Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-03 / 78. szám

Szerencsénk van a vidéki „túrákkal”. Ahogy Őrhalom felé haladunk, megint gyönyörűen süt a Nap. A köz­ségbe érve imitt-amott már feltűnik a falu „látványos­sága”, a porták elé kirakott őstermelői portékák, s kö­zülük a legismertebb: a burgonya. A megbeszélt idő­pontot hajszálpontosan betartva gördülünk be a köz­ségháza előtti kis parkolóba. Farkas Egon polgármes­ter épp előző vendégeitől búcsúzkodik a kapuban. A parola után rögtön ajánlkozik, induljunk el egy sétára a településen, hiszen annyi megmutatni való akad. Először a temető felé gyalogolunk. A ravatalozó épüle­te körül nagy a sürgés-forgás, a munkások a tetőt bontják. A mester ismerős, üdvözlésül le is „kurjant” az állványzatról.- Az idei év egyik legfontosabb feladata Őrhalomban a ravatalo­zó felújítása - mondja Farkas Egom - Régi az épület, még a „ta­nácsi időkben” emelték, eljött az ideje a tatarozásának. Teljesen ki­cseréljük a tetőszerkezetet, a fele már kész, és egy széles előtetőt is készítünk. Azt kell mondanom, már-már kegyeletsértő volt az ed­digi állapot, örülünk neki, hogy saját forrásból képesek vagyunk a kivitelezésre. Lebetonozott jár­dán ballagunk tovább. A katoli­kus templom felé. Tavaly nagy munka zajlott itt is. két hónap alatt saját szervezés­ben, itteni és környékbeli szak­emberek segítségével újjávará­zsoltuk az épületet. A társadalmi összefogás nagyszerű példája volt Ugye szép! Kis kitérőt teszünk jobbra. Egy játszótérre érünk. Takaros játé­kok, rendezett környezet A má­szóka előtt Farkas Egon dobbant egyet a lábával: ütésenyhítő az al­jazat, hogy a gyerekek ne sérülje­nek meg.- Erre a játszótérre még az elő­ző önkormányzat adott be pályá­zatot, nyertek is, de nem sikerült A felújított templom megszentelése; jobbról dr. Beer Miklós megyéspüspök- Erre méltán lehetünk büsz­kék - hangsúlyozza a polgármes­ter: - Nagyon jelentős esemény volt nálunk a templom megszépí­tése, és sok-sok tanulsággal szol­gált. A rozoga tető folyamatosan beázott, nagy vakolatdarabok hul­lottak le a falakról, évek óta ki­emelt ügynek tekintettük a re­konstrukciót Az Emberi Erőfor­rások Minisztériumától nyertünk ötmillió forintot. Ez azonban ön­magában még kevés lett volna. Önkormányzati forrásból, és az őrhalomi emberek támogatásából egészítettük ki az összeget Röpke kellő önerőt csatolni hozzá - avat be a részletekbe házigazdánk: - így a tervek az asztalfiókba kerül­tek. Mi újra elővettük, és kialakí­tottuk ezt a „játszodát”. Óvtak at­tól, hogy majd mi lesz, ha vandál kezek összetörik a berendezése­ket. Nos, egy kis szigorú hang, né­mi büntetés kilátásba helyezése, és mindenki védi a területet. Sétálunk tovább a „Szög” felé. így nevezik az ófalut, azt a helyet, ahonnan a település terebélyesed­ni kezdett. Menet közben komoly témákra terelődik a szó.- Amikor 2010-ben az új képvi­Farkas Egon polgármester - háttérben a felújított templom selő-testület munkához látott, ren­geteg váraüan fejleménnyel kellett szembesülnünk - tér ki a közel­múltra a polgármester: - Úgy is fo­galmazhatnék, kiesett a csontváz a szekréhyből. Hetvenötmillió fo­rint volt a község adóssága, ilyen téren nagyságrendileg az egyik legtöbb az egész megyében. Az el­ső időszakban az volt a legfőbb fel­adatúnk, hogy Őrhalomot meg­mentsük a csődtől. Hogy is gondol­hattunk volna komolyabb fejlesz­tésekre! Aztán az átszervezések­nek, megszorításoknak köszön­hetően, amiket végrehajtottunk az intézményrendszertől kezdve szinte minden gazdálkodási rész­területen, évről-évre jobb lett a . helyzetünk. A kormány konszoli­dációja pedig minden hiteltől meg- . ..szabadított bennünket. Azóta buz­gón arra törekszünk, hogy minél jobb életkörülményeket biztosít­sunk a falubelieknek. Időközben megérkezünk az óvodához. Az intézmény telepü­lési társulásban működik, és fenntartása maradt az önkor­mányzatnál. A korábban nagyon leromlott állapotú épületet 2011- ben kívül-belül teljesen felújítot­ták. A környező utcák is új aszfalt- burkolatot és vízelvezető rend­szert kaptak. A múlt évben pedig teljes energetikai korszerűsítést hajtottak végre. Kondenzációs gázkazánt szereltettek be, szabá­lyozható lett a fűtésrendszer. Ki­cserélték a bútorzatot is, valamint némi tereprendezés szintén sze­repelt a felújításban.- Ebben a kanyarulatban a kör­nyékbeli gyerekek nagyon sok­szor az úttesten játszottak - mondja Farkas Egon: - Nem kis balesetveszélyt okoztak ezzel. Ezért úgy döntöttünk, hogy az óvoda túloldalán egy kis közössé­gi teret hozunk létre, hogy ott han­cúrozzanak a fiatalok. Szeretnék itt, az egyik villanyoszlopra térfi­gyelő kamerát telepíteni. Régeb­ben sok probléma akadt a közbiz­tonsággal, de mára jelentős mér­tékben visszaesett a bűncselek­mények száma. Sőt, mára azt is el­értük, hogy figyelnek egymásra az emberek, és aki a bűn útjára lép, azt kiközösíti a társadalom. Néhány portán itt hagy „dzsum­buj” volt, némi ráhatással elérte az önkormányzat, hogy az udva­rukat már folyamatosan rendben tartják a polgárok. Néhány fotó készítése után visszatérünk a polgármesteri hi­vatalhoz, majd autóba pattanunk, és irány a focipálya. Ahogy oda­érünk, néhány közmunkást pil­lantunk meg, amint a zöld gye- pen&íorgoskodnak. Egyikük a kö­zeli patak vizében meríti meg vöd­rét a locsoláshoz, a másik fiú ta­licskával hoz földet. A kapuelőtérben füvesítenek.- A közmunka-programot rop­pant komolyan vesszük - utal er­re a fontos kérdésre a község ve­zetője: - Igyekszünk minél több tevékenységet saját közfoglalkoz­tatott erővel megoldani. Akár a pá­lya rendbetételéről, akár az önkor­mányzati intézmények karban­tartásáról, akár a temető takarítá­sáról van szó. A képzésekkel együtt egy híján hatvan személyt kapcsoltunk be a programokba. És ezek az emberek jó munkaerő­nek bizonyulnak. Nem mindegy, hogy csak a segélyből tengődnek- e, vagy tisztességes fizetésből tart­ják el a családot. Ez a morális éle­tükre is rendkívül pozitív hatással van. De természetesen a termé­szetbeni segélyezésről sem feled­kezünk el: a rászorultak részére alapítványi támogatásból rend­szeres az élelmiszer-osztás, a tű­zifa-támogatás. Az átépítés alatt álló öltöző túl­só oldalán beszélgetünk a falu kulturális életéről.- Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nagyon komoly közösségi élet jel­lemezte Őrhalomot. Ám esztendő- ről-esztendőre csökkent a buzga­lom, olyannyira, hogy már a falu­napot sem tudtuk megrendezni. Most már nem az a célunk, hogy egy központi eseménnyel hozzuk össze a község apraja-nagyját, ha­nem több rétegrendezvénnyel szí­nesítsük a műsorkínálatot, ezáltal is erősítsük a kisebb közössége­ket. Ilyen a nagy sikerű Vidám Lurkók Napja itt, a „Páston”, a népszerű főzőverseny, amit leg­utóbb már a hivatal udvarán tar­tottunk meg, az ifjúsági találko­zó, amely határon túli kapcsolat- építést is szolgál, hiszen állandó az együttműködésünk a folyó túl­oldalán lévő ipolyvarbói testvére­inkkel. A vallási élet fő eseménye az augusztus húszadikai körme­net és vendégség. De rendezünk aratóbált, idősek napját, szóval bő­velkedünk jó programokban - büszkélkedik a polgármester. Visszafelé haladva lefékezünk az iskolánál. Farkas Egon ecseteli, a következő uniós ciklusra készí­tett fejlesztési listán első helyet fog­lal el a József Attila nevét viselő in­tézmény korszerűsítése. A szak­mai működtetést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el, de az épület fenn­tartása az önkormányzat feladata. Az utóbbi időkben nagyon komoly gondot jelentett a tanulói létszám drasztikus csökkenése, amely