Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-21 / 142. szám

g\g% h'i§“ÍT'ii Mvill A Birimálé Bábszínház (Gressai Ferdinánd és G. Lóránt Lujza) előadása Pilinyben A bábdarab címe - „Rella rigó barátra lel” - és cselekménye sze­rint a kedves kismadár „csak” egy cimborát talál, az előadás végére azonban megsokszorozódik a ba­rátok száma, hiszen a nézőtéren helyet foglaló apróságok érzelmi­leg mind-mind közel kerülnek a címszereplőhöz. így történt ez a közelmúltban, a gyermeknap al­kalmából Pilinyben, a közösségi házban és Varsányban a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tartott bemutató esetében is. Két olyan te­lepülésen, ahonnan a hátrányos helyzetű gyerekek ritkán, vagy so­ha nem jutnak el igazi színházba s alig látnak „élőben” nekik, hoz­zájuk sggLó műsorokat Pedig na­gyon fogékonyak a művészetekre; sok tehetség is van közöttük. Az előadást a Birimálé Bábszínház - amelyet a Salgótar­jánban élő G. Lóránt Lujza képző­művész, drámapedagógus, a Cogito AMK Hibó Tamás Művésze­ti Iskola tanára alapított 2013 janu­árjában - produkálta az említett helyszíneken. G. Lóránt Lujza iáz­ár Ervin „A nagyravágyó feketeri­gó” című meséjét adaptálta báb­színpadra. A bábokat organzából különleges saját technikával készí­tette, a díszletet szintén ő tervezte s nagyrészt kivitelezte is. A rende­zést, a dramatizálást az Esztrád Színházzal közösen végezték s vit­ték színpadra is. Ebből alakult ki a kétszemélyes családi bábelőadás, ugyanis fia, Gressai Ferdinánd játssza Bercit, a nézők által nagyon kedvelt kisfiút Mindketten zenél­nek is az előadás során. G. Lóránt Lujza a Nemzeti Kul­turális Alap színházak számára kiírt pályázat révén nyert támo­gatást a fenti bemutatókhoz. Négy falut pályázott ugyan meg, de nagyon örült a két lehetőség­nek is, hiszen ezáltal e bábdarab a magyar nemzeti kultúra részé­vé vált úgymond „hivatalosan" is. Mind Pilinyben, mind pedig Varsányban nagyon élvezték az előadást a gyerekek, a csillogó szemek, a tapsok visszaigazolták, hogy érdemes volt elmenni hoz­zájuk, közéjük. Szép élményük­höz nagymértékben járultak hoz­zá a helyi önkormányzatok, in­tézmények vezetői, munkatársai. Köszönet jár nekik is. Cs. B. Menükártya a színpadon Egy-egy előadáson - éttermi je­lenetekben vagy nevezetes csalá­di rendezvények esetében - is előfordul, hogy menükártya ke­rül a színpadra. Ezúttal azonban a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ rivaldájában a színészek helyét meghívott ven­dégek foglalták el, akik a kártya egyik oldalán az aktuális ebédkí­nálatot találták, a másikon vi­szont annak az öt darabnak a lis­táját, amelyet a Zenthe Ferenc Színház kínál a 2014/2015-ös évadra. A társulat Szigligeti Ede „Liliomfi”-ját, a „Min nevet az em­ber?” című zenés kabarét, Harold Pinter „Hazatérés” című drámá­ját, Mózes Lajos mesejátékát. „A győztes szolgaIegények”-et és Moliere vígjátékát, a „A kép­zelt beteg”-et kívánja bemutatni. Az utóbbit Koltai Róbert főszereplésével. Ahhoz azonban, hogy e terve­zet minél magasabb színvonalon valósulhasson meg s a 2012 ta­vaszán alakult színház tovább­léphessen a megkezdett úton, er­kölcsi és nem utolsósorban anyagi támogatásra van szüksé­ge. Ezt elősegítendő szervezték az „Egy ebéd a színházért” elne­vezésű összejövetelt. Az elegán­san megterített asztalnál, az elő­adások díszletelemeivel, plakát­jaival szellemesen dekorált kör­nyezetben megjelenteket - köz­tük Bablena Ferencet, a megyei közgyűlés alelnökét, Medvácz Lajost, Balassagyarmat és Stayer Lászlót Szécsény polgármesterét, valamint a megyeszékhely veze­tőit élükön Székyné dr. Sztrémi Melindával - Simon Lajos, a szín­házat 2013 márciusa óta működ­tető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója üdvö­zölte. Elmondta, hogy a politikai, közéleti személyiségek, média­szereplők mellett olyan gazda­sági egységek, pénzintézetek képviselőit hívták meg, amelyek már eddig is támogatták, vágy reménybeli mecénásként támo­gatni fogják a továbbra is befoga­dó és produkciós jellegű Zenthe Ferenc Színházat. Az igazgató prezentáció keretében is kiemel­te: céljaiknak megfelelően nagy figyelmet fordítanak helyi érté­kekre, tehetségekre s az innen elszármazottakkal (Gyuriska Já­nossal, Pindroch Csabával és má­sokkal) való jó kapcsolat erősíté­sére. A társulat, szélesebb érte­lemben a stáb mintegy nyolcvan százaléka nógrádi kötődésű. Gyakran fellépnek városi ün­nepségeken, céges rendezvénye­ken s különösen örvendetes, hogy megsokszorozódott a me­gyén kívüli vendégszereplések száma. A következő évad soro­zatai közé a székfoglaló, a csalá­di és a kamarabérlet is bekerül. Terveznek bérletsorozatot indí­tani a megye többi városában is. Ugyancsak új kezdeményezésük az „Élő színházat a falusi isko­láknak” című akció. Simon Lajos mondandója végeztével virággal köszöntötte Székyné dr. Sztrémi Melindát, akit á minap „Az év polgármestere” címmel tüntet­tek ki. Elévülheteüen érdemeket szerzett abban, hogy Salgótar­jánnak is - utoljára a megye- székhelyek közül - legyen saját színháza. Sándor Zoltán művészeti veze­tő „A színház, mint küldetés” té­makörben kommentálta a kivetí­tett gondolatokat. Egyik fő törek­vésükként említette a városban és vonzáskörzetében új színház­látogató közön­ség kinevelé­sét. A társulat sikeres tevé­kenységének nagy szerepe SAUIÓTAKIÁNI KOZMŰmÓDBS! NONPROFIT KFT. lehet a városimázs alakításában is. Szólt utánpótlás-nevelő kon­cepciójukról - a Cogito Általá­nos Művelődési Központ Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Isko­lájával kialakított együttműkö­désről és a színházuk mellett működő Vertich Színpadstúdió nyújtotta lehetőségekről - vala­mint a magyarországi és a hatá­ron túli, felvidéki színházakkal kialakított kapcsolatokról is. Susán Ferenc főrendező elsősor­ban a támogatási formákról beszélt. Megemlítette a pénz- beni és természetbeni támoga­tás módozatait: így a társasági adó, munkaerő, alapanyaag, ár- kedvezmény felajánlását, a Szé­chenyi Pihenőkártya felhaszná­lását, produkciók kiemelt támo­gatását, jegyek, székek, széksor­ok, előadások vásárlását és be­mutatott néhány egyedi marketing lehetőséget is. Remé­nyét fejezte ki, hogy ennek az ebédnek is lesz olyan hozadéka, mint amikor a forgószínpad öt évvel ezelőtti megvalósításához kértek és kaptak segítséget. A találkozó hangulatát emelte a színház két tagjának, Krista Zsoltnak és Németh Annának a közreműködése. Utóbbi énekszá­mait Rádufy Csaba kísérte szinte­tizátoron. Csongrády Béla Befejeződött az ünnepi könyv­hét: immár a nyolcvanötödik. S mint országszerte, a nógrádi me­gyeszékhelyen is - a hagyomá­nyoknak megfelelően - gazdag program volt hivatott ráirányíta­ni a figyelmet a Gutenberg-gala- xis, a szépírás, a tény- és gyer­mekirodalom meglévő és meg­őrzendő értékeire. A rendezvé­nyek sorában a „Beszédes es­tékének nevezett sorozat is helyet kapott. Aktuálisan három vendég találkozott a közönség­gel, a diskurzus középpontjába azonban ezúttal nem a szemé­lyük, munkásságuk, hanem egy irodalmi, művészeti, közéleti fo­lyóirat, a „Palócföld” került. Méghozzá abból az apropóból, hogy a lap első száma hatvan év­vel ezelőtt, 1954-ben jelent meg. A házigazdák - a mindenkori kérdező, Székyné dr. Sztrémi Me­linda Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere és a folyó­iratot már évek óta megjelentető Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetői - úgy döntöttek, hogy olyanokat hívnak meg a beszélge­tésre, akik különböző időszakok­ban személyesen kötődtek illetve napjainkban is szorosan kapcso­lódnak a „Palócfóld"-höz. Dr. Csongrády Béla 1963 óta folyama­tosan van jelen írásaival a lap­ban, éveken át volt szerkesztősé­gi tag illetve rovatvezető. Földi Pé­ter értelemszerűen elsősorban mint festőművész tette le a név­jegyét, ismerte a szerkesztőket s különösen