Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-29 / 123. szám
MTI FOTÓ: SOÓS LAJOS Az országgyűlés elnöke szerint „korszakhatárhoz érkeztünk” a nemzetpolitika területén, a szimbolikus lépések után a kevésbé látványos, innovációt és jelentős forrásokat igénylő, gyakorlati aprómunka következik. . Kövér László erről az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ünnepélyes alakuló ülésén beszélt szerdán a Parlamentben. A házelnök célként jelölte meg „a nemzet szövetének" új- raszövését, figyelembe véve az 1920 óta kialakult nemzetközi jogi viszonyokat, és azoknak az eszKorszakhatár a nemzetpolitikában közöknek a megtalálását, amelyek által a magyar nemzet Kárpát-medencében élő minden tagját be lehet vonni az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság vérkeringésébe.- Ez óriási feladat, és az elmúlt húsz évet nézve nincs ok - pártállástól és kormányoktól függetlenül - nagyon büszkének lenni e téren - fejtette ki Kövér László, aki többek között a konszenKövér László, az Országgyűlés elnöke beszél a nemzeti összetartozás bizottságának ünnepélyes alakuló ülésén zus hiányát okolja emiatt. Úgy fogalmazott: „úgy tűnik, egy bizonyos körben egyfajta konszenzus mára kialakult arról, hogy mi a teendő, az alapkérdésekben immár nem lehet és nem érdemes újra vitát nyitni”. Azt kérte, hogy a bizottság az elkövetkező években legyen kezdeményező, és legyen ellenőre is a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak. Kiemelte: a választók 2010-ben eldöntötték azt a kérdést, hogy van-e egységes magyar nemzet vagy nincs. Mint mondta, voltak és vannak, akik azt is elvitatják, hogy létezik egységes magyar nemzet, voltak- vannak olyan álláspontok, amelyek szerint illúzió a határok feletti nemzetegyesítés, de ezeket a vitákat eldöntötte a korábbi választás és az elmúlt négy év.- Úgy kell tekinteni az elszakított nemzetrészekkel való foglalkozást, mint a nemzet belügy- ét - fogalmazott Kövér László, aki szívügyének nevezte ezt a kérdést. Szerinte több mint húsz éve nem találják a megfelelő formát arra, hogy miként kellene a határok felett átnyúlóan, de azokat tiszteletben tartó nemzet- egyesítés feladatához, programjához szahni az államigazgatást. Reményének adott hangot, hogy közös erővel ezt a munkát is el tudják végezni előbb-utóbb. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője azt mondta: a nemzetegyesítésnek elsősorban a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie. A nemzet- egyesítés egy szervesen működő összehangolt kapcsolatrendszer, és ha a szétszabdalt magyarságot jól működő hálózattá tudják szervezni, akkor a nemzet „szétszóratottsága” előnnyé változtatható. Jelezte: elkészítették a Kárpát-medence 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője kiemelte: a nemzetépítés egyenlő a társadalomépítéssel és az identitáserősítéssel. Kulcsfogalom az autonómia, amely cél és eszköz egyben, amíg nincs autonómia, addig a közösségnek erősödnie kell.- A kettős állampolgársággal kötelék jött létre, mobilizálta a külhoni magyarságot, és elősegíti az autonómiát is, hitet, erőt adva az önrendelkezésért folytatott küzdelemben - fogalmazott Kántor Zoltán, aki kitért arra is: tízévenként tíz százalékkal fogynak a külhoni magyar közösségek. Beavatkozás- ira az asszimiláció területén van a legnagyobb esély, és az oktatás támogatása a legfontosabb kérdés. Hiteleseken segíthet Budapest. Forintosítási és bankelszámoltatási akciótervet készített a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese szerdán elmondta: egy-két héten belül benyújtják a parlamentnek a devizahitelek felvételkori áron való forintosítására vonatkozó teljes körű, kodifikált javaslatukat. Megjegyezte: a Fidesz akár a Jobbik lógóját is levehe- ti az indítványról, a lényeg, hogy vigyék végig. A jobbikos politikus emellett minden devizahitelezésben részt vett pénzintézet átfogó átvilágítását sürgette. Javaslataik között szerepel minden ügyfél esetében egy új egyenleg meghatározása és a károsultak kártalanítása is. Látni