Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-05 / 80. szám
MTI 2014. ÁPRILIS 5., SZOMBAT Elkerülő út épül Elkerülő út épül 3,5- 4 milliárd forintból Nagylaknál, amely az M43-as autópályát a régi határátkelőhellyel összekapcsolva tehermentesíti a Csongrád megyei községet A Miniszterelnökséget vezető államtitkár Gyarmati András (független) polgármesterrel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az M43-as autópálya 60 milliárd forintos költséggel 2015 elejére készül el Makó és az országhatár között. A román kormány tervei szerint a sztráda folytatása 2016- ra épül meg a határ túlsó oldalán, kérdésesés azonban, hogy ekkorra a szomszédos ország a schengeni övezet tagja lesz- e - közölte a politikus. A román fél vállalta egy ideiglenes határátkelőhely kialakítását az autópályán, a teherforgalom egy része - elsősorban az élőállatot és a veszélyes anyagot szállító járművek - azonban továbbra is a régi átkelőt veszik igénybe - közölte Lázár János. Az elkerülő út nyomvonalát a helyi közösség igényeinek megfelelően úgy jelölték ki, hogy az ne érintse a lakott területet. Gyarmati András polgármester elmondta, az elkerülő út az M43-as autópálya csanádpalotai csomópontjától indul majd. Mintegy 3 kilométeren a jelenleg a községet Csanádpalotával összekötő út nyomvonalán halad, a kendergyár közelében pedig a románmagyar határt jelentő Élővíz- csatornához kanyarodik, és a falut kéteffffl mágkerütvé'éref' a jelenteni határátkelőhelyhez-. t Kezdődik a vonal felújítása Szolnok. Tehervonat halad át a Szolnok és Szajol közötti vasúti Tisza-hídon április 4-én. A nemzeti vasúti törzshálózat 100-as fővonala korszerűsítésének részeként megkezdődött a Szolnok és Szajol közötti vonalszakasz megújítása. A 2015 decemberében befejeződő, nettó 20,6 milliárd forintos beruházás az Új Széchenyi Terv részeként a Közlekedési Operatív Program keretében uniós források felhasználásával valósul meg. Szakmúzeummá válhat... Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója sajtótájékoztatót tart a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeummá nyilvánítását kezdeményezte az intézményt március 1. óta fenntartó Szépművészeti Múzeum. Hopp Ferenc magánszorgalomból és -érdeklődésből gyűjtötte össze értékes kollekcióját, melyből 1919-ben nyílt múzeum a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként. A kiállítóhely az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeum (IMM) tagintézményeként működött, most azonban a kormány döntése értelmében visszaállt az állapot - idézte fel a múzeum pénteki sajtótájékoztatóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Új lendületet szeretnénk adni a múzeumnak, olyan szabadságot, amelyet az elmúlt években nem feltétlenül élvezett, és amely méltó ennek a 30 ezer darabos gyűjteménynek a rangjához - közölte, hozzátéve: kezdeményezték a szaktárcánál az Andrássy úti intézmény országos szakmúzeummá nyilvánítását. Baán László az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Hopp Ferenc Múzeum így hasonló szervezeti státuszban működhet majd, mint a szintén a Szépművészetihez tartozó Magyar Nemzeti Galéria vagy Vasarely Múzeum. Baán László bejelentette: a kormány döntése értelmében az évtized végéig megépül az Ázsiai Művészetek Háza, melynek részeként a Hopp Ferenc Múzeum önálló intézménnyé válhat majd, addig a Szépművészeti egyfajta inkubátorház lesz a kiállítóhely számára. A főigazgató a múzeum működtetéséhez szükséges forrásokról az MTI-nek elmondta: a személyi kiadásokat átvették az IMM-től, az egyéb kiadások fedezetét pedig a Szépművészeti jelenlegi gazdálkodása képes biztosítani. Baán László az Ázsiai Művészetek Háza kapcsán hangsúlyozta: a Városligetben már nincs hely újabb épületnek, de szeretnék majd a környéken megépíteni az új kulturális intézményt, esetleg neves ázsiai építészek tervei alapján. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója a fenntartóváltást és az azzal járó változásokat második intézményalapításnak nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy ennek köszönhetően ismét teljes nyitva tartással várják a látogatókat. A következő időszak programjairól szólva elmondta, hogy ősszél Baktay Ervin, a neves indológus emlékére terveznek kiállítást, majd a Japán helyek egykor és ma című tárlattal folytatják a hagyományos ázsiai kultúrák és kortárs művészetek kapcsolatát bemutató sorozatukat. 2015 őszén Dél- kelet-Ázsia textil- és ékszerkultúrája lesz a középpontban, majd 2016-ban a keleti mulatók világát és az 1930-as évek Sanghaját mutatja be kiállítás. Fajcsák Györgyi fontos feladatként jelölte meg a kutatóintézeti működést, elmondása szerint ehhez immár biztosítottnak látszik a megfelelő intézményi támogatás. Idén kezdődik például a mongol közgyűjteményi anyag feldolgozása, amely nemcsak a múzeum mintegy 800 mongol vonatkozású tárgyát érinti, de országos szinten a többi közgyűjtemény anyagára is kiterjed majd. Bizakodnak a szőlőtelepítők Tárcái Bizakodással tekint a jövőbe az a gazda, aki szőlőt telepít, és amikor egy borvidéki kutató- intézet fajtagyűjteményt telepít, az azt sugározza, hogy a borvidéknek is van jövője - ezt mondta Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke Tarcalon, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet fajtagyűjteményének átadásán pénteken. A szakember úgy fogalmazott: egyértelműen érezhető, hogy megpezsdült az élet a történelmi borvidéken, köszönhetően egyebek mellett az új borvidéki rendtartásnak, a kutatóintézet újraindításának, és annak is, hogy a kormány 2013. decemberi határozata alapján jelentős fejlesztések kezdődhetnek meg Tokaj-Hegyalján, a térség településein. Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen azt mondta: a kutatóintézetben új kísérleteket, tudományos munkát végeznek, amely alapján sokkal hatékonyabb és eredményesebb lehet a szőlőtermesztés, ami a jó és kiváló tokaji bornak az alapja. Tokaj- Hegyalján jelenleg furmint, hárslevelű, muskotá- lyos, zéta és az úgynevezett kövérszőlőből, azok fajtáiból készítenek bort. Prácser Miklós szólt arról is, hogy a szőlészek, borászok abban bíznak, hogy a kutatóintézet közelebb kerül hozzájuk, az alkalmazott kutatásokkal, fejlesztésekkel érdekeiket, ugyanakkor a borvidék érdekeit is szolgálja. A történelmi borvidék szerkezetátalakítási tervei között szerepel, hogy a legkiválóbb szőlőalapanyagot biztosító területeket újra telepítik, összhangban a világörökségi címből is fakadó táj-rehabilitációs kötelezettséggel. Szőlőterület Magyarországon, 1990-2012 ezer hektár 0 30 eo $0 120 ISO Forrás: KSH/HM S«jtó- M FoUmOámm / *T1 | | @ | mmjm.hu
