, ahol ezen lehet gondolkod­ni - jegyezte meg. A politikus úgy látja, hogy a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvo­sokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak. Orbán Viktor Jean-Claude Juncker meg­választott európai bizottsági elnök prog­ramjáról azt mondta, a tíz pont egy részé­vel egyetértenek, a másik részéről pedig párbeszédet folytatnának. Utóbbiak között említette a bevándor­lást, amelyről szerinte az EU-ban azt gon­dolják, hogy jó dolog. A miniszterelnök kijelentette, a bevándorlás rossz dolog, be kell fogadni a politikai üldözötteket, de azokat, akik gazdasági nehézségek mi­att hagynák el otthonukat úgy kell segí­teni, hogy otthon tudjanak maradni. Vi­tatta a bevándorlás melletti azon érvet, hogy Európának munkaerőre van szük­sége. Orbán Viktor szerint Európának sa­ját munkanélkülijeit kellene mozgósíta­nia, a bevándorlóknak adott pénzből szá­mukra - ideértve a lassan tízmilliós eu­rópai cigányságot is - kellene meghirdet­ni oktatási programokat.- Ha már munkaerő-tartalékról beszé­lünk, akkor rájuk kell gondolnunk, és nem mondjuk az Afrikából érkező mene­kültekre - fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, abban ma­radtak Junckerrel, hogy mielőtt az új bi­zottság megkezdi munkáját, lesz egy ta­lálkozójuk, amelyen számba veszik az EU és Magyarország közötti vitákat. Ezek kö­zé sorolta a földtörvényt, a devizahitele­sek ügyét, az olcsó energiát, a rezsicsök­kentés kérdését, valamint a multikat és a bankokat terhelő adókat. HIRDETÉS MUNKA^ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERO-KOZVETITES Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adat Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt Akciós áron! . ' leTOtQŰt3' ügyte»sz°<a WOB^ H-1134BP-. RÓC,er +3618889200 ^ „ Q R 9 2 0 6 I 888 a .«i.ih hu E-rna»'- ^3 „onup wwwwo^ayoub ­Megjósolta a megszorítást Nem a levegőbe beszélt Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Ko­alíció elnöke nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban meg­jósolta, hogy megszorításra lesz szük­ség, mivel a kormány nem tud költség- vetést készíteni - tudatta Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja pénte­ken az MTI-vel. Budapest. A politikus közleményében emlékez­tetett rá: a kampányban Gyurcsány Ferenc jóslatá­ra a Fidesz úgy reagált, hogy a baloldal és a meg­szorítások kéz a kézben járnak, mára azonban „kiderült, hogy nem Gyurcsány Ferenc beszélt a levegőbe, hanem a Fidesz”, és a megszorításokat a választás után tovább kormányzó jobboldal sem tudja elkerülni. A DK elnökségi tagja ezzel arra re­agált, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági minisz­ter csütörtökön bejelentette: a kormány 110 milli­árd forintot zárol a kormányzati kiadásokból azért, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 száza­lékos hiány a GDP arányában. Kerék-Bárczy Szabolcs közleményében azt írta: erre az évre kifejezetten választási költségvetés készült, „amelyet máris korrigálni kell”. „Először a madzagra kent mézként megemelt közmunkaprogramot fogták vissza: már májusra százezer közfoglalkoztatottat löktek ki a rendszer­ből, ami a költségvetésben legalább 70 milliárdos megtakarítás” - írta, hozzátéve, hogy csütörtökön pedig Varga Mihály jelentett be újabb 110 milliár­dos megszorítást. Februárban a DK elnöke azt jósolta, hogy „a ma­kacsul 310 forint körül tanyázó euró-árfolyam mel­lett 250 milliárd körüli megszorításra lesz szük­ség” - idézte fel. „Ezek szerint tehát számíthatunk még egy, 70-80 milliárdos kormányzati szeretet- csomagra is”, ha addig nem romlik tovább a hely­zet - fűzte hozzá. Kerék-Bárczy Szabolcs szerint hiába állítja azt Varga Mihály, hogy a kormány csak saját magán takarékoskodik, mivel „az összeg bő egyharmadát a minisztériumoknál zárolták, ami annyit jelent, hogy további 40 milliárddal jut kevesebb munka­helyteremtésre, továbbá a már amúgy is kivérez- tetett oktatásra és egészségügyre”. A DK elnökségi tagja szerint a megszorítás a bi­zonyíték arra, hogy a kormány gazdaságpolitiká­ja vakvágányon halad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom