Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-28 / 122. szám

2014. MÁJUS 28., SZERDA / Szenográdi Ferenc Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Aki felismeri hibáit, köny- nyebben ki tudja javítani • A kiabálás a tehetetlenség megnyilvánulása. • Aki mindiga másikban ke­resi a hibát, az soha sem találj ja meg önmagát • Aki megijed, kétségbeesik, az könnyen elveszik • A lelki terror alkalmazása az ész és érvek feladása. • Az emlékezőképességünk az életünk naplója. • Azigazsághanéhaelishagy, ne bánkódj, mertújm rád talál • Minden napnak meg kell hogy legyen az apró pici sike­re, öröme. • Ha bevered a fejed, ne a fa­lat okold! • Nem elég a természetet sze­retni, védeni is kell • Az udvariasság, a kedves­ség táplálja a cselekedeteidet • A szerelem füzét egy másik szerelem kiolthatja. Nyugdíjasok az iskolában DiÓSjeso Sok szeretettel vár­ják a község minden 60 életév­ét betöltött lakóját a május 31- én, szombaton 15 órakor tartan­dó Nyugdíjasok napjára, amit a Szentgyörgyi István Általános Iskolában rendeznek meg. A rendezvény a község önkor­mányzata és a Diósjenői Karitász Csoport közös szerve­zésében valósul majd meg. Felhőszakadás menetrend szerint (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A meteorológiai szolgálat Borsod, Heves és Nógrád megyében már reggel másodfokúra emelte a felhőszakadás miatt keddre kiadott figyelmeztetést. A szakemberek ugyanis azt valószínűsítették, hogy az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt akár 50 milliméternél is több eső hullhat, amelyhez felhőszakadás, viharos szél és jégeső társulhat. S hogyan élték meg a cudar időjárást a gyalogosok és a közlekedésben résztvevők? Erről „mesélnek” ezek a felvételek... Gyurkó Péter képriportja HIRDETÉS Különböző emberek különböző stratégiákat alkalmaznak konflik­tuskezelésre. Ezeket tanuljuk álta­lában gyermekkorban és működé­sük automatikusnak tűnik szá­munkra. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit te­szünk konfliktushelyzetben, mind­össze ösztönösen cselekszünk. Mindannyiunknak van személyes konfliktuskezelési stílusa és mivel ez tanult képesség, ezért meg is változtatható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával. A konfliktusok elemzésekor ha­mar felismerhető az a tény, hogy a konfliktus lényege sokszor nem az, aminek elsőre tűnik. A konfliktus­megoldás alapja tehát a kiváltó kö­rülmények, a közvetett és a közvet­len okok figyelembe vétele. Fontos, hogy a konfliktusfajták szerint el­különítsük a beavatkozások lehet­séges formáit, illetőleg kiderítsük a lehetséges kiváltó okokat és össze­függésbe hozzuk mindezt az egyé­ni személyiségtipológiával. Az elfogadó, védelmező, a szo­cializációt segítő társas tér, az emberközpontú közösségek hiá­nya is hozzájárul az erőszak ter­jedéséhez. A konfliktuskezelési elmélet főbb tézisei szerint a megoldás alapfeltétele, hogy a felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt, ne kerüljék el, legyenek tudatában az erőszak okainak és következ­ményeinek, és ismerjenek alter­natívákat. Tiszteljék és minél job­ban ismerjék önmagukat és part­nerüket, különös tekintettel egy­más érdekeire, figyelmesen és minél egyértelműbben kommu­nikáljanak, kontrollálják egymás szubjektivitását (sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit). A konfliktus jelenléte életünk valamennyi dimenziójában jelen van. Az egyensúlyi állapotra tö­rekvés során éppen a feszültsé­gek megszűnésének, megszűnte­tésének szükséglete váltja ki azt az erőfeszítést egyénből, csoport­ból, társadalomból, amely bizto­sítja a továbblépés dinamikáját. A konfliktusok egy része tehát el­kerülhetetlen. A feloldatlan fe­szültségek, konfliktusok hordo­zása viszont kiégéshez vezet. A konfliktusok okainak a felis­merésében, tudatosításában, feldol­gozásában az egyik leghatéko­nyabb módszer a szupervízió. A TÁMOP-5.6.1.C az "Összefo­gás az áldozatokért" projekt szu­pervíziót biztosít a szakmai tevé­kenységet végző szakemberek számára. A szupervízió feladata a projekt­ben, hogy kísérje és támogassa megvalósításának folyamatában a szakemberek és a menedzsment munkáját, hogy-azt a legeredmé­nyesebb módon tudják végezni. A szupervízió szabályozott ta­nulási folyamat, amelynek célja, hogy a szupervizáit szakmai tu­dását és személyes tudatosságát gyarapítsa a szupervízióba vitt eseteken keresztül. A szupervízió tárgya: a személyes körök és a szakmai körök átfedése. A szupervízió a szakmai interak­ció és a szakmai személyiség prob­lémáira és konfliktusaira reflektá­ló személyes tanulási jFrfm folyamat, amely a mun- kahelyi és intézményi prob-''fF" lémákat egy megbeszélé- ' si helyzetben átvilágítja, segíti a mélyebb megértést és fel­dolgozást. A szakmai interakciók­ból erednek olyan problémák, konfliktusok, melyeket a segítő egyedül nem képes kezelni és fel­dolgozni. A szupervízió a tanulást, a fejlődést szolgálja, egy szerződé­sen alapuló, saját szakmai tapasz­talatokból kiinduló és mindig oda­visszacsatoló folyamat keretében. A szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, ami azt jelenti, hogy a személyiségfej­lesztés a szakmai kontextus kere­tei között zajlik. Előfordulhát, hogy a segítő helyzetben a sze­mélyes érintettségünk, vakfoltja­ink miatti bevonódás akadályoz­za munkánkat. Aszupervizor reflektív jelenlé­te, kérdései segítségével a szupervizáit képes lesz rálátni ön­magára, a saját működésmódjára. Elsajátítja az önreflexió képessé­gét, hogy saját konfliktusaikban milyen eszközökkel éljenek, ho­gyan érvényesítsék érdekeiket úgy, hogy közben a másik féllel való kapcsolatukat ne kockáztassák. A szupervizáit önreflexiója ré­vén a folyamatban saját maga vá­lik képessé arra, hogy személyes fejlődését és szakmai hozzáérté­sét kibontakoztassa. SZÉCHENYI TERV és feldolgozása révén képessé vál­junk önmagunkat egy külső szemmel is látni, és képesek le­gyünk megérteni saját működé­sünket, reakcióinkat, azok erede­tét. Ez a megértés azután hozzáse­gít ahhoz, hogy megerősödjünk, magabiztosabbá váljunk és képe­sek legyünk felelősen döntéseket hozni konfliktus helyzetekben. A szupervízió formái A szupervízió történhet csopor­tos vagy egyéni formában. A cso­portos szupervíziónak is két fajtáját különböztetjük meg: csoport­szupervíziót és teamszupervíziót. Csoport-szupervízióról beszélünk, ha a csoporttagok nem együtt dol­goznak, de általában hasonló terü­leten. Teamszuper-vízióban egy adott munkahelyen teamként együtt dolgozók alkotják a csopor­tot Ebben az esetben a szupervízió célja lehet még a az együttműködés fejlesztése, a kommunikáció javítá­sa a teamen belül, illetve a vezető és a munkatársak közöttA szuperví­zió munkamódja az esetmegbeszé­lés. Mindig egy konkrét esetből, az esethozó által hozott konkrét szitu­ációból indulunk ki. Nagyné Bejczy Emőke dipt szupervizor A szupervíziós talál­kozások célja, hogy a problémáknak, dilem­máknak a körbejárása, mélyebb megismerése A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. Két község, egy művé­szeti egyesület és egy börtön valósított meg közösen turisztikai fej­lesztéseket a határ két oldalán, a Nógrád me­gyei Terényben és a szlovákiai Apátújfaluban - a részle­tekről a főpályázó terényi Arttéka Művé­szet Határok Nélkül Egyesület tájékoztatta közleményben az MTI-t. Nógrád megye, az Arttéka, Apátújfalu és Terény község, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogott össze, hogy turisztikai látványosságo­kat hozzanak létre a gazdaság élénkítéséért. „A harangok nem ismernek határokat” című projektet a Magyarország-Szlovákia Ha­táron Átnyúló Együttműködé­si Program 2007-2013 támo­gatta 452 ezer euróval, amely­ből magyar oldalon 195 ezer, Szlovákiában 257 ezer eurót fordítottak a fejlesztésekre. A Cserhát völgyében húzódó, felerészben szlovák nemzetisé­gű Terényben befedték a sza­badtéri színpadot, nyitott színt építettek ki a vendégek fogadá­sára, és támfalat építettek a Szent-Györgyi Albert szobor környezetében a tér rendezésé­nek kezdeteként. Megújult a falu látványossá­ga, az 1999-ben felszentelt, fá­ból faragott, bárka formájú ökumenikus harangláb, amelynek érdekessége, hogy minden alkatrésze mozgásba jön, amikor a harang megszó­lal. Amfiteátrum és Stég Szín­pad épült, és zsilippel szabá1 lyozható mesterséges tavat alakítottak ki. A pályázati támogatásból asz­talos üzemet hoztak létre a Ba­lassagyarmati Fegyház és Bör­tönben, a fogvatartottak itt ké­szítették a közösségi terek tér­burkolatait, kerítéseit díszítő elemeit. Az üzemben szakmát is tanulhatnak majd az elítéltek. A szlovákiai Apátújfaluban, ahol a 620 fős lakosság 60 szá­zaléka vallja magát magyar­nak, modern faluközpont épült. Az önkormányzat kör­nyezetében, két patak találko­zásánál a természeti értékek­hez, a vízhez és a patakpart zöldjéhez vezetik vissza a tele­pülés lakóit. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szi­getet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A sétány fahíddal foly­tatódik, mely egyre tovább emelkedve jut el a harangláb­hoz és a szigeten kialakított lát­ványtóhoz. A szupervízió szerepe 3 konfliktuskezelésben Közös turisztikai fejlesztések

Next

/
Oldalképek
Tartalom