Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-28 / 98. szám

A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből körülbelül 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre ke­resztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél ma­gasabbra a tengerből és egyikük területe sem na­gyobb 13 km2-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km2. Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miat­ti tengerszint-emelkedés fenyegeti. Domborzat A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Sri Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra. Éghajlat A globális felmelegedés egyik hatása a tenger­szint-emelkedés, amely a szigetcsoportot veszélyez­teti. Tuvalu, Carteret- szigetek és a Barbados is hasonló problémákkal küzd. 2009. október 17-én a kormány az óceánban tartotta az ülését, ezzel hívta fel a figyelmet, hogy el fog tűnni az országuk. A szigeteken - elhelyez­kedésüknek megfelelően - trópusi éghajlat uralko­dik. A hőmérséklet több­nyire csak éjszaka csök­ken 25 °C alá. Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugati monszun május­tól októberig tart, az északkeleti monszun novem­bertől áprilisig tart. A délnyugati monszun június­ban és júliusban általában szelet és intenzívebb csapadékot hoz. Élővilág, természetvédelem A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókusz­pálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ. Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják. A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a planktonnal táplálkozó cetcápa igen gyakori a szi­getek környékén. Történelem Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándorol­tak be, akik benépesítették a szigeteket A buddhis­ta vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalé- zek követték, majd a 12. század közepén arab és per­zsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám val­lást 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket német­alföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken. 1802-ben brit védnökség lett. 1932-ben a Maldív­A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62 százaléka volt A legmagasabb ár­hullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert. Általános adatok A világ legszegényebb országai közé tar­tozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasá­gi ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek. A bruttó nemzeti összter­mék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt. Egy-egy szi­geten 200-300 ember lakik, a szigetek ön­ellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából. A ko­raitok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel. Gazdasági ágazatok 1998-ban a foglalkoztatottak 25 százaléka a me­zőgazdaságban és a halászatban, 22 százaléka az iparban, 53 százaléka a szolgáltatásokban dolgo­zott. A GDP 17 százalékát a mezőgazdaság és a ha­lászat, 19 százalékát az ipar, 64 százalékát a har­madik szektor állítja elő. Az országra jellemző egyéb ágazatok Az egykori agrárország gazdaságának kiemel­kedő ágazata ma már az idegenforgalom. Az egyenletesen meleg klíma, a tiszta levegő és víz, a jó fürdőzési lehetőségek a lakosság számát meg­haladó külföldit vonzanak. A GDP 60 százaléka az idegenforgalomból származik. Turizmus Az utóbbi években rohamosan fejlődött a turiz­mus, 2006-ban a nemzeti össztermék 30 százalé­kát adta. A nyaralóhelyek többsége a hivatalos idő­höz képest 1 órával előbbre állított órákat alkal­maz. A felsőrész nélküli fürdőzés vagy a meztelen­ség tilos. A fürdőhelyeken kívül tiltott az alkohol és a disznóhús fogyasztása. szigetek III. Suhan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát. A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpon­tokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre. 1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik roko­na töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán. 1956-ban az Egyesült Király­ság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket. 1965-ben elnyerte független­ségét, majd 1968-ban az ország - az Alkotmány meg­változtatásával - elnöki köztársaság lett. Ezzel végétért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ib­rahim Nasir lett. A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatko­zó használati jogosultságuk lejárt 1988 novemberé­ben maldív-szigetiek egy csoportja srí lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kor­mány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repülés­sel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon be­lül helyreállították Maiéban a kormány uralmát A rö­vid, vértelen hadműveletben az indiai haditengeré­szet is részt vett. 2004. december 2ó-án az indiai-óce­áni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A szigetek közötti kapcsolatot a hajózás biztosítja. Szerény kereskedelmi flottával (kb. 60 hajó 85000 BRT űrtartalommal) rendelke­zik. Külkereskedelme erősen deficites, az im­port értéke (185 millió USA dollár) cirka a triplája az exporténak (59 millió USA dollár). A kivitel főbb tételei: 83 százalék hal és hal­konzerv, 10 százalék kókuszdió és kopra. A behozatal 49 százaléka fogyasztási cikk, 25 százaléka gép, 10 százaléka kőolajtermék. Jelentősebb külkereskedelmi partnerek: Nagy-Britannia, Japán, Srí Lanka, Szingapúr és az USA. Közlekedés Autók és utcák csak két helyen, a fővárosban, il­letve Fuvamullah-szigeten találhatók. Bal oldali közlekedés van, amit a britektől örököltek. Az or­szágban két nemzetközi repülőtér található: a Maié International Airport a Hulhulé-szigeten és a Gan International Airport a Gan-szigeten. A legfőbb közlekedési eszköz a hajó. Vallás A hivatalos vallás az iszlám szunnita ágazata. En­nek ellenére az iszlám előtti anyaistennő tisztelete is megmaradt. Az iszlám szerinti imaidők: napfelkelte előtt 1 órával; délben; délután 3:30 körül; naplemen­tekor; kora este. Ezekre az időpontokra a mudhim hívja fel a figyelmet, aki manapság a tévében jelzi az ima idejét a hívőknek, ilyenkor a műsort megszakít­ják. Az üzletek és hivatalok az imák idején 15 perc­re bezárnak. Az egy holdhónapig tartó Ramazán ün­nepe (máshol Ramadán néven ismert) minden évben más időpontban kezdődik, mivel egy bizonyos új­hold feltűnéséhez igazodik. A Ramazán ideje alatt a hívőknek napkeletétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni és szexeim. Áz evés és ivás tiltása alól mentesülnek a kisgyerekek, a terhes vagy menstru­áló nők és az úton lévők. Ez az időszak a nem hívők számára is megterhelő, mert (a nyaralóhelyeken kí­vül) napközben zárva vannak a teázók és kávéházak, a hivatalok rövidebb munkaidőben vannak nyitva. A látogatók számára kerülendő az evés, ivás, do­hányzás a nyüvá- nos helyeken, il­letve az ünnep résztvevői jelen­létében, mivel mindezek sértők a számukra. Sok helyen bőséges reggeliket ren­deznek napfelkel­te előtt, vagy ké­ső esti vacsorát tartanak. A Ramazán vége, a Kuda Eid nagy ünnepnek szá­mít Mezőgazdaság A mezőgazdaság főbb termé­nyei a köles, a manióka, a rizs, a banán, az ananász, a narancs és az édesburgonya. A fő kultúrnö­vény a kókuszpálma, évi 13-15 ezer tonna kókuszdiót termel­nek, melyet élelmiszerként hasznosítanak és exportálnak is. Az állattenyésztés jelentékte­len A halászat - különösen a ton­hal, a tőkehal és a bonító - a gazdaság rendkívül fontos ága. A zsákmány évi 100-110 ezer tonna. A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építő­anyaga. Ipar Az ipari termelés szerény mértékű és a főváros­ban összpontosul. Főként a hal- és kókuszfeldol­gozásra, rizshántolásra, olajütésre koncentráló­dik. Az általánosan elterjedt kézműipar csónak- és halászháló-készítéssel foglalkozik. Kereskedelem k JÉllll: '^w ^^ ■>'^‘‘ WéP---'•"> 1 A ‘, ^ »/r"' * - -' ír* - ’V^V* V^^vV^í '■*•■$($%■''t■ í.í- ,\ *« ^MépIIp ^wWíbmH« . ,z’ £■-> gp ffpí-''--- ' ■■*-■;:■ J I ~W .. .. UjMMT ., frf> j jbe e ■■■HhHSHÍÍkS^^ ,< S\ ................. • .•>,..,V^> -S? r,%<;;

Next

/
Oldalképek
Tartalom