Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-19 / 114. szám
/ 1/ 2014. MÁJUS 19., HÉTFŐ 7 Selmecbánya valaha éppoly gazdag volt ezüstben és aranyban, mint amilyen gazdag a mai napig élő legendákban és lenyűgöző látványosságokban. A városfalak által őrzött különös történetek és a város alatti bánya- járatok elfeledett rejtélyei varázslatos világot idéznek, amelyben Mikszáth és Krúdy hősei tapossák a girbegurba utcákat, s ahol még odahallatszanak a kávéházak teraszára a botanikus kertből kitérő akadémista diákok nótái. A nagyvilág távoli tájairól is jönnek ide turisták, művészek, de még lakni is. Hogy miért maradnak, a többség maga sem tudja, de az itt bányászott és a valaha Körmöcbányán vert arany, meg ezüstpénzekért sem állnának tovább. „Selmec, Selmec, sáros Selmec te vagy az oka mindennek...” Tarnóczi László Selmecbánya. Ma egy muiti- kulturális város Selmecbánya, ahol német, norvég vagy az Egyesült Államokból érkező turisták is gyökeret tudnak ereszteni. Ez a hely mindig, még a bákos épületcsoportjai, a kamaraépület, a bányászati kiállító- hely, s persze az Újvár, vagy Leányvár: amely talán legismertebb szimbóluma a városnak. Egyszerű de megragadóan elegáns várerőssége a központhoz közeli dombtetőn áll. A város Bányavárosaink legnevezetesebbike festői vidéken fekszik nem az 1762-ben alapított, világ- színvonalú bányászati és erdészeti akadémiájának is köszönheti. Az akadémiai palotákat rejtő botanikus kert árnyas fái közt tett séta teheti teljessé a képünket Selmecről. Az UNESCO által védett város ékessége továbbá a huszonhárom objektumból álló selmecbáletkomplexuma valaha a Selmec környéki bányavárosok igazgatási és felügyeleti központja volt, amelynek élén a főkamaragróf állt. Az épület ad otthont ma a bányászati múzeumnak. A város további látványossága a szabadtéri bányamúzeum, ahol egy bányatárót bejárva ismerhetjük meg a hajdani kincskeresők életét. Selmecen a bányászat eredményeként emelkedtek paloták, de még a város tórendszere is annak köszönhető: ezeket ugyanis az esővíz gyűjtésére és tárolására építették, amivel aztán a bányákban különféle gépeket hajtottak meg. Ma a vidéket járó bringások és gyalogos turisták pihennek meg ezek partján. Kedvelt kirándulóhelyek a ma már hegyikerékpáros utakként használt vízmosásokkal összekötött tavak, amelyek fürdésre is alkalmasak, de minden évszakban kedvelt kiránduló- és túracélpontok. A Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa a fenséges és legendás Szitnya (1009 méter). A túrázók kedvelt célpontja ez, ami legegyszerűbben a Bacsófal- vi-tó (Pocúvadlianske jazero) partjáról indulva mászható meg. A városközpont fő látványossága Óvár (Stary zámok) és a háromhajós, 13. századi plébánia- templom. Az Óvár ma múzeum, érdekes kiállított tárgyai a pipák és a céltáblák. A szemben levő dombon áll 1571-től az Újvár (Novy zámok), itt a törökellenes harcokra emlékeztető kiállítást találunk és gyönyörű kilátást a városra. A város egyedülálló látványossága; egy barokk, kápolTemplombelső - a műemlékekben gazdag város húsz éve része a világörökségnek nyászat hőskorában is vonzotta a kalandvágyó embereket - ma sincs ez másként. A krónikák szabad királyi városként emlékeznek erre a Hont megyei településre, amelyet neveztek már ezüstvárosnak, majd a bányatelepek kimerülése és a történelmi térképek átrajzolása után néma városnak is. Bányavárosaink egyik legnevezetesebbike ez, amely hegyeken és völgyekben, festői vidéken fekszik. Házai a völgyektől indulva fölfelé, korszerűen épültek, kertekkel tarkítva, festői rendetlenségben. Nevezetesebb épületei, a magas kőfalakkal és bástyatornyokkal körülvett óvár omladéminden pontjáról jól látható, sőt egy hátborzongató legenda is kapcsolódik hozzá. Selmecbánya legtöbb műemléke az ódon polgári és közházakkal szegélyezett Szenthárom- ság-tér környékén található. így a 15. századból származó gótikus Szent Katalin templom, a keskeny toronyórás városháza épülete, az eredetileg a bányabíróságot, majd később a bányászati és erdészeti akadémiát kiszolgáló Hallenbach-ház, illetve a Kamaraudvar is, amely 1550- ben néhány gótikus ház építészeti egyesítése által keletkezett. (Ez ma a Szlovák Bányászati Múzeum fő épülete, ahol a földalatti vájást is bemutatják.) Selmecbányán járva kihagyhatatlan úti cél a Bányászati Akadémia és ősfáival az azt ölelő botanikus kert. A város ugyanis a világhírnevet nem csupán mesés kincseinek, haA város körüli tórendszer vízenergiája régen bányagépeket hajtott, t ma a turisták pihenését szolgálja nákból és templomokból álló épületegyüttes a város határában magasodó vulkáni kúpra épített kálvária. Hogy a turista kincskereső mit talál magának ma Selmecen, az rajta múlik. A helyiek mindenesetre remek panziókkal, elegáns szállodával, komfortos magánszállásokkal, fesztiválokkal és folyamatos programokkal rukkolnak ki. nyai barokk Kálvária, egyebek közt ennek is köszönheti világ- örökségi címét a város, amelyet 1993-ban nyert el. A selmeci városi és regionális idegenforgalmi információs központ a város főterének számító Szentháromság téren található, a tér keleti oldalán álló sárga saroképületben, az úgynevezett Hellenbach-házban. Árulnak itt parkolójegyeket, belépőket különféle rendezvényekre, kulturális eseményekre, valamint bejelentkezhetünk szervezett városnézésekre és kérhetünk idegenvezetőt is. A Kamaraház masszív falú épü^j§tk §jg WMdSSfo. ffBfck HpHk jéHH flUfll B flf IHHI HHH Hl IH HhbH H HLÉl jHÉk 'f&-^j [TTT73W5 11 'Tn ^SSBSBSS IB3BBI BÉHHBMHVHMHnWn
