Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-26 / 120. szám
Tetten ért fatolvajok Nögrádsi A szécsényi kapitányság szolgálaton kívüli rendőre ért tetten két fatolvajt néhány napja, Nógrádszakál határában. A 24 éves és 18 éves helybeli férfiak két tölgyfát vágtak ki engedély nélkül. A járőrök elfogták és előállították, a nyomozók pedig gyanúsítottként hallgatták ki őket. A kivágott fát és az elkövetéshez használt motorfűrészt lefoglalta a hatóság - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Lassan lejár a határidő A közhasznú jogállással kapcsolatos változások és az új Polgári Törvény- könyv (Ptk.) civil szervezetekre vonatkozó legfontosabb változásai címmel tartottak előadásokat a megye két városában a Nógrád Megyei Civil Információs Centrum felkérésére. Nógrád megye. A civil szervezetek életében idén tavasszal bekövetkező változásokra - így elsődlegesen a közhasznúsággal és az új Ptk.-val kapcsolatos kérdésekre - kívánt minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtani a Balassagyarmati Törvényszék. Ennek megvalósulása a Nógrád Megyei Civil Információs Centrum felkérése nyomán realitássá vált Idén áprilisban Balassagyarmaton és Salgótarjánban rendezték meg, azaz egy-egy órás prezentációval összekötött tájékoztatás és kötetlen beszélgetés, amelynek célja az volt, hogy a civil szervezeteket érintő jogszabályi változásokról a lehető legszélesebb ismeretekkel gazdagodjanak a résztvevők, az érintettek. A megye számos egyesületi és alapítványi képviselője, alapítója részére dr. Mészáros Gábor bírósági titkár tartott prezentációt, amelynek egyik legfőbb mondanivalója az volt: hogy 2014. június elsejétől csak az Ectv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára, és a jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. Azon 2012. január 1. napját megelőzően közhasznú nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú jogállását, amelyek 2014. május 31. napjáig nem kérelmezik az Ectv. szerinti közhasznú nyilvántartásba vételt, avagy nem felelnek meg az Ectv. szerinti követelményeknek, a törvényszék 2014. június 1. napjával törli (nem magát a szervezetet, pusztán csak a jogállást). Az tájékoztatás után a szakember hosszasan válaszolt a feltett kérdésekre és felvetésekre. Az előadást követően a szervezők és az előadó megállapították, hogy a Balassagyarmati Törvényszék, valamint a Nógrád Megyei Civil Információs Centrum közötti rendszeres kapcsolattartás, és az ilyen jellegű ismeretterjesztés rendkívül hasznos, így a későbbiek folyamán is követendő. Szóban megegyeztek arról is, hogy a jövőben a Balassagyarmati Törvényszék egy több alkalmas, tematikus képzés lebonyolításában részt venne a Nógrád Megyei Civil Információs Centrummal együttműködésben. A témával kapcsolatosan bővebb információt a http://balassagyarmatitorvenys zek.birosag.hu/ internetes oldalon találhatnak! nek is a tagja, már nem az első esetben végzett a Mátrában ilyen forrásépítő munkát, mint megtudtuk, újabb két mátrai forrást szeretne a közeljövőben felújítani, hogy ezek is majdan a szomjat oltó hűs nedűjükkel segítsék ki az arra járó turistákat. A mátrai forrás a Nyikom nye- reg-a Naszály-és a Vörös-kő bérc ölelésében található meg. Pásztorai a Nyikom nyeregig illetve Mátrakeresztes, Békástó autóbusz megállótól, gépkocsiparkolótól is megközelíthető a zöld kereszt, illetve piros sáv turistajelzés mentén. Újra életre keltették a Nyikom forrást Cz. Zentai Pásztó. A napokban három pásztói természetbarát, Szabó Imre, annak kisebbik fia Szabó Csaba, valamint Pusztai István gondolt egy nagyot és a Nyugati Mátrában az elmúlt évben betömődött, szinte észrevehetetlenül eltűnt, több évtizede a gyalogos turisták körében bizony komoly hírnevet szerzett Nyikom forrás eredését felkeressék, azt újra életre keltsék. A trió szinte egész nap dolgozott. Köveket, fákat hordtak ösz- sze, megkeresték az eltömődött erecske helyét, fándlival