Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-12 / 160. szám

2014. JULIUS 12., SZOMBAT-V „Hogyan lesz a Karthago együt­tes basszusgitárosából elismert numerológus? A Sors intézte, mert így kellett lennie. Hosszú és érdekes út vezetett idáig. El­jött az ideje, és Zéró beleásta magát a numerológia, magya­rul a számmisztika sok ezer éves tudományába. Ez a tudás segítette abban, hogy legelő- ször is önmagával nézzen szembe. Meg tudta tenni, ezért is változott az élete. Mert ő is képes volt változni” - írja „A sorsunk a számokban” című könyvének ajánlójában a szer­ző. A szerző pedig nem más, mint Kiss Zoltán Zéró. Igen, igen, kedves rockrajongók! Az a Kiss Zoltán, aki a legendás Karthago együttes basszusgitá­rosa, de immáron 14 éve a Zéró is szerepel a nevében. Sándor András Egy budai bevásárlóközpontba be­széltük meg a randevút. Ahogyan men­tem fel az emeletre a parkolóból, már láttam, hogy ott áll pontosan a megbe­szélt helyen, egy roppant csinos hölgy­gyei. De nem csak ott állt, hanem éppen kedvesen átölelte. Kiderült, hogy Simonyi Éva a felesége. Majd mikor el­mesélték, mennyi ideje házasok, tátva maradt a szám...- lövőre lesz negyven éve, hogy ösz- szeházasodtunk. És úgy képzeld el, hogy a majd1 négy évtized alatt soha semmilyen probléma nem volt közöt­tünk. Tényleg semmi!- Ez hogy lehet?- Én egy ilyen rendesebb zenész va­gyok. Annak idején Som Lajosék is mondták mindig, hogy én jóravaló mu­zsikus vagyok. Volt egy kétéves idő­szak az életemben, amikor hangkeve­rő technikusként jártam turnézni a Pi­ramissal. Ne tudd meg, ott mi ment... Az első balatoni koncertsorozatra a fi­atal, harmatos feleségemmel mentünk 1977-ben. Két hétig laktunk lent egy hatalmas kertes házban az egész zene­karral, onnan jártunk minden nap koncertezni. Külön szobát kap­tunk, s az egyik este kopogott Som. Átvitt egy másik szobá­ba, ahol már vártak a rajon-, gó lányok. Lajos nagyvona­lúan felajánlotta, hogy vá­lasszak. Mondtam neki, hogy köszönöm a lehetősé­get, de nem élnék vele. Mi­kor elmeséltem Évinek odaát, sejtem, mire gondolhatott... Később a Karthago körül is hasonló őrület volt, utánunk is jöttek a rajongó lányok.- A feleséged mindig megbízott ben­ned?- Bizalom nélkül nincs kapcsolat. A mi szövetségünk egyébként is szoro­sabb az átlagnál. Eleve több ezoteri­kus tudományt a feleségemmel közö­sen tanultam, aki egyébként kiváló asztrológus. Számomra ő az élet nagy ajándéka, hiszen egymás szellemi tár­sai is vagyunk. Egy hullámhosszon vagyunk és a spirituális élményeink is közösek.- Úgy tudom, a spiritualitásra való nyitottságnak volt egy komoly bizonysá­ga a családban.- Igen, a feleségemnek volt egy testen kívüli élménye. Ez 1983-ban történt. Négy évvel korábban született a fiam, és szerettünk volna neki egy testvért. Egy kislányt. A feleségem, aki vegyészként dolgozott, teherbe is esett, ám egy mun­kahelyi mérgezés következtében az ötö­dik hónapban elvetélt, és majdnem meg­halt. Később kiderült, hogy titokban har­ci gázokkal kísérleteztek. Az orvosok azt mondták, a sorsra bízzák, hogy ő marad- e meg, vagy a baba. A kórházban kívül­ről látta a saját testét, ahogyan 39 fokos lázzal fekszik a kórteremben, és a beteg­társai borogatják. A többiek úgy látták, hogy itt a vége, de ő teljes nyugalomban fentről nézte az egészet. Mintha csak egy filmet látott volna. Kiss Zoltán Zéró: A legerősebb energia a hit „BELENEZETT A TÜKÖRBE, DE NEM LÁTTA VISZONT AZ ARCÁT..." Aztán gondolta, átnéz egy másik szobába. Átment, és tökéletesen hal­lott és látott odaát is mindent. Kórte­remről kórterembe járt, egyszer meg akarta magát nézni a tükörben, di­nem látta viszont az arcát. Le­ment a portára, ahol a portást ismerte, köszönt, de az nem reagált. A feleségem viszont érzékelte, hogy az illető bablevest eszik. Évi végül visz szatért a testébe, és utólag kiderült, hogy két órán ke­resztül volt magán kívül. Amikor ma­gához tért, kért egy kis bablevest. Az or­vosok már a pszichi­átriára akarták külde­ni, mert mondták, hogy náluk nincs bable­ves, és azt hitték, hogy va­lamilyen agykárosodás tör­tént. Amikor jobban lett, le ment a portáshoz megkérdezni, hogy mit evett, aki azt vála szólta, hogy a felesé­ge által hozott bablevest. Lá­gyon tehetséges. Már tíz éve járja a vi­lágot. Az, hogy ilyen szépen megállja a helyét az életben, annak köszönhető, hogy megnéztük a képletét, és tudtuk, hogyan nem szabad nevelnünk. Tisztá­ban voltunk vele, hogy milyen példák­kal, útbaigazításokkal tudunk neki se­gíteni ahhoz, hogy összekapja magát az egyébként érzé­keny fiunk. lelmetes volt. Hogy lehet ez? És lá­tod, milyen a sors: ugyanazon a napon a Karthágóval életünk legnagyobb si­kerét értük el, megnyertük Ausztriában a Villachi Nemzetközi Zenei Fesztivált. Óriási siker volt! Máté Péter is kint volt velünk. Ő hangszerelte a Requiem című dalunkat nagyzenekarra, amivel nyer­tünk. Amikor hazatértünk, akkor tud­tam meg, hogy hajszál híján elvesztet­tem a feleségemet.- Azt, hogy végül nem született kislá­nyotok, feldolgoztátok?- Az eset után kezdtünk el komolyab­ban foglalkozni a spiritualitással, az ezotériával, az élet mélyebb megismeré­sével. így egy gyerekünk maradt, Doma, aki Kiss Domonkos Attila néven született. Aztán 18 évesen úgy döntött, megváltoztatja a nevét. De úgy, hogy meg sem kérdezett minket. Ösztönösen tette, mintha csak ismerné a numerológiát és az asztrológiát, nem tudta, hogy a horoszkópjában benne van a névváltozás. Schrank Doma lett, mert a Kissel ellentétben, ilyen név nincs a telefonkönyvben, s így a legjobb karrierenergiákat hívta be az életébe.- Doma mivel foglalkozik?- Zeneszerzéssel, és hangszereléssel. Most épp Amerikában, Los Angelesben él. Ő hangszerelte egyebek közt Majka legutóbbi nagy sikerű lemezét, amire több számot is írt. A fiamat életemben nem láttam még gyakorolni, mégis min­den hangszeren játszik, mert a vénájá­ban van a zene. Büszke vagyok rá, na­zás, alig vártam, hogy ott legyek. Min­den egyes alkalommal úgy jöttünk el onnan, hogy ez egy fantasztikusan jó dolog. Számomra az asztrológia és a numerológia a legcsodálatosabb tudo­mány a világon. Megjegyzem, ha Évi úgy döntene, sokkal ismertebb asztrológus lehet­ne, de azért nem erőlteti a nyilvános szereplést, mert benne van az asztro­lógiai képletében, hogy ebben az eset­ben sem a családi élete, sem a párkap­csolata nem működne. Mindig is úgy érezte, hogy neki az érzelmi hátteret kell megteremtenie ebben a kapcso­latban, nekem pedig férfiként az a dolgom, hogy megteremtsem a csa­lád anyagi biztonságát. Egyébként minden energia. A családoknak is van egy anyagi lehetősége, de nem mindegy hogy abból a férfi keres többet, vagy a nő. Aztán éveken át másképp ala­kult. Hosszú időn keresztül volt egy kis családi vállalkozásunk, ke­rámiákat gyártottunk. Pontosabban Évi gyártotta a kerámiákat, én pedig amiben csak tudtam, segítettem. Na­gyon sok nehézségen mentünk ke­resztül, de mindig mindent együtt csi­náltunk. „EGY ÉVEN KERESZTÜL MINDEN HÉTVÉGÉN DEBRECENBE UTAZTUNK, HOGY AZ ORSZÁG EGYIK LEGJOBB NUMEROLÓGUSÁTÓL TANULJUNK7' Évi már évekkel előttem belemélyedt az asztrológiába. Egy nap megkérdezte tőlem, hogy érdekel-e komolyabban a numerológia, hiszen látja, hogy benne van a horoszkópomban. A történethez azonban hozzátartozik, hogy ezt meg­előzően már jártam egy nagyhírű aszt­rológusnál, és az illető ennek épp az el­lenkezőjét mondta. Szó sem volt arról, hogy numerológiával foglalkozhatnék. Úgy jöttem el tőle, hogy nekem semmi esélyem pénzt keresni, csak a felesé­gemnek, mert az ő horoszkópja igazán jó, és egyébként is, semmi értelme na­gyokat álmodni, mert a feleségem lehet sikeres, én viszont nem.- Ehhez képest ma már a numerológia a hivatásod. Hogyan jutottál el eddig?- Elhatároztam, hogy elkezdek numerológiát tanulni. Ezután egy éven keresztül minden héten egyszer Deb­recenben voltunk Barta Évánál, az or­szág egyik legjobb numerológusánál. Akkoriban még nem volt kész az autó­pálya, ezért a régi rossz úton zötyög- tünk le, csak oda három és fél óráig tar­tott az út. Nem érdekelt a fárasztó uta­- A csillagok állásából ilyet is ki le­het következtetni?- Hajjaj! Még ennél cifrább dolgo­kat is. Minden benne van a horoszkó­podban! A lényeg, hogy a választás a kezedben van. Ő inkább a boldog csa­ládi életet, s vele együtt azt választot­ta, hogy a háttérben marad. Van egy példám is erre, ami jól érzékelteti a dolgot. Annak idején a Budapest Tévé­ben volt egy műsorom „Számmisztika Zéró” címmel vasárnap esténként. Akkoriban - 2003-ban - ezen a csator­nán lehetett ilyen műsort csinálni. Szintén a Bp Tv-n futott keddenként egy ezoterikus műsor, ahová Évit is mindig hívták, hogy menjen be ven­dégnek. Folyamatosan hárított, de egyszer aztán mindenki lebetegedett, és annyira kérték, hogy végül elment. Hihetetlen sikere volt, égtek a vona­lak, nagyon jókat mondott, de azon a héten vasárnap, amikor először let­tem volna adásban, nekem bizonyos okoknál fogva már elmaradt a műso­rom... Ez nem véletlen. Kiderült, hogy a feleségem elveszi tő­lem az energiát, ha szerepel. Egy héttel később tudtam csak elkezdeni a műso­romat. Tehát roppant sikeres lenne, ha akarná, de azzal engem hátráltatna. Kü­lönben is, ha kétfelé megyünk, és min­denkinek más a célja, hol vannak a kö­zös célok? Régebben külön-külön, ma­napság viszont éppen ezért együtt csi­náljuk a személyes elemzéseket. In­kább összeadjuk a tudásunkat, és ez nálunk egy különleges dolog. Ha vala­ki eljön hozzánk, akkor mindkét tudo­mányból, a numerológiából és az aszt­rológiából is megkapja, ami kell. Mindketten segítőnek születtünk és nagyon hálásak vagyunk a Mindenha­tónak, hogy egy ilyen tudás és tapasz­talat birtokában lehetünk. „EZ A BOLOND VILÁG MÁR NEM TUD KIBILLENTENI” Tulajdonképpen az első perctől kezd­ve, amikor belemerültem ebbe, rögtön tudtam, hogy nekem ez segíteni fog. Fel­ismertem a problémáimat, a rossz tulaj­donságaimat, hibáimat, és elkezdtem őket feldolgozni. Vagy inkább „kidol­gozni” magamból. Korábban csomó mindent nem értettem az életből, tele volt a fejem zűrzavarral. Csak egy példa. Sokszor áldozatként éltem az életemet, mert túlzottan segí­tőkész, jóhiszemű, idealista voltam. Ha jó dolog történt velem, azt azonnal meg akartam osztani másokkal, hogy min­denki részesüljön belőle. Aztán, ami­kor másokkal történtek jó dolgok, ér­dekes módon nem rám gondoltak. És egy idő után már nem akartam többé hülye gyerek lenni. A személyes fejlődésem egyik nagy eredményének tartom, hogy sokkal jobban érzem magam, mint azelőtt, mert megértettem, hogy mit üzen ne­kem az élet, és megtaláltam a helyem világban. Nincsenek negatív érzése­im. Nem tudok haragudni... és ez nagyon jó. Sokat tanultam és tapasztaltam, egészen másképp látom a dolgo­kat, mint azelőtt. Meg­van a belső harmóniám, kiegyensúlyozott va­gyok, és úgy érzem, ez a bolond világ már nem tud kibillenteni. Pró­bálkozások azért van­nak, hogy ne felejtsem el a leckéimet. „NAGYON SOK HÁZASSÁGOT MENTETTÜNK MEG A FELESÉGEMMEL”- Hány embernek segítettél már?- Nem számolom. Nagyon sok házas­ságot megmentettünk már a feleségem­mel, sőt „gyerekeket is csináltunk”. Per­sze nem személyesen... (Nevet...) Boldog vagyok, mert rengeteg embernek segít­hettem és taníthatok. Itt élem meg azt a sikert, amit annak idején énekesként nem tudtam megélni. Sok asztrológustól - de egy bizonyostól egészen biztosan - úgy jönnek el az emberek, hogy azt mondja nekik, soha nem lesz gyerekük. Emiatt szerencsétlenek depressziósak lesznek, mert ezzel voltaképp beprogra­mozza őket Egyszer hozzánk is eljött egy hölgy, akinek azt mondták, esélye sincs arra, hogy valaha saját babája legyen. El­mondtuk neki szóról szóra, hogyan kell a hitrendszerét átformálni. Mindent ki­fejtettünk a számára érthetően, és ma az illetőnek kétéves kislánya van. A lényeg, hogy minden fejben dől el! Minden! A hit a legerősebb energia, amivel a világot fel lehet forgatni jó és rossz értelemben egyaránt. A második legerősebb energia a kimondott szó. A szóval forradalmat is lehet csinálni. Öl­ni is lehet. Azért nem mindegy, hogy milyen nevet használunk. Azzal a név­vel vagyunk azonosak, amit kimon­dunk, az a mi energiánk... f 1 t f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom