Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-31 / 125. szám

J'f'fJ-JsJjJ 2014. MÁJUS 31., SZOMBAT w 7 Beindult az „olcsó eper" Hozzájárultak a fúzióhoz , A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Média­tanácsa megadta az előzetes szakhatósági hozzájárulást az Axel Springer és a Ringier AG magyarországi fúziójához, amelyről a végső döntést a Gaz­dasági Versenyhivatal (GVH) mondja ki. A GVH ezt követő­en vizsgálja az Axel Springer és a Ringier portfoliójában tar­tozó egyes lapok értékesítését a Lumen Zrt-nek, és a megmara­dó portfolió egyesülését - ol­vasható a médiatanács honlap­ján közzétett kommünikében. A médiatanács a döntést a honlapján tette közzé, amely szerint „a független véle­ményforrások összevonás utáni szintje is képes lesz biz­tosítani a sokszínű tájékozó­dás jogának érvényesülését a médiatartalom-szolgáltatások releváns piacán” - közölték. Az Axel Springer és a Ringier első ízben 2011-ben kívánt összeolvadni - harma­dik fél bevonása nélkül - ám akkor a médiatanács nem ad­ta meg a szakhatósági hozzá­járulást ehhez. Akkor ezt az­zal indokolták: a fúzió „egyér­telműen és jelentősen” veszé­lyeztetné a sokszínű tájékozó­dás jogának érvényesülését. A médiatanács a bírálat során többek között a vélemény-be­folyásolási képességet, a tu­lajdoni koncentráció mérté­két, a keresztolvasottsági ada­tokat, illetve a nyomtatott saj­tótermékek helyettesíthetősé­gének jellemzőit elemezte. Idén januárban a Vienna Capital Partners, a Ringier és az Axel Springer azt közölte az MTI-vel, hogy előbbi felvásárol­ja a két utóbbi médiavállalat egy jelentős média-portfólióját, köztük a Népszabadságot, nyolc megyei napilapot, a Nem­zeti Sportot és a Világgazdasá­got Ezzel elhárulhat a verseny­jogi akadálya a svájci és a né­met médiavállalatok magyar- országi integrációjának. Az in­tegrált vállalatok Ringier Axel Springer Magyarország néven folytatja munkáját, és megtart­ja a Blikket, női magazinokat, például a Glamourt, tévé mű­sorújságokat, valamint licenc alapján kapott lapokat, a többi közt az Geo magazint, az Auto BILD-et, és mindezek internetes változatát. A mostani szakhatósági eljá­rás során a médiatanács ezút­tal is azonosította az érintett piacokat, majd azokon meg­vizsgálta az erőfölényt okozó helyzet kialakulásának lehető­ségét, és megállapította, hogy a médiapiacon részt vevő vál­lalkozások fúziója esetén egy piaci szereplő sem kerül olyan erőfölénnyel járó helyzetbe, amely esetlegesen a tartalom­kínálat szűkülését eredmé­nyezhetné - olvasható a média­tanács közleményében. A Ringier Axel Springer Magyar- országi vezetője Bayer József, az Axel Springer magyarorszá­gi cégcsoportjának ügyvezető igazgatója lesz. Mihók Attila, akik jelenleg még a Ringier Magyarország ügyvezető igaz­gatója, a VCP új médiavállala­tátvezeti majd. Ehhez a céghez kerül mintegy hétszáz munka- vállalóval együtt csaknem 230 ezer példányban értékesített napilapok, magazinok és online termékek, valamint Ma­gyarország legnagyobb napi­lapnyomdája és egy országos előfizetés-terjesztő vállalat is. A korábban jelzett­nél két héttel később ért össze a fóliasátras és a szabadföldi sza­móca, vagyis a földieper termesz­tése, így egyszerre nagyobb mennyiség került a piacra, le­törve az árakat - írta pénte­ki számában a Napi Gaz­daság. A Magyar Nemzet arról ír, hogy fokozottan el­lenőrzik az utak mentén epret árulókat. A nagybani piacokon a lekvárnak szánt gyümölcs esetében 400-500 forintos kilo­grammonkénti ár is előfordul, az extra minőségért 1000-1200 fo­rintot kell adni. Az áüagos fo­gyasztói árak jelenleg 650-800 fo­rint között mozognak. A nagyobb volumenű értékesítés még 2-3 hé­tig tarthat, de az árak alakulásá­nak erős korlátot szabhat, hogy hó végén kisebb a fizetőképes ke­reslet - mondta a lapnak Csizma­dia György, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcster­melői főbizottságának vezetője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal szakemberei és a me­gyei kormányhivatalok minőség­ellenőrei a forgalmazás minden szintjére kiterjedő vizsgálatokat folytatnak az utak mentén árusí­tó kereskedők körében - írja a Magyar Nemzet. Az akcióban ed­dig 262 epret áruló kereskedőt és termelőt ellenőriztek, és 47 eset­ben merült fel kifogás. A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szezonális gyümölcsöket árusí­tók ládáin is szerepeltetni kell a termelő nevét, címét, az áru szár­mazását - írja a lap. Véradónapok országszerte Az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt május 31-én véradó napot szervez Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden. A programokra 1200 fő véradót várnak. Budapest A helyszíneken vért adókat „egészséges menüvel” vendégelik meg, va­lamint egy ajándékcsomagot is kapnak. A véradás mellett ingyenes szűrővizsgálat­okon és egészségtudatos életmóddal kapcso­latos programokon is részt vehetnek a je­lentkezők - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat az MTI-vel. A szombati véradás fontos üzenete, hogy „aki véradó, biztos, hogy egészséges, és aki egészséges, az pedig lehetőség szerint legyen véradó”. Ezt azért tartja fontosnak a szerve­zet, mert az ország egészségi állapota jelen­tősen befolyásolja a véradók számának ala­kulását is, hiszen az egészségtelen életmód, például a túlsúly, a magas vérnyomás és a vi­taminhiány következtében csökken a vér­adásra alkalmas 18-65 év közöttiek száma. A kommüniké kiemeli, hogy a szabadságolá­sok, az iskolai szünet megkezdése előtt azért fontos az ország vérkészletének feltöltése, mert a nyári hónapokban is naponta 1500- 1700 véradásra van szükség az ország biz­tonságos vérellátásához. A program helyszí­nei Budapesten a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje, Debrecen­ben és Szegeden a helyi Regionális Vérellátó Központok, Győrben az Árkád Győr, Pécsen pedig a Balokány-liget Pepita Kultúrtér. A WHO emelné a dohánytermékek adóját . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) el szeretné érni, hogy a dohánytermé­kekre kivetett magasabb adókulcsokkal csök­kenjen a cigarettafogyasztás. A szervezetnek a dohányzásmentes világnap alkalmából ki­adott közleménye szerint hatékony politika a dohányzás visszaszorítására, ha ezen termé­kek ára az adó révén emelkedik. A dohányzás az egyik vezető halálok a világon, mintegy 6 millió ember életéért felelős világszerte, Eu­rópában 1,6 millió embert öl meg. A dohányzás jelentősen mértékben járul hozzá a tüdőrák és a szívbetegségek kiala­kulásához. A WHO becslése szerint ha va­lamennyi országban növelnék a cigaretták adóját 50 százalékkal, 49 millióval keve­sebb dohányos lenne, és legalább 11 millió, dohányzásnak tulajdonítható halálesetet le­hetne megelőzni. Átlagosan a dobozonkén- ti 10 százalékos áremelés a magas jövedel­mű országokban 4 százalékkal csökkenti a dohánytermékek iránti keresletet, és mivel az alacsony-, illetve közepes jövedelmű or­szágok lakosai érzékenyebbek az árválto­zásokra, ott a kereslet mérséklődése a 8 szá­zalékot is elérheti. A WHO azt ajánlja, hogy a dohánytermékekre vonatkozó adó leg­alább 75 százaléka legyen a kiskereskedel­mi árnak a legnépszerűbb cigarettamárkák esetében. Közölték: a világszervezet európai régiójának 53 tagállamából 26 országban van adó a cigarettán és egyéb dohányter­mékeken. Magyarországon ez az adómér­ték a legmagasabbak közé tartozik Európá­ban, a cigaretta fogyasztói ára 87 százaléka adó. Míg 2004-ben a dohánytermékek utá­ni adóbevétel 257 milliárd forint volt, 2009- ben elérte a 389 milliárd forintot - olvasha­tó a közleményben. A WHO megjegyzi, hogy a dohányzás okoz­ta gazdasági teher azonban minden ország­ban nagyobb a bevételeknél. 2010-ben a ma­gyar lakosság dohányzása miatti közvetlen és közvetett kiadások meghaladták a 441 mil­liárd forintot, míg a dohányzással kapcsolatos állami bevételek 360 milliárd forintot tettek ki. A magyarországi dohányzáshoz köthető egyéni és állami kiadás, illetve az állam bevé­tele közötti különbség 80 milliárd forint vesz­teséget jelentett 2010-ben. A WHO becslései szerint ha az adókat világszerte 50 százalék­kal növelnék dobozonként, a kormányok 101 milliárd dollár bevételhez juthatnának, ame­lyet azután fel lehetne használni a rák, a szív­ás érrendszeri betegségek és egyéb nem fer­tőző betegségek elleni küzdelemben, csök­kentve a forráshiánnyal küzdő egészségügyi rendszerek terheit. A világnap célja, hogy fel­hívja a figyelmet a dohányzás káros, egész­ségromboló hatásaira, és arra, hogy több szempontból is előnyös, ha valaki leteszi a ci­garettát. Például a leszokást követő 10 év után a tüdőrák kockázata körülbelül a fele annak, mint amellyel egy dohányos embernek szá­molnia kell, és csökken a száj-, torok-, nyelő­cső-, hólyag-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata is csökken. Magyarországon mindenki kérhet segítsé­get az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben létrehozott Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ ingyene­sen hívható zöld számán 06-80-442-044, illet­ve a www.leteszemacigit.hu honlapon. az elektronikus iratkezelési rendszer Budapest Gyorsabb, kényel­mesebb és költséghatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé a Me­zőgazdasági és Vidékfejleszté­si Hivatal új elektronikus irat- kezelési rendszere - közölte a hivatal pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint az új elektronikus iratkezelési rend­szer 5-10 nappal rövidítheti a hivatali döntések kézbesítését, ami például pénzügyi előnyt je­lenthet a támogatottak számá­ra. Ezen felül az iratok elektro­nikus benyújtása és kezelése jelentős megtakarítást (nyom­tatópapír, boríték, postaköltség) eredményez a papíralapú ügy­intézés területén. A Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal az MVH Kft segítségével ké­szül fel a 2014-2020 közötti KAP (közös agrárpolitika, az EU mezőgazdasági támogatási rendszere) időszakra, ennek ré­sze a jelenlegi fejlesztés is. Szövetkezeti rendszerváltása mezőgazdaságban Budapest Szövetkezeti rend­szerváltás ment végbe a mező- gazdaságban, megerősödtek a termelői értékesítő, a beszer­ző szövetkezetek (TÉSZ-ek, BÉSZ-ek), valamint a termelői csoportok - mondta Patay Vil­mos, a Hangya Szövetkezetek Együttműködése elnöke pén­teken Budapesten a szervezet közgyűlésén. Megjegyezte, hogy a szövetkezetek főként a Hangya Szövetkezetek Együtt­működésének keretében mű­ködnek. A folyamat részeként a szervezet kezdeményezésére megalakult a Hangya-Coop Mezőgazdasági Holding Szö­vetkezet, amely a termelői szervezetekben integrálódó gazdák tevékenységének biz­tonsága, a jövedelmezőség ja­vítása, a piaci érdekérvénye­sítés érdekében törekszik a szövetkezeti hálózat bővíté­sére, a termelői tulajdonú élelmiszeripari háttér megte­remtésére. Patay Vilmos az MTI-nek még arról is beszélt, hogy a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének most az országban mintegy 200 szer­vezet a tagja. A tagszerveze­tek mintegy 11-12 ezer terme­lőt képviselnek. A Hangya tagszervezetei a múlt évben becslések szerint 100 milliárd forintot meghaladó árbevételt könyvelhettek el. Az árbevé­tel tavaly az előző évihez ké­pest mintegy 10 százalékkal nőtt, az együttműködéshez ugyanis a múlt évben több szervezet is csatlakozott, mint amennyi lemorzsolódott. Bár a lemorzsolódás nem jellem­ző, de számolni kell vele - je­gyezte meg az elnök. Hozzátette: az egyik legfon­tosabb kérdés a Hangya múlt évi tevékenységében, hogy mennyire tudta befolyásolni az általa tömöritett szerveze­tek működési feltételeit, ame­lyet az új Polgári Törvény- könyv és a megújított szövet­kezeti törvény jelölt ki. Ezel a munkával az elnök nem volt teljesen elégedett, mivel úgy vélte: az új jogi környezet sok tekintetben előnytelenebb a korábbi szabályozásnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom