Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-16 / 137. szám

r n 2014. JUNIUS 16., HÉTFŐ ÍJ J Lipthay Bélára, a tudósra, az emberre emlékeztek Gyémánt oklevél a technikusoknak Salgótanán. Családi hangulatú találkozó zajlott le a közelmúlt­ban Salgótarjánban, a Tarján Vendéglőben. Az 1954-ben érett­ségizett gépipari technikusok tartották 60 éves találkozójukat a patinás étteremben. Az egyko­ron 75-en végzett tanulók közül több mint 34-en jöttek el erre az emlékezetes találkozóra, hogy hat évtized után is megszorítsák egymás kezét az öregdiákok. A találkozó szervezői nevé­ben Kelemen Gábor köszöntöt­te a jelenlévőket, majd néma felállással emlékeztek meg az időközben elhunyt társakról és tanárokról. Az egykori tanárok közül Gedeon János - aki eddig minden találkozójukon részt vett - mondott emlékező szava­kat, az egykori műszaki iskola akkori, a város és a megye éle­tében betöltött történelmi sze­repéről és jelentőségéről, a kö­zépiskola létrehozása utáni idő­szak számos érdekességéről. A találkozón átadták a résztvevőknek a gyémánt ok­levelet, amelyet a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépisko­la, a jogutód intézmény igaz­gatója hitelesített aláírásával. Feladatokról, teljesítésről Az idei tervekről és a múlt évi feladatok teljesítésé­ről lesz szó a június 20-i pén­teki falugyűlésen, amely 17 órakor kezdődik a művelődési. házban. Tájékoztatót hallgat­nak meg továbbá a résztvevők a hulladékgazdálkodási köz­szolgáltatás működéséről. Farakásra lökte 5 '• Testi sértés vétség el­követésének megalapozott gya­núja miatt folytatott büntetőeljá­rást egy 53 éves szé-csényi lakos ellen a rendőrség. A férfi tavaly december 28-án Nagylócon, egy ingaüan udvarán - előzetes szó­váltást követően - megütötte az ott tartózkodó sértettet, majd egy farakásra lökte és megrúgta az annak segítségére siető másik nőt. Az igazságügyi orvos­szakértői vélemény alapján a 39 esztendős asszony 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.- A Szécsényi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya a napokban befejezte a nyomo­zást, és az iratokat vádemelé­si javaslattal küldte meg a Ba­lassagyarmati Járási Ügyész­ségnek - közölte Fajcsák Mó­nika, a rendőrség sajtosa. HIRDETÉS Szenográdi Ferenc lFolytatás az 1. oldalról.) Szécsény. A résztvevőket Gusztinédr. Toronyi Judit, amúzer um igazgatója, a rendezvény há­ziasszonya köszöntötte. Stayer László, Szécsény polgármestere köszöntőjében arról szólt, hogy a nagybetűs emberre emlékeznek. Mint mondta, számára annak jel­zése van, hogy az idén 100. szü­letésnapját ünneplő dr. PatayPál, Béla bácsi egykori munkatársa is jelen van. A város hálával tarto­zik Lipthay Bélának, fejet hajt em­léke előtt. Nemesi családból szár­mazik, a nemesség a leikéből áradt, tetteiben mutatkozott meg.- Nagy megtiszteltetés számom­ra, hogy Béla nagyapám emlék­napján szólhatok önökhöz. Külön­leges öröm, hogy itt lehetek - kezd­te megemlékezését unokája Lipthay Antal. Szólt arról, hogy amikor nagyapja 1944-ben Szé- csénybe költözött a családjával, összekapcsolta a régi Lipthay gene­rációk létét a saját nemzedékével. LipthayÁdám abban az időben volt Szécsény helyettes várkapitánya, amikor a kastély még nem is léte­zett. Báró Lipthay Antal altábor­nagy Szécsényben szü letett 1745- ben. A Lipthay család évszázadok során diplomatákat, hazájukat vé­dő katonákat, magas rangú egyhá­zi személyeket adott az országnak.