Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-10 / 158. szám
2014. JULIUS 10., CSÜTÖRTÖK A mozgékonyság dicsérete A fájdalommentesen és a súrlódásmentesen működő ízületek a mozgás, a szaporodás, és egyáltalán a túlélés előfeltételei. Az ízületeink azonban nagyon különböző módon működnek. Bár meglehetősen közhely, de el kell mondanunk, az ízületi párok mindig a csontváz két olyan csontos részén helyezkednek el, amelyek egymással szemben kell mozogniuk. Annak a feltétele, hogy a mozgásban részt vevő ízületek fájdalommentesen elcsúszhassanak, az, hogy legyen egy sértetlen bevonat (porc), egy stabil és biztos mozgást biztosító ízületi tok, és egy motorként működő izomzat, ami a mozgást működteti. Minden egyes ízületünk felépítése egyedi. Az ízületi tokot és a nem porccal beborított ízületi részeket az ízületi nyálkahártya fedi. Ez egészséges állapotban folyadékot termel, mégpedig annyit, hogy mennyisége a porcbevonat táplálásához és kenéséhez elegendő legyen. A vérerek, amelyek a szükséges alapanyagokat szállítják, a porcot nem érik el közveüenül. Az ízületeket megvizsgálva valóságos remekműveknek tűnnek, főleg ha figyelembe vesz- szük az ízületekre ható erők (a térdízületre lépcsőmászásnál a testsúly hétszerese nehezedik) ellenére működési idejüket az első kopási jelenségek megjelenéséig. Meglepő, hogy gyakran csak 60 évnyi működés után, olykor csak 80 éves kor felett jelentkeznek zavarok működésükben. Az ember mostanáig nem volt képes olyan, anyagot kifejleszteni, amely hasonlóan hosszú ideig működne ápolás nélkül, ellenállva a megterhelésnek. A növekvő mozgásigénnyel csökken az ízület stabilizációja a toknak és a szalagoknak köszönhetően. Az ízületek közül a vállízület rendelkezik a lehető legnagyobb mozgásterjedelemmel és egyúttal a legcsekélyebb biztosítással á csontos környezettel. A vállízület biztosítása passzív úton a meglehetősen összetett tok- és szalagszerkezeten keresztül történik. Aktív védelmet egy éppolyan komplex, az ízület mintegy 75 százalék beburkoló izom- és ínszerkezet kínál. Azért, hogy nagy mozgási terjedelem lehetősége biztosítva legyen, és egyidejűleg a stabilitás is garantálva legyen, az evolúció a térdízületnél például trükkös megoldást eszelt ki: a geometria alapján a comb forgója és a sípcsont feje egyáltalán nem passzol egymáshoz. Ennek ellenére egymáshoz képest egy 140 fokos hajlási szöget tudnak képezni, ha egy mély guggoló helyzetben a sarok és a fenék érintkezik egymással. Az egymáson elcsúszó porcok kicsi érintkezési felületei a nagy megterhelések hatására elkopnának, ha nem helyezkedne el köztük a meniscus. Hatására a teherfelvevő felület jelentősen megnagyobbodik, és ezáltal a meniscusszal nem borított porc részek sokkal kevésbé használódnak. A meniscusok - ékformájuknak köszönhetően - egyidejűleg az ízületet passzívan megvédik attól, hogy az ízületi részek egymással szemben elmozduljanak. A csípőízület mozgási terjedelme kisebb, mint a vállé, azonban a csontos vezetésnek köszönhetően működésének jelentősen nagyobb a passzív biztosítása. Amióta az ember az egyenes járást megtanulta és előnyben részesíti, a csípőízületek (mint gömbcsuklók) és a térdízületek (mint csuklóízületek) a láb két nagy és a sok kicsi ízületeivel való össz- játékuk révén lehetővé tették a továbbhaladást, amely ráadásul a talaj változó gyenetlenségéhez is rugalmasan alkalmazkodik. A törzs és a fej forgó- és hajlító mozdulatait szintén két ízületi összeköttetés teszi lehetővé a gerincoszlop 24 csigolyatestének elemei között. A csigolyatestek közötti porckorongok biztosítják, hogy a csigolyatestek egymás mellett el tudjanak mozdulni. Az állkapocsízület rágómozgásánál jól megfigyelhető, hogy milyen nélkülözhetetlen, jól működő ízületeink vannak. A felső végtagok (tehát a váll-, a könyök-, a kéz- és ujj-) ízületeinek összjátéka teszi tulajdonképpen csak lehetővé, hogy enni és inni tudunk. A táplálékfelvétel a túlélés feltétele. Az ízületek a mozgás statikus előfeltételei, melynek az izomzat és az idegrendszer a dinamikus alkotóelemei. Az agy a függelékszervei, a fülek, az orr, és a szemek segítségével feldolgozza a beérkező impulzusokat. Reakciójaként ez az idegpályákon keresztül impulzust küld az izomcsoportokhoz. Az így megcélzott csoport összehúzódik, és a hozzákapcsolódó inak és ízületi párok mozgásba lendülnek. Szervezetünk reakciói, melyeket életünk minden pillanatából ismerhetünk, rendkívül sokfélék. Elég csak, ha életünk egyik legszebb pillanatára gondolunk, mikor a társunkhoz közelítünk. Hogyan is sikerülhetne, ha nem lennének ízületeink... Mennyire hasznos a mammográfiás szűrés? MILYEN KORTÓL SZÜKSÉGES ELMENNI MAMMOGRÁFIÁRA? A mellrák a nőknél előforduló leggyakoribb rákbetegség. Ezért kapnak az 