Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-24 / 95. szám

Ahogy az előzőben, úgy az új parlamenti ciklus­ban is várhatóan öt alel- nöke és tíz jegyzője lesz az Országgyűlésnek - kö­zölte a fideszes Rogán An­tal szerdán, az új ország- gyűlés alakuló ülésének előkészületeiről tartott el­ső egyeztetés után. A poli­tikus bejelentette azt is, hogy május 5-én alakul meg a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja. Budapest Rogán Antal - aki az elmúlt ciklus második felében a nagyobbik kormánypárt parla­menti képviselőcsoportjának ve­zetője volt - a Parlamentben tar­tott zárt tanácskozás után újság­írók előtt kifejtette: az öt ország- gyűlési alelnök közül kettőt jelöl majd a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A jegyzői helyekre három képvi­Május ötödikén alakul meg a Fidesz-frakció selőt delegál a Fidesz, kettőt-ket­tőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet pedig az LMP. Az új parlamenti bizottsági struktúráról szólva közölte, a Fi­desz 14 testület megalakítására tett javaslatot, „talán el lehet menni 15-ig”, de többet minden­képpen indokolatlannak tarta­na, hiszen egy kisebb parla­mentben nem lehet 20 bizottsá­got működtetni, mint ahogyan az az elmúlt négy évben volt. A Fidesz politikusa jelezte, a bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kétharmad- egyharmad kormánypárt-ellen­zék arányhoz. Javaslatuk szerint a bizottsági elnöki posztokból ötöt tölthetne be ellenzéki politikus. A nagyobbik kormánypárt ja­vaslata értelmében - ahogyan azt Schiffer András, az LMP társelnö­ke ismertette Rogán Antalét köve­tő nyilatkozatában -14 bizottság alakulna: törvényalkotási, men­telmi, igazságügyi, költségvetési, külügyi, európai ügyi, honvédel­mi és rendészeti, nemzetbizton­sági, nemzeti összetartozás bi­zottsága, gazdasági, mezőgazda- sági, kulturális, népjóléti és fenn­tartható fejlődés bizottság. Rogán Antal ugyanakkor több­ször is hangsúlyozta, az, hogy egy területnek nem lesz saját bi­zottsága, nem azt jelenti, hogy azzal ne foglalkozna a parla­ment. Példaként említette az ön- kormányzati és az ifjúsági ügye­ket - amelyeknek a tervek sze­rint nem lesz önálló testületük -, jelezve, hogy azokkal szerinte akár három-négy bizottságnak is foglalkoznia kell. <.u a \soekm:l\ Gulyás Gergely, Rogán Antal és Bállá György a Fidesz részéről vettek részt az új országgyűlés alakuló ülését előkészítő megbeszélésen A képviselő arról is beszámolt, hogy a három ellenzéki frakció „egyaránt az önálló európai uni­ós bizottság megszüntetésére tett javaslatot”. Az MSZP által szorgalmazott külön foglalkoztatási bizottság­ról azt mondta, bár a Fidesz elő­terjesztése szerint a gazdasági bizottságon belül foglalkozná­nak á munkaügyekkel, de ha több ellenzéki frakciótól Is érke­zik javaslat, megfontolják a struktúra átalakítását.- A bizottsági szerkezetről egyelőre nem született végleges döntés, a Fidesz várja az ellen­zék írásos javaslatát, a megbe­szélés így péntek reggel folytató­dik - mondta Rogán Antal, aki bízik benne, hogy május elseje előtt minden ügyben sikerül megállapodásra jutni. A szerdai egyeztetésről ösz- szegzésképpen úgy fogalmazott: „ilyen sokat egy tárgyaláson még soha nem sikerült haladni”, hiszen a Ház alakuló ülésének napirendje mellett a parlamenti „tiszti karról” is sikerült dönteni. Bejelentette továbbá: a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja május 5-én alakul meg, és min­den országgyűlési tisztség be­töltéséről .ezen a tanácskozáson öntenek majd. Arról is tájékoz­tatott, hogy ha hivatalossá válik a 133 Fidesz-KDNP-s parlamen­ti mandátum, akkor 117 tagú lesz a Fidesz-, 16 pedig a KDNP- frakció. „Elfogadhatatlan a struktúra” Budapest A Jobbik szerint a kormánypártok által felkí­nált országgyűlési bizottsági struktúra elfogadhatatlan. Vona Gábor pártelnök a parlament alakuló ülését elő­készítő szerdai egyeztetést követően azt nyilatkozta: az ülés menetrendjéről meg­egyeztek és az is nyilvánvaló­vá vált, hogy a Jobbiknak egy alelnöke és két jegyzője lesz. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a bizottsági struktúrá­ban még a területek megne­vezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzat­ok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energeti­ka. A Jobbik az ellenzéknek felkínált bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiz­tonsági bizottságéhoz ragasz­kodni fog. Hiányolják az energiapolitikát Budapest Az LMP hiányolja a kormánypártok által javasolt bizottsági struktúrából az ener­giapolitika szerepeltetését. Az MTI tudósítása szerint Szél Bernadett, a párt társel­nöke az országgyűlés alakuló ülését előkészítő szerdai egyeztetést követően újság­íróknak azt mondta, hogy ál­láspontjuk szerint a fenntart­ható fejlődés bizottságában le­hetne kötelező jelleggel meg­vitatni az energiapolitikai kér­déseket. Az LMP várhatóan ezen bizottság elnöki posztjá­ra tud majd javaslatot tenni Schiffer András társelnök tá­jékoztatása szerint, emellett két bizottsági alelnöki posztra is igényt tartanak. „Vizsgálják a hitelességet is!” Kevesebb lesz a közmunkás A Demokratikus Koalíció beadvánnyal (DK) fordul a Nemzeti Választási Bi­zottsághoz (NVB), mert szerintük a testületnek a támogató aláírások hite­lességét is vizsgálnia kel­lene a májusi európai parlamenti (EP) választás kapcsán. Budapest Molnár Csaba, a DK ügyvezető elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményé­ben kifejtette: tizenegy párt ad­ta le előző nap az európai parla­menti választáson való indulás­hoz szükséges húszezer támoga­tó aláírást. Köztük olyan pártok is vannak, amelyeknek az ápri­lis 6-i választáson még szavazat­ból is kevesebb mint tízezret, il­letve alig másfél ezret sikerült összegyűjteniük. Mint írta, tekintettel a válasz­tási eljárás új szabályaira, az in­duláshoz szükséges támogatás­sal a korábbinál összehasonlít­hatatlanul könnyebb visszaélni. Az ellenzéki politikus szerint alapos a gyanú, hogy az ország- gyűlési választáson országos lis­tát állító 18 párt némelyikének is ilyen manipuláció eredmé­nyeként sikerült az ahhoz szük­séges húszezer támogató alá­írást megszereznie. A Demokratikus Koalíció ezért beadvánnyal fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz, jelezve, hogy a választás tisztasága érde­kében mindenképpen fontos len­ne elkerülni, hogy olyan pártok kerülhessenek a szavazólapra, amelyek ennek a törvényben elő­írt minimális feltételeit sem tud­ták teljesíteni. A több mint 45 ezer támogató aláírást leadó párt arra kérte ezért a bizottságot, hogy a listák hitelesítésénél vizsgálja meg azt is, vannak-e visszaélések­re utaló körülmények, például fel­tűnő egyezések a korábban le­adott országgyűlési képviselői ajánlólistákkal, és amennyiben ta­lál ilyet, járjon el kellő szigorral. Az Együtt-PM hosszú távon fenntartható közmunkaprogramokat szeretne - hangsúlyozta Szabó Szabolcs Az Együtt-PM szerint a májusban bein­duló közmunkaprogramok során a je­lenleg körülbelül 330 ezerről mintegy 105-106 ezerre csökkenhet a közfoglal­koztatottak száma - erről sajtóhírek alapján Szabó Szabolcs, a választási szö­vetség megválasztott képviselőjelöltje beszélt szerdai, a Belügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. Budapest. A politikus elmondta, több polgár- mestertől is jelzés kaptak, hogy a közfoglalkoz­tatottak száma májusban akár harmadára-ne- gyedére is le fog csökkeni az általuk vezetett te­lepülésen. Szabó Szabolcs a sajtótájékoztatón - Pintér Sán­dor belügyminiszternek címezve - azt kérdezte: ha ezek a számok valósak, akkor miért csak az or­szággyűlési választást követően néhány nappal derül ki, hogy a közfoglalkoztatottak száma jelen­tősen lecsökken. Arra is kitért, hogy a hírek sze­rint a közmunkaprogramok résztvevőinek jelen­tős részét ezután csak részmunkaidőben fogják foglalkoztatni, amiért csak körülbelül nettó negy­venezer forintot fognak kapni.- A jelenlegi közfoglalkoztatási program „álru­hába bújtatja” a munkanélküliséget és a megfe­lelő képzések hiánya miatt fenntarthatatlan - folytatta bírálatát. Problémaként említette, hogy a jelenlegi struktúrában létrehozott áruk nagy ré­sze közlése szerint nem piacképes.- Az Együtt-PM hosszú távon fenntartható közmunkaprogramokat szeretne, amelynek résztvevői képesek belépni a nyílt munkaerőpi­acra - hangsúlyozta. Elmondta, hogy továbbra is támogathatónak tartják a Közmunkás Szakszervezet által koráb­ban megfogalmazott hatpontos követelést. Ezek között szerepel, hogy a közmunkások kerüljenek vissza a munkatörvénykönyv hatálya alá, illetve hogy a 8 órában foglalkoztatottak megkapják a nettó minimálbért. Emellett olyan munkahelyte­remtő politikát szorgalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy minden családban legyen valaki, aki egész évben dolgozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom