Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-05 / 102. szám
r __ n 20 14. MÁJUS 5., HÉTFŐ A Balti-tenger partján, a Daugava-folyó torkolatánál elterülő Riga a Baltikum legnagyobb városa, gazdasági és kulturális központja, egyben Lettország fővárosa. Az egykori Hansa város, a Baltikum- legnagyobb kereskedelmi központja volt, történelme során volt svéd, lengyel, orosz, német és szovjet fennhatóság alatt is. Történelmi belvárosa valódi ékszerdoboz az ideérkező turisták számára, óvárosa szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Riga. Lettország csak a XX. században lett független, korábban a német Kard testvérek Lovagrend uralma alatt állt, majd Oroszország befolyása alá került. Korábban Livónia néven emlegették ezt a területet, mert lakói a lívek voltak, egy finnugor népcsoport, mely mára csaknem teljesen eltűnt. Egyes kutatók szerint 20, mások szerint 200 főre tehető a lívek száma. A hazánk felénél alig nagyobb országban kicsivel többen, mint 2 milliónyian élnek, ezek 60 százalékát sem teszik ki a lettek. Az oroszok a lakosság egyharmadát alkotják, a többiek ukránok, fehéroroszok, litvánok, lengyelek (és néhány lív). Az oroszokat „megszállóknak” tekintik, nem kaptak állampolgárságot, csak ha vizsgát tesznek lett nyelvből. Eddig a lettek tanultak oroszul, most az oroszok lettül. Hic tranzit glória mundi - így múlik el a világ dicsősége. A letteknek amúgy is ellentmondásos a viszonya a történelemmel: az első független Lettország végét a Molotov- Ribbentropp-paktum jelentette, területét a Szovjetuniónak adta, a náci Németország mint felszabadító hadsereg jelent meg 1941- ben. Ezt a „felszabadító” jelzőt persze azután nagyon megbánták a litvánok, de a szovjet uralmat még ennél is jobban utálták. 1990-ben az első adandó alkalommal kikiáltották függetlenségüket, de 2007-ig határvitájuk volt Oroszországgal. Az ország területe alföld, alig van nagyobb felszíni magaslatuk. A legmagasabb domb a 300 métert alig haladja meg. Végtelen erdők, mocsarak között vezetnek az utak. Fővárosa Riga, óvárosa a világörökség része. Brémaiak alapították, főleg németek lakták, tagja volt a Hanza- városok szövetségének, de tartozott a lengyel királysághoz, volt svéd érdekeltség is, majd Oroszország befolyása alá került. Rigában szép szecessziós házak szegélyezik az utcákat Érdekességük, hogy nagyrészük Mikhail Eisensteinnek, a híres filmrendező édesapjának a tervei alapján készült. A várárokban most is víz folyik, Daugava folyó mellékága. Szépen kiala- imm kított parkban ka-^ nyarog, sétautakkal, j padokkal, bérelhető f vízibicikli, de hajókázni Hl is lehet rajta. Ha az óváros felé sétáltunk, vagy a Szabadság-emlékműhöz, vagy a Lőportoronyhoz bukkantunk ki. A hatalmas Szabadság-emlékmű az első függetíen Lettország idején készült, egy Nagy Péter szobor helyére. A nőalak által tartott három csillag az ország három ősi részét, Kurzemét, Vidzemét, és Latgalét jelenti. Innen szinte nyíl- égyenesen mehetünk a Kalku ileán (ilea - utca lettül) a városházához. Nem is a városháza érdekes - bár szépen zenélő óra van rajta -, hanem a Fe- ketefejűek háza. Itt laktak azok a nődén céhtagok, akik a város védelmét látták el. 1344-ben épült, 1941-ben megsérült, mire a szovjetek utolsó szemig eltakarították a romokat. Riga 800 éves fennállása alkalmából újra felépítették 2001-ben. Mögötte magasodik a Szent Péter és Pál templom. Az utcák I kanyargósak, a terek egyfor- £ mán tele napernyővel vé- , dett éttermekkel. Sok szép (raktárház maradt meg, egyszerűbbek és díszesebbek. A legszebbnek t a Szt. Jakab templom melletti „három nő- , vér” házakat találtam. A dóm tetején hatalmas ka- L kas jelzi, hogy Ri- i gábanazevangé- 1 likus vallás a I vezető. A dóm ■ mögött aranyos i szobor áll:a Bré- | mai muzsikusok, a testvér- 1 város Bréma ajándéka. Szemben nyí- I lik a János udvar, egy kis átjáró a Kaleju ileába. Aranyos ' zeg- zugok, vízipi- pás teázó, parkoló autók - hotel is van itt -, és állandó nagy gyalogos- forgalom. A vár két intézményt is magába foglal: itt van a Nemzeti Múzeum és á köztársasági elnök lakóhelye. Nincs nagy felhajtás: két őr vigyáz a bejáratnál. Ugyanennyire közvetlen a parlament épülete is a Szt. Jakab templom mellett. Az 1-es busz visz ki a rigai skanzenhez. Árnyas fasorban sétálhatunk el a bejáratig. A skanzen fenyőerdőben épült, kivételesen nem asztal simaságú, hanem kis homokdombok tarkítják. A házak farönkökből épültek, a melléképületek is. Általában minden fából készült: templom, méhkas, nyári konyha, villa, borona, stb. Berendezésük szegényes, szőtteseik, lenvásznaik gyönyörűségesek. A sarokpadok, asztalok, általában a szoba elrendezése hasonlít a mi paraszti hagyományainkhoz, csak lényegesen egyszerűbb. Riga óvárosa, belvárosa kellemes: itt ugyan nincs tenger, a folyó egyik oldalán van igazából a város döntő többsége, a másik inkább ligetes, fás rész. Hát lehet itt nem jól éreznie magát az embernek...? A 19. és a 20. század fordulóján kiépült szecesz- sziós épületegyütteseinek hangsúlya miatt Rigát hívják az Art Nouveau városának is. A legjobb talán június hónapra, a fehér éjszakák idejére időzíteni az utazást, de júliusban és augusztusban is kellemes időben lehet részünk. Az élettől nyüzsgő főváros lüktető éjszakai életével, macskaköves utcáival és lenyűgöző szecessziós épületeivel Kelet-Euró- pa egyik legérdekesebb városa. i A folyó egyik oldalán maga a város... IMBIJSIKMBrggA > Bimm
