Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-02 / 151. szám
Napjainkban egyre többször kerül előtérbe ez a téma, de hogy pontosan mit is jelent a diszkrimináció fogalma, és milyen problémákkal találkozhatunk a munkahelyeken... Erről Kopeczny Zsuzsa kérdezte Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját. Mit nevezünk diszkriminációnak és mit jelent ez a munkahelyeken? Egyértelműen azt, ha két, egyenlő termelékenységű, de valamilyen adottság alapján megkülönböztethető csoport tagjai eltérő bánásmódban részesülnek. A munkaerő-piaci diszkrimináció pedig azt jelenti, hogy a dolgozók olyan személyes tulajdonságait is értékeli, amelyek nem függnek össze a munkavállalók egyéni teljesítményével. Ennek két formája létezik, az egyik a közvetlen, ahol a kedvezőtlen bánásmódról beszélünk; a másik pedig a közvetett hátrányos megkülönböztetés - ide.tartozik a zaklatás, az elkülönítés és a megtorlás is. Mi alapján különböztethetik meg hátrányosan a munkavállalókat? Előre vetíteném, hogy természetesen ez a fajta diszkrimináció nemcsak a munkahelyeken található meg, hanem az életben bárhol találkozhatunk ezzel. De nézzük a fő területeket, amely alapján hátrányos helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók, vagy a munkakeresők. Ezek a tényezők az etnikai, az életkor és a fogyatékosság alapú; a nemek, a szexuális beállítottság, a nemi identitás és a vallási, vagy hitbéli meggyőződés szerinti diszkrimináció. Hazánkkal kapcsolatban mi a tapasztalat? Sajnos nem túl jó a megítélésünk! Egy Európai Uniós felmérés alapján a második helyen állunk a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés tekintetében. Az EU-ban az esélyegyenlőség eszméje központi szereppel bír és ezen belül is szinte évről-évre változnak a hangsúlyok. 1998-ban az egészségkárosodtak, egy év múlva a nemek közötti egyenlőség (családbarát társadalompolitika, „mindenki előtt nyitott munkaerőpiac elve”), míg 2000-ben az időskorúak foglalkoztatási esélyeinek javítása volt terítéken. Itthon 2005-ben alakult meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), amely, azóta is működik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb panasz a foglalkoztatással kapcsolatban érkezik az EBH-hoz, ezen belül is a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél vagy megszüntetésénél érzik úgy a legtöbben, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, de az oktatás és képzés területén is sokan élnek panasszal. A hatóság többségében közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokkal foglalkozik, de jelentős számban érkeznek panaszok zaklatás miatt is. Egyes munkáltatók mivel „próbálják magyarázni” a diszkriminációt? Nagyon sokszor olyan előítéletekkel, amelyeknek nincs racionális alapja. A megváltozott munkaképességű kollégákról korábban már beszéltünk, de nemcsak őket érheti diszkrimináció. A védett korban lévőkről azt tartják, hogy alacsony a teherbíró képességük, gyakran tartósan megbetegszenek, nehezebben alkalmazkodnak és rugalmatlanok. És ráadásul sok a szabadságuk is, ez pedig a munkáltató szempontjából hátrány. A kisgyerekesek sincsenek könnyű helyzetben. Bár lojalitás jellemzi őket, a hátrányuk, hogy ők is rugalmatlanok, több távoliét jár nekik és ez munkahelyen belüli feszültséghez vezethet, sőt a gyermek betegsége miatt is várhatóan többször hiányoznak majd a munkából. De beszélhetnék az etnikai hovatartozásuk miatt hátrányosan megkülönböztetettekről. Például állami programok támogatják a romák alkalmazását, mégis a munkáltatók tartanak a jogvédő szervezetektől és a Munkaügyi Felügyelőségtől, így emiatt is „óvatosabbak” velük. Ritkán kapnak esélyt, mert azt tartják róluk, hogy szakképzetlenek, lusták, nem megfelelő a személyes higiéniájuk, a munkához való hozzáállásuk stb. és képtelenek beilleszkedni. Pedig ezek a sztereotípiák nem mindig helytállóak, hiszen ha magasan képzett munkaerőről van szó, már nem nézik a származást a munkáltatók. A munkáltatóknak mire kell odafigyelnie? Egy álláshirdetésben diszkriminatívnak minősül pl. „eladót keresek 21 éves korig”, hiszen egy idősebb jelentkező is ugyanolyan jól el tudja látni az eladói feladatokat. Viszont az angol nyelvtudás kiemelés ugyanebben a hirdetésben már indokolt és nem diszkriminatív, abban az esetben, ha az angol nyelv ismerete szükséges az elvégzendő munkához. Érdemes odafigyelni arra, hogy egy állásinterjún is diszkriminatívnak minősülnek a magánélettel, tervezett gyermek- vállalással, származással, vallási vagy politikai meggyőződéssel, vagyoni helyzettel, vagy akár az egészségügyi állapottal kapcsolatos kérdések is. A tapasztalatok szerint hazánkban mi alapján éri hátrányos megkülönböztetés a munka- vállalókat? Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatása szerint legtöbbször az életkor miatt, majd a nemek közti és az egészségügyi állapot alapján megjelenő diszkrimináció leggyakoribb. A negyedik a sorban a családi állapothoz, az ötödik pedig az etnikai hovatartozáshoz köthető hátrányos megkülönböztetés. A felmérések alapján néhány nagyon érdekes adat látott napvilágot! Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés a közszférában a legmagasabb, nyolc százalékos, de a versenyszférában is majdnem ugyanennyi dolgozó érzi úgy, hogy emiatt diszkriminálják. A kutatás kitért arra is, hogy mind a négy területen a civil szervezeteknél dolgozók tapasztalták legkevésbé a hátrányos megkülönböztetést. Nemük miatt legnagyobb arányban a versenyszférában dolgozók, egészségi állapotuk miatt pedig leginkább a köz-, illetve kormánytisztviselők tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést. A munkavállalók tisztában vannak a lehetőségeikkel, hogy mit tehetnek abban az esetben, ha diszkriminációt tapasztalnak? A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének egyik felmérése szerint az emberek majdnem hatvan százaléka tud arról, hogy létezik Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt, és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát. Ennek ellenére hetven százalék mégsem hallott az Egyenlő Bánásmód Hatóságról. Éppen ezért a jövő héten magáról az Egyenlő Bánásmód Hatóságról, jogköréről és eljárási illetékességéről ejtünk majd néhány szót. Work Way Club Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu A MUNKAERŐ MESTER Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 www.workwayciub.hu