Pál Józseffel ápolt ben­sőséges, baráti kapcsolatokat. A jóval fiatalabb évjáratot, generá­ciót képviselő dr. Mizser Attila 2008 óta főszerkesztőként for­málja a „Palócföld” arculatát. Székyné dr. Sztrémi Melinda bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy büszke lehet a megye, a vá­ros arra, hogy a hat évtizeddel ezelőtt alapított folyóirat mind­máig fennmaradt és mintegy missziót teljesít a közösség szol­gálatában, helyi tehetségek fel­karolásában, az országos szelle­mi életbe való bekapcsolódás­ban. A feltett kérdésekre adott válaszok nyomán feltárult a lap múltjának számos jellemzője, epizódja, szó esett jelenéről és több vonatkozásban a jövője is körvonalazódott. Csongrády Bé­la utalt rá, hogy a kezdeti idő­szakban - 1960-tól 1966-ig - nóg­rádi írók és művészek antológiá­jaként jelent meg a Csizmadia Géza illetve Csukly László főszerkesztette „Palócföld” és évente mindössze egyszer-két- szer. Emlékezetes szám volt az 1964-es Madách-centenáriumi összeállítás, de a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott Mikszáth Kálmán öröksége is. 1967-ben Kojnok Nándor vezetésével tör­tént a váltás irodalmi, művésze­ti és művelődési folyóiratra és évi négyszeri megjelenésre. 1973-től Végh Miklós főszerkesztősége idején erősödött meg a lap társa­dalompolitikai - szociográfiai, szociológiai - jellege és ekkortól jelenik meg kéthavonta. 1984-től Baranyi Ferenc, Praznovszky Mi­hály, Horváth István, a rendszer- váltástól 2001-ig Pál József majd 2007-ig újra Praznovszky Mi­hály volt a főszerkesztő. A hetve­nes-nyolcvanas években az Arany János úti szerkesztőségi irodában különösen élénk mű­helymunka folyt, majd a szer­kesztés a megyei tanács illetve a megyei könyvtár épületébe ke­rült. Földi Péter - megemlítve a szerkesztőség ellenőrzésének anomáliát is - elsősorban arról beszélt, hogy a lap holdudvará­ban az írók, költők, toliforgatók társaságában mindig mértékadó szerepet töltöttek be a nógrádi festők, grafikusok, Balázs János, Czinke Ferenc, Csemniczky Zol­tán, Csohány Kálmán, Farkas András, Hibó Tamás, Hegedűs Morgan, Iványi Ödön, Jánossy Fe­renc, Kerekes László, Lizsnyánszki Erzsébet, Lóránt Já­nos, Réti Zoltán, Somoskői Ödön, Szujó Zoltán és más megyén be­lüli és kívüli művészek. Többük alkotása megjelent egy-egy lap­szám borítóján és alkalmat kí­nált arra, hogy ezekből Földi Pé­ter és fia, a szintén alkotó Ger­gely kiállítást készítsen a könyv­tár Bóna Kovács Károly Galériá­jában. Mizser Attila kifejtette, hogy számára nagy kihívást egy­szersmind megtiszteltetést, fele­lősséget jelentett a felkérés és kö­szöni a bizalmat, hogy egy ilyen tradíciójú lap élén dolgozhat. Ta­pasztalatai szerint a manapság újra országos terjesztésű „Palóc- fóld”-nek jó visszhangja, növek­vő presztízse van. Egyetértett az­zal, hogy a következőkben az el­kezdett tendenciát folytatva ki­emelt figyelmet szükséges fordí­tani a fiatal tehetségek felkarolására és az olvasottság fo­kozására is. Ezt bizonyára az elektronikus felület növelése is elősegítené. Székyné dr. Sztrémi Melinda kincsesládának nevezte a hat­vanéves „Palócföld”-et, amely­nek múltjára, értékeire az után­pótlás bevonásával is lehet és kell építeni. Mint a fenntartó képviselője ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban is támogat­ják erkölcsileg és anyagilag is a lap megjelenését. Zenthe Ferenc Színház három tagja - Krista Zsolt, P. KemerEdit és Sándor Zoltán - úgy emléke­zett a 2011-ben tragikusan el­hunyt Pál Józsefre, hogy feleleve­nítette Kiscseri Mihály néven megjelent néhány versét. A Zenthe Ferenc Színház tagjai: Sándor Zoltán, P. Kerner Edit és Krista Zsolt, középen a beszélgetőtársak: Székyné dr. Sztrémi Melinda, dr. Csongrády Béla, dr. Mizser Attila és Földi Péter J I V A Zenthe Ferenc Színház vezetői a jelenlegi és jövőbeni támogatókkal találkoztak SÉMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom