Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-05 / 102. szám

r __ n 20 14. MÁJUS 5., HÉTFŐ A Balti-tenger partján, a Daugava-folyó torkolatá­nál elterülő Riga a Balti­kum legnagyobb városa, gazdasági és kulturális központja, egyben Lettor­szág fővárosa. Az egykori Hansa város, a Baltikum- legnagyobb kereskedelmi központja volt, történel­me során volt svéd, len­gyel, orosz, német és szovjet fennhatóság alatt is. Történelmi belvárosa valódi ékszerdoboz az ideérkező turisták számá­ra, óvárosa szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Riga. Lettország csak a XX. században lett független, koráb­ban a német Kard testvérek Lo­vagrend uralma alatt állt, majd Oroszország befolyása alá ke­rült. Korábban Livónia néven emlegették ezt a területet, mert lakói a lívek voltak, egy finnugor népcsoport, mely mára csaknem teljesen eltűnt. Egyes kutatók szerint 20, mások szerint 200 fő­re tehető a lívek száma. A ha­zánk felénél alig nagyobb or­szágban kicsivel többen, mint 2 milliónyian élnek, ezek 60 szá­zalékát sem teszik ki a lettek. Az oroszok a lakosság egyharmadát alkotják, a többiek ukránok, fe­héroroszok, litvánok, lengyelek (és néhány lív). Az oroszokat „megszállók­nak” tekintik, nem kaptak ál­lampolgárságot, csak ha vizsgát tesznek lett nyelvből. Eddig a let­tek tanultak oroszul, most az oroszok lettül. Hic tranzit glória mundi - így múlik el a világ di­csősége. A letteknek amúgy is ellent­mondásos a viszonya a történe­lemmel: az első független Lettor­szág végét a Molotov- Ribbentropp-paktum jelentette, területét a Szovjetuniónak adta, a náci Németország mint felsza­badító hadsereg jelent meg 1941- ben. Ezt a „felszabadító” jelzőt persze azután nagyon megbán­ták a litvánok, de a szovjet ural­mat még ennél is jobban utál­ták. 1990-ben az első adandó al­kalommal kikiáltották függet­lenségüket, de 2007-ig határvitá­juk volt Oroszországgal. Az ország területe alföld, alig van nagyobb felszíni magasla­tuk. A legmagasabb domb a 300 métert alig haladja meg. Végte­len erdők, mocsarak között ve­zetnek az utak. Fővárosa Riga, óvárosa a világörökség része. Brémaiak alapították, főleg né­metek lakták, tagja volt a Hanza- városok szövetségének, de tarto­zott a lengyel királysághoz, volt svéd érdekeltség is, majd Orosz­ország befolyása alá került. Rigában szép szecessziós házak szegélyezik az utcákat Érdekes­ségük, hogy nagyrészük Mikhail Eisensteinnek, a híres filmrendező édesap­jának a tervei alapján ké­szült. A várárokban most is víz folyik, Daugava folyó mel­lékága. Szépen kiala- imm kított parkban ka-^ nyarog, sétautakkal, j padokkal, bérelhető f vízibicikli, de hajókázni Hl is lehet rajta. Ha az óvá­ros felé sétáltunk, vagy a Szabadság-emlékműhöz, vagy a Lőportoronyhoz bukkantunk ki. A hatal­mas Szabadság-emlékmű az első függetíen Lettország idején készült, egy Nagy Péter szobor helyére. A nőalak által tartott három csillag az ország három ősi részét, Kurzemét, Vidzemét, és Latgalét je­lenti. Innen szinte nyíl- égyenesen mehetünk a Kalku ileán (ilea - utca lettül) a városházához. Nem is a városháza érde­kes - bár szépen zenélő óra van rajta -, hanem a Fe- ketefejűek háza. Itt laktak azok a nődén céhtagok, akik a város védelmét látták el. 1344-ben épült, 1941-ben megsérült, mire a szovjetek utolsó szemig eltakarították a romokat. Riga 800 éves fenn­állása alkalmából újra felépí­tették 2001-ben. Mögötte magasodik a Szent Péter és Pál temp­lom. Az utcák I kanyargósak, a terek egyfor- £ mán tele napernyővel vé- , dett éttermekkel. Sok szép (raktárház maradt meg, egyszerűbbek és dísze­sebbek. A legszebbnek t a Szt. Jakab templom melletti „három nő- , vér” házakat talál­tam. A dóm tete­jén hatalmas ka- L kas jelzi, hogy Ri- i gábanazevangé- 1 likus vallás a I vezető. A dóm ■ mögött aranyos i szobor áll:a Bré- | mai muzsiku­sok, a testvér- 1 város Bréma ajándéka. Szemben nyí- I lik a János ud­var, egy kis át­járó a Kaleju ileába. Ara­nyos ' zeg- zugok, vízipi- pás teázó, par­koló autók - hotel is van itt -, és állandó nagy gyalogos- forgalom. A vár két intéz­ményt is magába foglal: itt van a Nemzeti Múzeum és á köztársasá­gi elnök lakóhelye. Nincs nagy fel­hajtás: két őr vigyáz a bejáratnál. Ugyanennyire közvetlen a parla­ment épülete is a Szt. Jakab temp­lom mellett. Az 1-es busz visz ki a rigai skanzenhez. Árnyas fasorban sé­tálhatunk el a bejáratig. A skan­zen fenyőerdőben épült, kivéte­lesen nem asztal simaságú, ha­nem kis homokdombok tarkít­ják. A házak farönkökből épül­tek, a melléképületek is. Általában minden fából készült: templom, méhkas, nyári kony­ha, villa, borona, stb. Berende­zésük szegényes, szőtteseik, len­vásznaik gyönyörűségesek. A sarokpadok, asztalok, általában a szoba elrendezése hasonlít a mi paraszti hagyományainkhoz, csak lényegesen egyszerűbb. Riga óvárosa, belvárosa kelle­mes: itt ugyan nincs tenger, a folyó egyik oldalán van igazából a város döntő többsége, a másik inkább ligetes, fás rész. Hát le­het itt nem jól éreznie magát az embernek...? A 19. és a 20. szá­zad fordulóján kiépült szecesz- sziós épületegyütteseinek hang­súlya miatt Rigát hívják az Art Nouveau városának is. A leg­jobb talán június hónapra, a fe­hér éjszakák idejére időzíteni az utazást, de júliusban és augusz­tusban is kellemes időben lehet részünk. Az élettől nyüzsgő főváros lük­tető éjszakai életével, macskakö­ves utcáival és lenyűgöző sze­cessziós épületeivel Kelet-Euró- pa egyik legérdekesebb városa. i A folyó egyik oldalán maga a város... IMBIJSIKMBrggA > Bimm

Next

/
Oldalképek
Tartalom