már a százat sem éri el. Nem tit­kolt cél, hogy mind az oktatási színvonalban, mind a körülmé­nyek biztosításával elérjék, hogy az őrhalomi szülők ismét ide íras­sák be gyermekeiket, és ne a köze­li városban, Balassagyarmaton já­rassák őket iskolába. Nemrégiben megtörtént a korszerűsítés első lé­pése: ötmillió forintból felújították a fűtési rendszert, új kazán adja a meleget A következő szakaszban a rendkívül rossz állapotban lévő tetőszerkezet javítására szeretné­nek forrásokat előteremteni, de a nyílászárók cseréje, a tantermek felújítása, és eszközbeszerzés is el­engedhetetlen. A falubusszal visszagurulunk a községházához. Mintha egy mű­szaki ellenőrző stáb lennénk, úgy tartunk bejárást a hivatalban. Az udvaron itt is közmunkások se­rénykednek. Cserepet hordanak, rendezkednek. A polgármester köszönti őket, majd nekünk hoz­záteszi: ez az épület is „neuralgi­kus pont” volt Őrhalomban. Új homlokzati felület készült, mű­anyag ajtókat és ablakokat szerel­tek be, rendbe tették a konyhát, egy külön kis tárgyalótermet ala­kítottak ki, az udvart parkosítot­ták, korszerűsítették az informa­tikai rendszert. Mielőtt búcsúzunk, a kapuban Farkas Egon még rövid kitekintést nyújt a jövőre: - Még élhetőbb, még tisztább településsé szeret­nénk varázsolni községünket. Eb­be egyaránt beletartozik a szelek­tív hulladéktárolók használatának ösztönzése, a kisebb-nagyobb tata- rozási munkák, járdák, utak hibá­inak kijavítása, de egyben az ide­genforgalom felélénkítése. Na­gyon szép helyen vagyunk, jelen­tős értékekkel, gyönyörű a táj kö­röttünk, áthalad rajtunk egy kiránduló „zöldút”, valamint re­ményeink szerint nemsokára egy tájházat is kialakíthatunk. Lépés- ről-lépésre haladunk előbbre, a ko­rábbinál jóval jobb gazdasági­pénzügyi állapotban, tehát min­denképpen bizakodóan nézhe­tünk Órhalom jövője felé. Amint Balassagyarmat felé tá­vozunk a községből, felettünk ép­pen megjelenik egy gólya. Méltó- ságosan köröz, csőrében tart vala­mit, talán az ebédjét, hisz mögöt­tünk már délre kongat a harang. Ez is hozzátartozik az őrhalomi összképhez... Az oldalt összeállította: Hegedűs Henrik Egy kis falutörténet A község eredetileg nem jelenlegi helyén, ha­nem a mai Mária-majorban épült ki, és a Strázs (azaz: őr, őrhely) nevet viselte, 1906 óta Őrhalom. Első említésével 1327-ben, egy Vi- segrádon kelt oklevélben találko zunk. Az itt emelkedő domb ról tökéletesen be lehetett látni az Ipolyt és környékét, ezt takarja a név is. Ám folyó rendszeres áradó sai körbezárták a dombot, ráadásul a törökdúlás mi­att is védettebb helyet kel lett keresni, így a lakos ság egy kilométerrel kele­tebbre, mocsarakkal kör behatárolt területre települt át. A XVIII. század végén készített térképe­ken már itt található a falu. A község templomát 1757-ben emelték fel, majd 1937-ben építették újjá. Az itteni emberek szinte száz százalékban katolikusok, és a vidék adottságaiból adódóan elsősorban a mező- gazdaságból élnek. A környék kis­sé hűvösebb éghajlata miatt kiválóan alkalmas burgo­nyatermesztésre, mai na- ig Őrhalom nevét első­sorban erről a termény­ről ismerik szerte az or­szágban. A település egyik nevezetessége a Szent Ist­ván kápolna, amit a te­metővel szemközt 1888. augusztus 20-án szentel­tek fel. Nem véletlen, hogy ez az ünnep Őrhalom legjelen­tősebb eseménye. HIRDETÉS 0­Uniós és AUami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9% Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány H-3100 Salgótarján, Mártírok út 1.- Maximális összeg: 10 millió Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap- Saját erő: 0% Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu * t Konszolidáció és fejlődés Oltalomban Gyönyörűen felújították a község katolikus templomát

Next

/
Oldalképek
Tartalom