Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)
2014-06-04 / 128. szám
Az anyákat megillető ellátásokhoz hogyan kapcsolódnak a kispapák? kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem az anya, hanem az apa vesz igénybe bizonyos ellátást, de itt most nem erről van szó. A 2012. évi I. tv., a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.) szóló törvény 118. § (4) bekezdése rendelkezik az apákat megillető pótszabadságról, hétköznapi nevén az „apaszabiról”. A jogszabály szerint „az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig, öt, ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni”. Az „apaszabi” ideje alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díjra jogosult, azaz ugyanolyan összeget kell a részére kifizetni, mint amikor szabadságon van. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ugyan a munkáltató fizeti ki az „apaszabira” járó díjazást, viszont az állami költségvetés a teljes összeget a munkaadónak visszatéríti. Hogyan kapja vissza az „apaszabi” költségét a munkáltató? A 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló jogszabály rendelkezései tartalmazzák, hogy az „apaszabi” idejére járó teljes bérköltség, azaz a távolléti díj és a munkáltatói közteher összege is a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkaadónak kérelmet kell benyújtania a székhelye vagy telephelye szerint illetékes Magyar Államkincstár (MÁK) területi szervéhez az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az igényléseket évente 4 alkalommal - március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig illetve december 31-ig - lehet beadni. A benyújtási határidőt követő 15 napon belül a MÁK gondoskodik a kért összeg átutalásáról. Mire érdemes még odafigyelni az apákat megillető pótszabadsággal kapcsolatban? Dolgozói részről mindenképpen arra, hogy külön jelezni kell az igényt a munkáltató felé. Fontos a határidő! Ha valakinek júniusban születik gyermeke, akkor ő augusztus végéig veheti igénybe az apát megillető pótszabadságot. Ki kell tölteni egy kérelmet a dolgozó és a gyermek adataival, valamint be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is, emellett pontosan, naptári napra lebontva meg kell adni, hogy az „apaszabit” mely napokra kívánja igénybe venni az apuka. Kiemelném még azt is, hogy akkor is jár az „apaszabi”, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A munkáltatónak a pontos, precíz nyilvántartásra érdemes odafigyelni, mivel a MÁK ellenőrzi a kifizetett és elszámolt összegek jogszerűségét, helyességét. Érdemes azt is tudni, hogy a munkáltató által Az apukák után térjünk vissza a kismamákhoz, milyen ellátás következik a terhességi-gyermekágyi segélyt (TGYÁS) követően? Amint letelik a TGYÁS 168 napja, a következő naptól jár a GYED, azaz a gyermekgondozási díj, amely a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A GYED folyósításával pótolható a gyermekét otthon gondozó, nevelő - biztosítási jogviszonnyal és egyéb feltételekkel rendelkező - szülő jövedelem kiesése. Ez nem egy szociális juttatás, hanem a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátás, amely kizárólag a biztosítottakat illeti meg és a jövedelemmel arányos, azzal a kitétellel, hogy van felső határa a korábban tárgyalt TGYÁS-sal szemben. Külön kiemelném, hogy nem azonos a hétköznapi szó- használatban gyakran előforduló GYES ellátással, ami alanyi jogon jár. Ki jogosult a GYED-re? Leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy aki TGYÁS- ra jogosult, az GYED-re is, de ez nem pontos. Hiszen, ha valaki ún. passzív jogon kapott TGYÁS-t - azaz a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szült vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül beleseti táppénz folyósítása alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szült -, akkor ő nem jogosult GYED-re. Kivéve azt az esetet, amikor az anya TGYÁS-ban részesült és a biztosítási jogviszonya a TGYÁS igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a TGYÁS jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. De ne a kivételekkel foglalkozzunk most, hanem vegyük sorra a főbb tudnivalókat! Míg a TGYÁS főszabály szerint az anyát illeti meg és csak bizonyos speciális esetekben jár az apának, addig a GYED-et bármelyik szülő igényelheti, amennyiben rendelkezik az előírt jogosultsági feltételekkel. Nézzük, melyek ezek: Egyrészt annak a szülőnek jár a GYED, aki a gyermeket saját háztartásában neveli. Másrészt jogosultsági feltételként szükség van a szülést megelőző két éven belül 365 napnyi biztosítási időre, amelynek nem kell folyamatosnak lennie. Tehát itt is az a szabály érvényesül, mint a terhességi-gyermekágyi segélynél, hogy valójában a szülést megelőző két évben kell egy évnyi olyan - bejelentett - munkaviszonnyal rendelkezni, amelyben a munkáltató megfizeti/megfizette az egészségbiztosítási járulékot. Mi számít bele az előzetes biztosítási időbe? Az 1997. évi LXXXIII. tv., a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (továbbiakban Ebtv.) szóló törvény 42/A. § (4) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét valamint a közép- vagy felsőfokú tanulmányokból 180 napot, ha nappali tagozaton egy évnél hosszabb ideig tanult az illető. Mennyi ideig jár a GYED? Legkorábban a TGYÁS lejártát követő naptól jár a szülő nő esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, legfeljebb azonban a gyermek 2. életévének betöltéséig. Egyszerűsítve úgy fogalmaznám meg, hogy annak az anyának jár, aki a szülést megelőzően rendelkezik 365-562 napi biztosítási idővel. Az ellátás annyi ideig jár, amennyi a biztosításban töltött napok száma. Maximálisan tehát csak annak jár, aki 562 napi biztosítási idővel rendelkezik. Mekkora az összege? A GYED alapjául szolgáló jövedelmet az Ebtv. rendelkezései szerint a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell kiszámolni. Ilyenkor tehát azt nézik, hogy az igénylő a GYED-re való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában a GYED jogosultság kezdő napját megelőző évben rendelkezik-e a 180 napi jövedelemmel. Ennek függvénye az ellátás összege. A GYED mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a azzal, hogy felső határa van, amely a mindenkori a minimálbérhez igazodik, és legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Ez 2014-ben 142.100 Ft. Érdemes tudni, hogy a maximális összegben megállapított GYED összegét minden év január 15. .napjáig a folyósító szervnek - külön kérelem nélkül - felül kell vizsgálnia. Amennyiben a GYED összegének felső határa kitolódik, és erre az igénylő jogosult, akkor a folyósító szervnek a magasabb összegű ellátást kell folyósítania. • Milyen levonások terhelik a GYED-et? Sajnos többet vonnak belőle, mint a TGYÁS-ból, mivel a 16%-os személyi jövedelemadón felül még 10%-os nyugdíjjárulékot is kell fizetni. A családi kedvezményt ugyan lehet belőle érvényesíteni, de az első gyermek esetén ez csak havi 10.000 Ft. Ha tehát valaki a GYED maximumot kapja az első gyermek után és igénybe veszi a családi kedvezményt is, akkor 115.154 Ft-ot kap kézhez. Az ellátás összege naptári napra jár, így a hónap napjainak számától függően változik. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu i I i ■.... y'- •• ■ . ; . Wf -* p] I SS <TT 7 BwTi 17 Ti ti 7T^7WMJ7ti üi~T> j U ’.- ■ .■ I iljwwW i|Li^j^ > ,-> [ • ■' ■,', -■ l;lij(i)>lilÍ|í(|lli^l Wz . i. Mlt&W | ~npmjpp|lf^^~ ^»gp ' s <- -■-■ ^