kimere- gették a korábban a forráshelyre zúdult földet, iszapot. Néhány órai kemény munkát követően az eredeti helyen aztán ismét előbukkant a víz. Lassan emelkedni és tisztulni kezdett az erecske. A forrás helyét később kövekkel erősítették meg, majd tetőt emeltek fölé. A három természetbarát, munkájuk végeztével, a szintén általuk a forrás mellé épített tűzrakóhelyen nyársaltak egyet, nosztalgiáztak, felelevenítették a régi forrás hellyel kapcsolatos túraélményeiket-, majd a vízkóstolást is megejtették. Szabó Imre, aki nem mellesleg a salgótarjáni ZÚTE egyesületéAz ujja épített matrai forrás balról Szabó Imre es Pusztai István Szabó Csaba kedvenc turista pohárkájában ezúttal az új Nyikom forrás vizét kóstolta A Magyar Hősök Emléknapját minden év utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. Már az első világháború alatt megkezdték a hősi emlékművek felállítását, amelyek - ha nem lettek lerombolva - láthatóak országszerte még ma is. Salgótarjánban a Munkás Szent József Plébánia- templom előtti téren emlékeztek a magyar hősökre. T. L. Magyarországon a vitézi múlt megbecsülésének és a katonahősök mély tiszteletének a legtermészetesebbnek kell lennie, hiszen nemzetünk históriáját a csataterek forgatagában írták, vérrel és vassal - mondta az ünnep szónoka, Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. Hangsúlyozta: az állandó küzdelmekben rettenetes véráldozattal fizettünk, de újra és újra talpra álltunk. Sajnos a 20. század vesztes háborúi és azok következményei ültették el a közvéleményben azt a nézőpontot, amely szerint a magyar történelem a mohácsi csata óta szükségszerűen hanyatló és sorsszerűén bukásra ítélt, reménytelen szabadságharcok és háborúk sorából áll. Ez a nemzeti büszkeségre és öntudatra nagyon veszélyes és alapjaiban téves nézet megerősödött a szocializmus évtizedei alatt és még ma is felfelüti fejét - figyelmezette hallgatóságát a polgármester. 1924-ben egyébként egy újabb törvény a nemzeti ünnepek közé sorolta a magyar hősökről való megemlékezést, mely május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. Az 1925-től rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. A második világháború hősi halottai és katonai áldozatainak emlékének megőrzését a belügyminiszter 1942. április 17-én, valamint a honvédelmi miniszter április 25-én kiadott rendeleté szolgálta. Ebben elrendelték a nevek bevésését az első világháborús emlékművekbe. 1945. május 27-én még volt megemlékezés a Hősök napjáról, de már kisebb keretek között, s akkor már nem volt nemzeti ünnep. Később politikai és szimbolikus tartalma miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetét diszkreditálták, a szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a. Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. A katonasírok a béke prédikátorai. A salgótarjáni kegyeleti ünnepségen a szónok azt kérte: „ a mártírokra emlékezés szent órájában emlékezzünk meg azokról a hősi halált halt magyarokról, akik jeltelen sírokban nyugszanak a Don mentén, a Kárpátokban, a muhi csatamezőn, Mohácsnál, Budapesten és Salgótarjánban. Emlékezzünk a mártírhalált halt, kivégzett katonákról, polgárokról, a hontalanságban elhunyt honvédekről, akik utolsó vérükig küzdöttek a Haza becsületéért, emlékezzünk az özvegyekről és az árvákról. Emlékezzünk, hogy hőseink emléke soha ne enyésszen el, s az utókor számára is példaként szolgáljanak, ahogyan az egyik legszebb katonai sírvers fogalmaz: „Senki nem tölt be szebben földi célt, mint ki holtával, hazájának élt” - fogalmazott. A megemlékezésen magyar költők verseivel és egy dramatikus játékkal rótta le kegyeletét a Madách Imre Gimnázium Krá- lik Zoltán tanár úr vezette diákszínpada, s koszorúkat helyeztek el a téren lévő emlékműnél az önkormányzat, a helyi Fidesz, a KDNP, a Magyarok Világszövetsége, az erdélyi-kör, a POFOSZ, az ’56-os Nemzetőrség, valamint a Dornyay Béla Múzeum képviselői.
