Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-26 / 120. szám
A globális felmelegedés okozta tengerszint-emel- kedésről sajnos egyre többet hallani. Nem egy hely létezik a világon, amelynek jövőjét a pusztulás veszélye fenyegeti. Az emberi tevékenység és a természet lázadása együttes erővel járult hozzá ahhoz, hogy napjainkban Földünk több szigetét és városát is a süllyedés és eltűnés veszélye fenyegesse, hol a gázlelőhelyek kiaknázása és a talajvíz kinyerése, hol pedig a globális felmelegedés okozta károk miatt. A jég hő hatására olvad. Bolygónkon hihetetlen mennyiségű jég található, ami az utóbbi időkben rohamtempóban olvad. Ennek következményeként az óceánok szintje emelkedik, végveszélybe sodorva a szigeteket, tengerparti városokat, köztük nem egy igazi földi paradicsomot. A fent említett veszély menynyire valós? Nos, ennek igazolására álljon itt a Carteret-szigetek esete. A Pápua Új-Guineához tartozó szigetcsoport egy 30 kilométeres átmérőjű, öt nagyobb tagból álló, 0,6 négyzetkilométer területű atoll, amelynek legna- • gyobb tengerszint feletti magassága 1,5 méter (volt). 1896-ban egy helyi bennszülött asszony (Emma Coe „királynő”) vásárolta meg a szigeteket mindössze négy fejszéért és 5 kilogramm dohányért A főnökasszony hamar felvirágoztatta a kis földi édent, ám az általános felmelegedés hatására folyamatosan emelkedő tengerszint egyre nagyobb fejtörést okozott az ott élőknek. A lakosok évtizedeken át védőgátak építésével és mangroveerdők telepítésével próbáltak védekezni, ám mindhiába. A reménytelen harc eredményeképpen 2003. november 25-én a Pápua Új-Guinea-i kormány elrendelte a szigetek teljes kiürítését; a háromezer őslakosnak el kellett hagynia lakhelyét. Ez volt az első eset, amikor egy teljes A globális felmelegedés valós veszély, ennek bizonyítéka a Carteret-szigetek esete, 2003-ban elrendelték a teljes kiürítést A szigeteken valóságos paradicsom várja a búvárkodás szerelmeseit és a kikapcsolódni vágyókat. Fehér homokkal borított, pálmafákkal övezett tengerpart, és a kristálytiszta víz látványa fogadja az ideérkezőket. Egész évben nyár van, a hőmérséklet 30-33°C körüli (csak éjszaka csökken 25 °C alá), a sekély víz 27°C-os. A jelenlegi jóslatok szerint azonban a teljes szigetcsoport víz alá fog kerülni 100 éven belül. 2009. október 17-én az ország kormánya az óceánban tartotta az ülését, ezzel kívánván felhívni a világ figyelmét arra a tragikus jövőképre, hogy földjüket hamarosan elnyeli az óceán. Tuvalu-szigetország a Csendesóceánban, Hawaii és Ausztrália között található. Négy szigetből és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 négyzetkilométer. Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel (mintegy 12.000 fővel) rendelkező ország a Földön. Méretét illetően pedig Vatikán (0,44 négyzetkilométer), Monaco (1,95 négyzetkilométer) és Nauru (21 négyzetkilométer) után a negyedik legkisebb állam, amely a Nemzetközösség független tagja. A szigetcsoport legmagasabb pontja ugyan mintegy 5 méter magas (igazi „óriás” a Maldív- szigetekhez viszonyítva), ám cseppet sem érezheti magát biztonságban, mert a jelenlegi környezeti hatások bizton vetítik előre a víz alá kerülés tényét. A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés egyik legkárosabb hatása. 1900 és 2000 között átlagosan 10-20 centiméterrel emelkedett meg a világtengerek szintje és a kutatóintézetek tanulmányai szerint 2090-ig további 50 és 140 cm közötti emelkedés várható. Egy méteres emelkedés a becslések alapján mintegy öt millió kilométernyi területet árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát és ötvenmillió környezeti menekültet hagyva maga után. Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika észak-keleti partjának részei mind komolyan veszélyeztetett területek. A Maldív- szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés estén is komoly károkkal lehet számolni. Hogy a veszély elhárítása érdekében képes e az emberiség összefogni, az a jövő zenéje... « Szakemberek szerint a Maldív-szigetek víz alá fognak kerülni száz éven belül á NiíimMiiiir.hTiiTüii I Fuvalu-szigetország jövője ugyancsak bizonytalan... népcsoportot kellett kitelepíteni a globális felmelegedés következményeként. A kutatók 2015- re jósolják a szigetek teljes alámerülésének időpontját. Hasonló sors vár a világ egyik legszebb területére, a luxusturizmusra építő - Marco Polo által az Indiai-óceán virága névre keresztelt - Maldív-szigetekre is. Az India dél-nyugati csücskénél az Indiai-óceánon található szigetország 1192 szigetből áll, amelyek közül mintegy 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetek legmagasabb pontja sem haladja meg a tengerszint feletti 2,5 métert és egyikük területe sem nagyobb 13 négyzetkilométernél. Magassági paraméterével be is került a Guinness Rekordok Könyvébe, mivel a világ összes országa közül ez az ország rendelkezik a legalacsonyabban fekvő legmagasabb ponttal.