50-69 év közötti nők mammográfiás szűrésre szóló meghívót kétévente. De már korábban, 40 éves kortól, illetve 70 éves kor felett fontos elvégezni a megelőzést szolgáló szűrést. MILYEN VIZSGÁLATOK FONTOSAK? A betegség korai felismerésére irányuló vizsgálat alatt a még fel nem fedezett csomók megkeresését értjük. Három formáját különböztetjük meg, a mellek tapintással végzett gondos vizsgálatát, és a nagy felbontású ultrahang és mammográfiás vizsgálatokat. A mammográfiás és az ultrahangos vizsgálat együttes alkalmazása igen sikeres. A bonyolultabb eseteknél szükséges a mágneses rezonancia tomográfiavizsgálat alkalmazása is. A CSALÁDOMBAN TÖBB ESETBEN IS ELŐFORDULT EMLŐRÁK. NAGYOBB NÁLAM A RIZIKÓ? Alapvetően ez elképzelhető, hiszen a nők akár tíz százaléka is hordozója lehet annak a genetikai hibának, amely következtében megnő a mellrák kockázata. Az örökletes mellrák már a fiatalabb korban is előfordulhat, és különösen agresszív lehet. Ezért azt tanácsoljuk, fel kell keresni egy klinikát, ahol a családon belüli mellrák-megbetegedések kockázatáról részletes felvilágosítást kapható. IGAZ AZ, HOGY NEM MINDIG DERÜL KI A MELLRÁK? A ma szinte mindenhol használt digitális mammográfia nagyon pontos szűrés. Annak a kockázata, hogy egy tumor jelenléte nem derül ki, akkor nagyobb, ha a mellmirigy szövete, gyakran hormonális hatásra, nagyon tömörré válik, ami a diagnosztizálást megnehezíti. Illetve léteznek olyan tumortípusok, amelyek mammográfiával nehezen felismerhetők. A MÁGNESES REZONANCIA TOMOGRÁFIA HATÉKONYABB, MINT A MAMMOGRÁFIA? Minden mellrák más és más, így a diagnosztikai eljárásuk is különböző. Ma már jobban figyelnek arra, hogy ki tartozik a családi hajlam miatt nagyobb kockázatú csoportba. A rizikó- csoportba tartozók vizsgálatához a mágneses rezonancia tomográfiára is szükség van, amit különben nem szoktak alapesetben alkalmazni. HOGYAN KERÜLHETEM EL A BETEGSÉGET? Úgy, hogy rendszeresen részt vesz a mellrák korai felismerésére irányuló vizsgálatokon. Az allergiások figyeljék a pollennaptárt, és a fák, bokrok, füvek, egyéb növények virágzása előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést! A magas pollenszám idején: ■ Kevesebb időt töltsenek a szabadban! ■ Lefekvés előtt mossanak hajat, mert az az egyik fő pollenraktár! ■ Cipőiket naponta tisztítsák nedves ruhával! ■ Naponta cseréljék és mossák ruháikat! ■ Gyakran cseréljék az ágyneműhuzatot, elsőrorban a párnahuzatot! ■ Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását! ■ Ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közbeni Pollennaptár 1 pollenszórás Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Sxept. Okt. mogyoró égerfa * '-'Ú k \ nyírfa * ' é s P kőrisfa * p fűzfa platánfa k pázsitfűfélék tőröm útifű libatop * üröm parlagfű ** * gyakori aíergén ** nagyon gyakori afiergén gyenge A :énaná:ha allergiás megbetegedés. A test túlzott védelmi reakciója a növények virágpora ellen, amelyeknek belélegzésekor testet izgató anyagok (hisztaminok) szabadulnak fel. J@T | mm.mti.hu Újabb génhibára derűit fény Agyvérzésre és szívrohamra hajlamosító génhibát fedeztek fel angol kutatók, akik a témában készült legnagyobb elemzést végezték. A legnagyobb kockázatot azonban továbbra is az életmód jelenti: mindenekelőtt a dohányzás és a kevés mozgás. A génhiba a legtöbb agyvérzést és szívrohamot okozó vérrögök képződését segítheti elő - idézi a BBC hírportálja a PLoS ONE tudományos lapban megjelent ta nulmányt. A tudósok remélik, hogy genetikai teszttel a jövőben azonosítható lesz, kiknél növeli a kardiológiai betegségek kockázatát a génhiba. A londoni King's College kutatói több mint 80 tanulmányt tekintettek át, ezekben mintegy 50 ezer ember adatait elemezték. Azt találták, hogy a PIA2 jelű gént hordozó személyeknél nagyobb volt a kockázata az érelzáródás okozta agyvérzésnek, mint azoknál, akiknél a gén nem volt jelen. Számításaik szerint a gén 10-15 százalékkal növeli az agyvérzés esélyét. A növekedés jelentősége azonban attól függ, mekkora az egyén életmódjából fakadó kockázat, melyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a dohányzás, a táplálkozás, a testsúly és a mozgás - olvasható a tanulmányban. Akik két ilyen gént is hordoznak, azoknál a kiinduló, életmódból fakadó kockázat akár 70 százalékkal is növekedhet. Ugyanebben a lapban jelent meg egy másik tanulmány, mely kimutatta, hogy a 45 évnél fiatalabbaknál a PIA2 gén a szívroham nagyobb kockázatával is összefügg. Úgy tűnik, a hibás gén a trombocita nevű véralkotók fehérjéivel (glikoprotein Illa) áll kapcsolatban. Ezek a lemezkék a természetes véralvadásban vesznek részt, hogy sérülés esetén elállítsák a vérzést. A kutatók szerint azonban a hibás gén túlműködésre sarkallhatja őket. ÜÉ