akarják Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozza nyilvánosságra a trafikpályázatok bírálólapjait és a bírálóbizottság névsorát - mondta el Varjú László, a DK pártigazgatója szerdán. Emlékeztetett: a DK korábban szót emelt azért, mert a minisztériumból „eltüntették” a pályázatokat. Ezt követően kérték azt, hogy legalább a bírálati lapokat és a bírálóbizottság névsorát hozzák nyilvánosságra. Miután a tárca nem tette közzé az adatokat, Molnár Csaba, a DK ügyvezető ale imHTe'peff índía Fővárosi Törvényszéken, aztán a Fővárosi ítélőtáblán is megnyertek. „Testület vezesse...!" Egy testületre bízná az MSZP vezetését Kovács László, a párt volt elnöke. A szocialista politikus a TV2 Mokka című műsorában szerda reggel azt mondta, egy ütőképes átmeneti csapatra van szükség, amelynek tagjai mögött teljesítmény van, mindez kedvező hatást tenne a választókra. Budapest. A volt uniós biztos szerint a testületben benne kellene lennie annak a nyolc képviselőnek, aki az országgyűlési választáson egyéniben nyert, valamint a három volt pártelnöknek. Legyen tagja néhány olyan kimagasló egyéni teljesítményt nyújtó politikus - folytatta -, mint Kunhalmi Ágnes, aki majdnem megnyerte egyéni körzetét. Kovács László szerint a testületben a felsoroltak mellett ott kellene lennie Botka Lászlónak és Veres Jánosnak is. Botka László választmányi elnöknek, a párt Csongrád megyei elnökének azért, mert ez a megye az egyetlen, ahol a Jobbik nem verte meg az MSZP-t. Veres János Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei pártelnöknek pedig azért, mert Nyírbátorban - szűkebb pátriájában - a Fideszt is megverte az MSZP.- Aki ilyen teljesítményre képes, annak helye van ebben a válságkezelő csapatban - jelentette ki. A testületbeli szerepét firtató kérdésre Kovács László azt mondta, aki ebbe a csapatba bekerül, annak egyetlen célja lehet, minden erővel előmozdítani az MSZP talpra állását. Arra a kérdésre, hogy a pártelnöknek le kellett volna-e mondania a lemondás felajánlása helyett, a politikus közölte: az lett volna a párt szempontjából előnyös, ha Mesterházy Attila a második kudarc után azt mondja, „itt új választás kell”. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemond a „törvényben biztosított utazási költségtérítéseiről”. Lázár János szerdán az MTI-nek küldött közleményben reagált így az origo.hu cikkére. Budapest A hírportálon kedden este megjelent írás szerint egy az origo által indított per tárgyalásán kiderült, hogy „közel kétmillió forintba került a szállás Lázár Jánosnak és egy munkatársának három utazáson, összesen hét nap alatt”. A bíró a tárgyaláson részítéletet is hozott, kimondta, hogy a két útról a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia. Döntése nem jogerős. A'Miniszterelnökség a válaszokat azzal hárította el, hogy az államtitkár a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon. A harmadik utazással kapcsolatban a bíró azért is nem döntött, mert arról a kiküldetésről „létezik egy minősített irat”. Ezzel kapcsolatban először a bíróságnak kell döntenie, hogy a milyen körülmények között ismerheti meg annak tartalmát a bíró. Lázár János közleményében hangsúlyozta: az elmúlt két évben a legkevesebbet utazó kormánytagok közé tartozott, ezzel együtt „megtiszteltetésnek tekintem azt a figyelmet, amelyben a média egyes szereplői - most nem részletezendő okból, esetleg megbízásból - részesítenek”. Kiemelte, készséggel áll a „független magyar bíróságok” rendelkezésére utazási szokásainak részleteiről. Az államtitkár közölte, hogy nagyra becsülve a hírportál „elfogulatlan, objektív és korrekt tájékoztatását, értékelve az átláthatóság és a magyar költségvetés védelme érdekében végzett munkájukat”, úgy döntött, lemond utazási költségtérítéseiről. Emellett a három utazáson felhasznált kétmillió forintot a költségvetés „rendelkezésére bocsátja” - tette hozzá. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a költségvetés „rendelkezésére bocsátja” az utazásaira felhasznált kétmillió forintot Lemond utazási költségtérítéseiről