- Béla nagyapám hű tudott maradni múltjához, világos pél­daként szolgálta a jövő nemzedé­ket. AII. világháború elvesztése után, majd az 1956-os eseménye­ket követően a reménye - bizo­nyára úgy, mint sok magyarnak - mélypontra süllyedt. De lelke mélyén még is tartotta a hit, bíz­va, hogy a jövő nemzedékének is­mét lesz lehetősége Magyaror­szág feltámadását megélni... - folytatta megemlékezését Lipthay Ádám: - Béla nagyapánk vigaszt tudott adni bárkinek, tudva, hogy a keresztény szereteten alapuló értékrend végső során a legjobb erősítő forrás, főleg amikor em­bertelen körülmények között kell élni. Büszke vagyok nagyapámra, az ő példája szolgálja a jövő Lipthay nemzedéket, és termé­szetesen minden jóakaratú ma­gyart is. Viselkedése biztosan ért­hető azok számára, akiknek nin­csenek önző céljaik, akik értékek­re és nem érdekekre összponto­sítják figyelmüket, akik az Istent, a családot és a közjót teszik min­denek fölé - tette hozzá. Lipthay Béla az 1950-es évek­től a balassagyarmati múzeum­ban dolgozott. Kiemelkedő szak­mai tudásáról, szorgalmáról, ön­zetlenségéről megemlékezett egykori munkatársa, dr. Patay Pál régész. Dr. Bozsik András egyetemi do­cens részletes áttekintést .adott Lipthay Béla életéről, tudományos munkásságáról. Végig hangsú­lyozta, hogy a származása elsősor­ban kötelességet jelentett számá­ra. Kiemelte érdeklődésének szé­les területét. Korának polihisztora volt: foglalkozott zoológiával, meg­szállottan gyűjtötte a lepkéket, ta­nulmányozta életüket. Felbecsül­hetetlen értékű lepkegyűjtemény­ét a Természettudományi Múze­umnak adományozta. A természet sokszínűségét összefüggésében vizsgálta. Érdekelte a botanika, az őslénytan, az Állami Földtani Inté­zetben láthatók az általa össze­gyűjtött őslénytani lenyomatok. Jártas volt a mezőgazdasági ter­melésben, az állattartásban. Érde­kelte a művészet, festet, verseket írt A magyar nyelven kívül beszélt németül - amit második anya­nyelvének tekintett - franciául és angolul. 1892-ben Lovriban szüle­tett. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A szülők kérésére a zürichi egye­tem műszaki fakultációjára irat­kozott be. Az 1. világháború kitöré­sekor önként jelentkezett katoná­nak, csaknem mind a négy évet a fronton töltötte. Hősies helytállásá­ért több magas rangú kitüntetést kapott. 1918-ban feleségül vette Odescalchi Eugenie hercegnőt Há­zasságukból három gyermekük született, Frigyes, Antal és Endre. A háború után Lovrin, ahol a birto­kuk volt, román megszállás alá ke­rült A magyar család számára ne­hezebb időszak következett Föld­jük egy részét elvették. A család 1944-ben települt át Szécsénybe. (Maiik Zsolt levéltáros, a helyi múzeumbaráti kör elnöke a csa­lád szécsényi éveiről szólva el­mondta, hogy Grosz Jenőtől - pon­tosabban feleségétől - megvásá­rolták a kastélyt. 1944 decembe­kérésük, hogy az épületben mú­zeum létesüljön. Lipthay Béla ál­ma, vágya valóra vált. A helyi mezőgazdasági szak- középiskola 1994-ben felvette Lipthay Béla nevét. Az emléknap alkalmából, a család által alapí­tott Pro Arte Natura alapítvány pályázatot írt ki az iskola tanulói számára, amelynek témája az is­kolájuk névadója volt. Az ünnep­ségen Lipthay Antal felesége, dr. Lipthay Erzsébet értékelte és át­adta a díjakat. Az első helyen Polacsek Zita végzett, Paulita Anett Katalin és Kelemen Anna­mária előtt. Rajtuk kívül még né­gyen részesültek elismerésben. A zárószóban Lipthay Endre unokája felidézte a nagyapjá­Galcsik Zsolt levéltáros előadásában rámutatott: valóra vált Liphtay Béla álma Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a múzeum dísztermét rében a front ideje alatt több mint háromszáz családot fogadtak be pincéjükbe. A szécsényi malmot az idegen katonák fel akarták robbantani, de közbenjárására el­álltak tőle. A háború után földjü­ket elvették, koncepciós pert indí­tottak ellene. A kastélyra magas adót vetettek ki, abban az időben a gombatermesztésből élő család nem tudta kifizetni a magas ösz- szeget. Arra kényszerültek, hogy a hatalmas adótartozások miatt, 1950-ben 15 ezer forintért eladják azt a magyar államnak. Az volt a val töltött szécsényi éveket. Ő is kiemelte a háború utáni meg­próbáltatás éveit. A rokonok, jó barátok közül többen koncep­ciós perek útján börtönbe ke­rültek, voltak, akik külföldre menekültek. Nem volt könnyű a családnak elviselni a távollé­tüket, a kor diktálta pszichés nyomást. Megköszönte a múze­umbaráti körnek az emléknap kezdeményezését, az előadók­nak, a jelenlévőknek pedig, hogy együtt emlékeztek a csa­láddal a nagyszülőre. JJt }> Mt iklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján, Somogyi Bacsó u. 6. 17F.: +36-32/310-874 1 M.: +36-20/311-2178, +36-20/985-9322 Gazdabolt: +36-32/447-341 LG minőségi Life's Good klímák ERTEKESITESE TELEPITESE JAVITASA KARBANTARTASA A Banilitta-forrás története Diósjenő. A világ első Madarak és fák napja ren­dezvényt 1902-ben szervezték meg. Az ünnep Herman Ottó közreműködésével vált hivatalossá, 1906-ban. Azóta minden évben iskolások és óvo­dások ezrei vesznek részt a természet szeretetére, megóvására rendezett programokon. A diósjenői Szentgyörgyi István Általános Iskola is megtartot­ta nemrég ezt a jeles napot.- A tavaszünnep alkalmából osztályonként keres­tük fel a Börzsöny közeli forrásait, hogy megtisztít­suk azokat. A 7. b-nek az Őzbereki-forrás jutott. Amikor elértük a vízfolyást, meglepődve láttuk, hogy azon bizony nincs mit rendezgetni, ugyanis tiszta volt a vize és a környezete is. Egy kis pihenő után akár indulhattunk volna is vissza. Ám Csurja Barbi és Mészáros Niki észrevette, hogy az út másik oldalán egy időszakos forrás több ágból fakadva ke­res magának utat. Azonnal nekiláttak, hogy kisza­badítsák, és helyet biztosítsanak a felszínre törő kis erecskének. Hívás nélkül érkeztek a társaik is se­gíteni és előkerültek az otthonról hozott szerszá­mok, gumikesztyűk. A gyerekek szíwel-lélekkel dolgoztak a csermely megtisztításán, s úgy tűnt, már minden munkát elvégeztek, de négy lány csak nem akarta abbahagyni az alkotást - fejtette ki Jó­nás Marietta a 7. b osztályosztályfőnöke. A pedagó­gus hozzátette: a kitartó diákok fáradhatatlanul, egymással tökéletesen együttműködve gondozták a nagyvüágnak e kis részét Végül nevet is adtak vé­dencüknek: Banilitta-forrás, amelyet a gondozók (Barbi, Niki, Lili és Ditta) neveiből alkottak meg. . A jól végzett munka örömével indultak hazafe­lé. Azonban a Závoz-nyeregre érkezve a fiatalok rá­jöttek, hogy a szerszámokat ott hagyták. Az okta­tójuk megígérte nekik, hogy este visszamegy ér­tük. Ez így is történt és ott volt minden, ahol felej­tették. Viszont nem csak a munkaeszközök marad­tak ott, hanem a gyerekek lelke is, hogy az esti csöndben segítsék csordogálni a békés vízfolyást, hogy elérje a völgyben kanyargó kis patakot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom