Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)
2014-06-21 / 142. szám
g\g% h'i§“ÍT'ii Mvill A Birimálé Bábszínház (Gressai Ferdinánd és G. Lóránt Lujza) előadása Pilinyben A bábdarab címe - „Rella rigó barátra lel” - és cselekménye szerint a kedves kismadár „csak” egy cimborát talál, az előadás végére azonban megsokszorozódik a barátok száma, hiszen a nézőtéren helyet foglaló apróságok érzelmileg mind-mind közel kerülnek a címszereplőhöz. így történt ez a közelmúltban, a gyermeknap alkalmából Pilinyben, a közösségi házban és Varsányban a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tartott bemutató esetében is. Két olyan településen, ahonnan a hátrányos helyzetű gyerekek ritkán, vagy soha nem jutnak el igazi színházba s alig látnak „élőben” nekik, hozzájuk sggLó műsorokat Pedig nagyon fogékonyak a művészetekre; sok tehetség is van közöttük. Az előadást a Birimálé Bábszínház - amelyet a Salgótarjánban élő G. Lóránt Lujza képzőművész, drámapedagógus, a Cogito AMK Hibó Tamás Művészeti Iskola tanára alapított 2013 januárjában - produkálta az említett helyszíneken. G. Lóránt Lujza iázár Ervin „A nagyravágyó feketerigó” című meséjét adaptálta bábszínpadra. A bábokat organzából különleges saját technikával készítette, a díszletet szintén ő tervezte s nagyrészt kivitelezte is. A rendezést, a dramatizálást az Esztrád Színházzal közösen végezték s vitték színpadra is. Ebből alakult ki a kétszemélyes családi bábelőadás, ugyanis fia, Gressai Ferdinánd játssza Bercit, a nézők által nagyon kedvelt kisfiút Mindketten zenélnek is az előadás során. G. Lóránt Lujza a Nemzeti Kulturális Alap színházak számára kiírt pályázat révén nyert támogatást a fenti bemutatókhoz. Négy falut pályázott ugyan meg, de nagyon örült a két lehetőségnek is, hiszen ezáltal e bábdarab a magyar nemzeti kultúra részévé vált úgymond „hivatalosan" is. Mind Pilinyben, mind pedig Varsányban nagyon élvezték az előadást a gyerekek, a csillogó szemek, a tapsok visszaigazolták, hogy érdemes volt elmenni hozzájuk, közéjük. Szép élményükhöz nagymértékben járultak hozzá a helyi önkormányzatok, intézmények vezetői, munkatársai. Köszönet jár nekik is. Cs. B. Menükártya a színpadon Egy-egy előadáson - éttermi jelenetekben vagy nevezetes családi rendezvények esetében - is előfordul, hogy menükártya kerül a színpadra. Ezúttal azonban a József Attila Művelődési és Konferencia-központ rivaldájában a színészek helyét meghívott vendégek foglalták el, akik a kártya egyik oldalán az aktuális ebédkínálatot találták, a másikon viszont annak az öt darabnak a listáját, amelyet a Zenthe Ferenc Színház kínál a 2014/2015-ös évadra. A társulat Szigligeti Ede „Liliomfi”-ját, a „Min nevet az ember?” című zenés kabarét, Harold Pinter „Hazatérés” című drámáját, Mózes Lajos mesejátékát. „A győztes szolgaIegények”-et és Moliere vígjátékát, a „A képzelt beteg”-et kívánja bemutatni. Az utóbbit Koltai Róbert főszereplésével. Ahhoz azonban, hogy e tervezet minél magasabb színvonalon valósulhasson meg s a 2012 tavaszán alakult színház továbbléphessen a megkezdett úton, erkölcsi és nem utolsósorban anyagi támogatásra van szüksége. Ezt elősegítendő szervezték az „Egy ebéd a színházért” elnevezésű összejövetelt. Az elegánsan megterített asztalnál, az előadások díszletelemeivel, plakátjaival szellemesen dekorált környezetben megjelenteket - köztük Bablena Ferencet, a megyei közgyűlés alelnökét, Medvácz Lajost, Balassagyarmat és Stayer Lászlót Szécsény polgármesterét, valamint a megyeszékhely vezetőit élükön Székyné dr. Sztrémi Melindával - Simon Lajos, a színházat 2013 márciusa óta működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója üdvözölte. Elmondta, hogy a politikai, közéleti személyiségek, médiaszereplők mellett olyan gazdasági egységek, pénzintézetek képviselőit hívták meg, amelyek már eddig is támogatták, vágy reménybeli mecénásként támogatni fogják a továbbra is befogadó és produkciós jellegű Zenthe Ferenc Színházat. Az igazgató prezentáció keretében is kiemelte: céljaiknak megfelelően nagy figyelmet fordítanak helyi értékekre, tehetségekre s az innen elszármazottakkal (Gyuriska Jánossal, Pindroch Csabával és másokkal) való jó kapcsolat erősítésére. A társulat, szélesebb értelemben a stáb mintegy nyolcvan százaléka nógrádi kötődésű. Gyakran fellépnek városi ünnepségeken, céges rendezvényeken s különösen örvendetes, hogy megsokszorozódott a megyén kívüli vendégszereplések száma. A következő évad sorozatai közé a székfoglaló, a családi és a kamarabérlet is bekerül. Terveznek bérletsorozatot indítani a megye többi városában is. Ugyancsak új kezdeményezésük az „Élő színházat a falusi iskoláknak” című akció. Simon Lajos mondandója végeztével virággal köszöntötte Székyné dr. Sztrémi Melindát, akit á minap „Az év polgármestere” címmel tüntettek ki. Elévülheteüen érdemeket szerzett abban, hogy Salgótarjánnak is - utoljára a megye- székhelyek közül - legyen saját színháza. Sándor Zoltán művészeti vezető „A színház, mint küldetés” témakörben kommentálta a kivetített gondolatokat. Egyik fő törekvésükként említette a városban és vonzáskörzetében új színházlátogató közönség kinevelését. A társulat sikeres tevékenységének nagy szerepe SAUIÓTAKIÁNI KOZMŰmÓDBS! NONPROFIT KFT. lehet a városimázs alakításában is. Szólt utánpótlás-nevelő koncepciójukról - a Cogito Általános Művelődési Központ Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskolájával kialakított együttműködésről és a színházuk mellett működő Vertich Színpadstúdió nyújtotta lehetőségekről - valamint a magyarországi és a határon túli, felvidéki színházakkal kialakított kapcsolatokról is. Susán Ferenc főrendező elsősorban a támogatási formákról beszélt. Megemlítette a pénz- beni és természetbeni támogatás módozatait: így a társasági adó, munkaerő, alapanyaag, ár- kedvezmény felajánlását, a Széchenyi Pihenőkártya felhasználását, produkciók kiemelt támogatását, jegyek, székek, széksorok, előadások vásárlását és bemutatott néhány egyedi marketing lehetőséget is. Reményét fejezte ki, hogy ennek az ebédnek is lesz olyan hozadéka, mint amikor a forgószínpad öt évvel ezelőtti megvalósításához kértek és kaptak segítséget. A találkozó hangulatát emelte a színház két tagjának, Krista Zsoltnak és Németh Annának a közreműködése. Utóbbi énekszámait Rádufy Csaba kísérte szintetizátoron. Csongrády Béla Befejeződött az ünnepi könyvhét: immár a nyolcvanötödik. S mint országszerte, a nógrádi megyeszékhelyen is - a hagyományoknak megfelelően - gazdag program volt hivatott ráirányítani a figyelmet a Gutenberg-gala- xis, a szépírás, a tény- és gyermekirodalom meglévő és megőrzendő értékeire. A rendezvények sorában a „Beszédes estékének nevezett sorozat is helyet kapott. Aktuálisan három vendég találkozott a közönséggel, a diskurzus középpontjába azonban ezúttal nem a személyük, munkásságuk, hanem egy irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a „Palócföld” került. Méghozzá abból az apropóból, hogy a lap első száma hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben jelent meg. A házigazdák - a mindenkori kérdező, Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere és a folyóiratot már évek óta megjelentető Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetői - úgy döntöttek, hogy olyanokat hívnak meg a beszélgetésre, akik különböző időszakokban személyesen kötődtek illetve napjainkban is szorosan kapcsolódnak a „Palócfóld"-höz. Dr. Csongrády Béla 1963 óta folyamatosan van jelen írásaival a lapban, éveken át volt szerkesztőségi tag illetve rovatvezető. Földi Péter értelemszerűen elsősorban mint festőművész tette le a névjegyét, ismerte a szerkesztőket s különösen Pál Józseffel ápolt bensőséges, baráti kapcsolatokat. A jóval fiatalabb évjáratot, generációt képviselő dr. Mizser Attila 2008 óta főszerkesztőként formálja a „Palócföld” arculatát. Székyné dr. Sztrémi Melinda bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy büszke lehet a megye, a város arra, hogy a hat évtizeddel ezelőtt alapított folyóirat mindmáig fennmaradt és mintegy missziót teljesít a közösség szolgálatában, helyi tehetségek felkarolásában, az országos szellemi életbe való bekapcsolódásban. A feltett kérdésekre adott válaszok nyomán feltárult a lap múltjának számos jellemzője, epizódja, szó esett jelenéről és több vonatkozásban a jövője is körvonalazódott. Csongrády Béla utalt rá, hogy a kezdeti időszakban - 1960-tól 1966-ig - nógrádi írók és művészek antológiájaként jelent meg a Csizmadia Géza illetve Csukly László főszerkesztette „Palócföld” és évente mindössze egyszer-két- szer. Emlékezetes szám volt az 1964-es Madách-centenáriumi összeállítás, de a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott Mikszáth Kálmán öröksége is. 1967-ben Kojnok Nándor vezetésével történt a váltás irodalmi, művészeti és művelődési folyóiratra és évi négyszeri megjelenésre. 1973-től Végh Miklós főszerkesztősége idején erősödött meg a lap társadalompolitikai - szociográfiai, szociológiai - jellege és ekkortól jelenik meg kéthavonta. 1984-től Baranyi Ferenc, Praznovszky Mihály, Horváth István, a rendszer- váltástól 2001-ig Pál József majd 2007-ig újra Praznovszky Mihály volt a főszerkesztő. A hetvenes-nyolcvanas években az Arany János úti szerkesztőségi irodában különösen élénk műhelymunka folyt, majd a szerkesztés a megyei tanács illetve a megyei könyvtár épületébe került. Földi Péter - megemlítve a szerkesztőség ellenőrzésének anomáliát is - elsősorban arról beszélt, hogy a lap holdudvarában az írók, költők, toliforgatók társaságában mindig mértékadó szerepet töltöttek be a nógrádi festők, grafikusok, Balázs János, Czinke Ferenc, Csemniczky Zoltán, Csohány Kálmán, Farkas András, Hibó Tamás, Hegedűs Morgan, Iványi Ödön, Jánossy Ferenc, Kerekes László, Lizsnyánszki Erzsébet, Lóránt János, Réti Zoltán, Somoskői Ödön, Szujó Zoltán és más megyén belüli és kívüli művészek. Többük alkotása megjelent egy-egy lapszám borítóján és alkalmat kínált arra, hogy ezekből Földi Péter és fia, a szintén alkotó Gergely kiállítást készítsen a könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. Mizser Attila kifejtette, hogy számára nagy kihívást egyszersmind megtiszteltetést, felelősséget jelentett a felkérés és köszöni a bizalmat, hogy egy ilyen tradíciójú lap élén dolgozhat. Tapasztalatai szerint a manapság újra országos terjesztésű „Palóc- fóld”-nek jó visszhangja, növekvő presztízse van. Egyetértett azzal, hogy a következőkben az elkezdett tendenciát folytatva kiemelt figyelmet szükséges fordítani a fiatal tehetségek felkarolására és az olvasottság fokozására is. Ezt bizonyára az elektronikus felület növelése is elősegítené. Székyné dr. Sztrémi Melinda kincsesládának nevezte a hatvanéves „Palócföld”-et, amelynek múltjára, értékeire az utánpótlás bevonásával is lehet és kell építeni. Mint a fenntartó képviselője ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban is támogatják erkölcsileg és anyagilag is a lap megjelenését. Zenthe Ferenc Színház három tagja - Krista Zsolt, P. KemerEdit és Sándor Zoltán - úgy emlékezett a 2011-ben tragikusan elhunyt Pál Józsefre, hogy felelevenítette Kiscseri Mihály néven megjelent néhány versét. A Zenthe Ferenc Színház tagjai: Sándor Zoltán, P. Kerner Edit és Krista Zsolt, középen a beszélgetőtársak: Székyné dr. Sztrémi Melinda, dr. Csongrády Béla, dr. Mizser Attila és Földi Péter J I V A Zenthe Ferenc Színház vezetői a jelenlegi és jövőbeni támogatókkal találkoztak SÉMI
