Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-15 / 88. szám
Húsvéti fesztivál Hollókőn HoiiÓkÖ. A hagyományos palóc húsvéti fesztivál a locsolkodás mellett idén is gazdag programmal várja a látogatókat a Nógrád megyei világörökségi faluban, Hollókőn. A vendégek megkóstolhatják a Palócföld ételeit, részt vehetnek a húsvéti körmeneten és megnézhetik a vásári gólyalábasok bemutatóját is - a szombattól hétfőig tartó programsorozatról a szervező Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta hétfőn az MTI-t. Hollókőn húsvétkor a falu apraja-nagyja viseletét hord, a fiúk vízzel teli vödrökkel vadásszák a sokszoknyás, pántlikás lányokat - mondta Kelecsényi Péter. A jellegzetes ízeknek is fontos szerepük lesz, mert ünnepekkor különösen gazdag a hollókőiek asztala - tette hozzá. Az eszem-iszom már nagyszombaton elkezdődik, az ófalu udvaraiban a leghíresebb palóc gasztronómiai ínyencségekkel várják a látogatókat. A főszerep a hagyományos húsvéti sonkáé, a vanyarciak haluskával, a kétbodonyiak szilvásgombóccal készülnek. A nagyszombati program a gyerekeknek és családoknak szól, fellép a Paramisi Társulat, Szalóki Ági családi koncertet ad, a húsvét va- B sárnap és hétfő a népzenei koncerteké, mese- | mondóké és a népi hagyományoké lesz. A vasárnap szentmisével és körmenettel, a hétfő nagy, közös húsvéti locsolkodással kezdődik. Mindkét napon lesz délelőtti táncház a Nógrád Táncegyüttessel, locsolkodás a templomnál és az alsó kútnál, Garaboly koncert és közös nótázás, táncolás. Fellép többek között Herczku Ágnes és Nikola Parov, az Iglice Táncegyüttes és a Folt zenekar, lesz Kerekes Band és Tárkány Művek koncert. „Csak tiszta forrásból”, ez lehetne a Hollókői Húsvéti Fesztivál mottója - mondta Kelecsényi Péter, hozzátéve: aki a hagyományos húsvét élményére vágyik, akinek az ünnep többet jelent, mint egy jó kirándulás lehetősége, akinek fontos hagyományaink őrzése és továbbörökíté- se, annak Hollókőn a helye. Az ügyvezető igazgató arra is kitért: őszre turisztikai fejlesztés keretében megújul a falu, így aki most ünnepli a húsvétot Hollókőn, az utoljára találkozhat a megszokott faluképpel. Húsvét hétfőn a legények vízzel teli vödrökkel kergetik a sokszoknyás lányokat A sértettek gyermekei beszéltek... Jubileum a kávéházban Salgótarján. A város kulturális, művészeti életének egyik zászlóshajóját képezi a nemzetközi dixielandfesztivál. A jelentős zenei eseményt először 1984-ben tartották, ami azt jelenti, hogy harmincéves jubileumához érkezett. Ennek megfelelően az idei - május 16-ától 18-áig tartandó - fesztivál a Salgótarjáni Tavasz kiemelt programja. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház e havi rendezvényének Tóth Csaba fesztiváligazgató lesz a vendége, aki nemcsak felidézi az elmúlt három évtizedet, de a zongoránál zenei tudását is megcsillogtatja. Beszélgetőtársa Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Közreműködnek a Zenthe Ferenc Színház tagjai. A zenét és az irodalmat társító összejövetelre április 16-án 16.30 órakor a Stécé Kávéházban kerül sor. Minden törzstagot és érdeklődőt szeretettel vár a Palóc Parnasszus szerkesztősége. Az adótartozás kiegyenlítése Nógrád megye. Az adótartozás nemcsak átutalással, hanem a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, illetve csekken is kiegyenlíthető. A NAV-nál vezetett egyéni folyószámlák egyenlegéről az Ügyfélkapun keresztül, és, szemé: lyesen az ügyfélszolgálatokon lehet érdeklődni A túlfizetés sekről és a tartozásokról a postán küldött folyószámla-kivonatok is tájékoztatást adnak. A tartozás megfizetéséhez írásban a www.nav.gov.hu honlapon lehet csekket igényelni, adónemenként maximum 12 darabot Dr. Körtvélyesi Zsuzsanna sajtóreferens, főosztályvezető lapunknak elmondta: a NAV Általános Tájékoztató Rendszere a 06-40/42-42-42 számon, illetve mobil hálózaton belül a 06-20-30-70/33-95-888 számokon fogadja a csekkigényléseket, hétfőtől csütörtökig 8.30 és 16 óra között, pénteken pedig 8.30 és 13.30 között. Ugyanebben az időben az egyedi ügyfélazonosító-szám- mal rendelkezők a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén a 06-40/20-21- 22 számon is kérhetnek csekket. A személyes ügyintézés előtt érdemes tájékozódni az ügyfélfogadás időpontjáról. Az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt Biszku Béla nyugdíjas pártvezető, volt belügyminiszter perében a sértettek gyermekei a családokat ért traumáról beszéltek tanúként a Fővárosi Törvényszéken. Budapest-Salgótarján. Az egyik vádpont szerint a karha- talmisták Martonvásáron 1957. március 15. előtt kegyetlenked- tek a polgári lakossággal, köztük az Akadémia ottani mező- gazdasági kutatóintézetének három dolgozójával, Biszku Béla pedig utóbb nem intézkedett a felelősök megbüntetéséről, mert maga is közreműködött a karhatalom fellépésére vonatkozó utasítások kiadásában. A meghallgatott tanúk többnyire arról számoltak be, hogy milyen megaláztatásokat és bántalmazásokat kellett elszenvedniük szüleiknek, majd éveken át milyen mellőzöttség jutott osztályrészül a családoknak, miközben sérelmeikről még egymás közt sem mertek beszélni. Egy férfi tanúként elmondta, hogy a forradalom után néhány évvel született, és hézagos ismeretei vannak a vádbeli eseményekről, mert a családban nem nagyon beszéltek róluk. Annyit hallott, hogy apja nem vett részt a forradalomban, 1957. március 9-én mégis elvitték a karhatalmisták, napokig bent tartották, többször kihallgatták, megverték. A bántalmazás során a pufaj- kások azt kérdezték az apától: mit jelent az, hogy MŰK, és először azért verték meg, mert nem túcltá a Válászt, majd pedig azért, mert tudta, és ezt többször újra és újra megismételték - mesélte a családban hallott történetet a tanú. (A MŰK a Kádár-rendszerrel szemben 1957 tavaszára tervezett Márciusban Újra Kezdjük elnevezésű megmozdulás rövidítése volt.) Egy idősebb nő tanúként elmondta: apja karakán, tisztességes ember volt, aki azért dolgozott, hogy a népnek jó búzája legyen, 1954-ben kitüntették nö- vénynemesítési tevékenységéért, munkástanácsban nem vett részt, 1957-ben pedig már idős volt. Amikor a bántalmazás után hazatért, csak annyit mondott: borzalmas dolog történt. A tanú édesanyjától azt hallotta, hogy a hatalom tartott a MUK-tól, és ezért sok embert megvertek. Amikor a tanú apját bevitték a karhatalmisták, akkor az egyik vele együtt elfogott kollégáját kényszerítették, hogy bántalmazza az idős embert. Az egyik kutatót pedig úgy megverték, hogy rá se lehetett ismerni.- Egy életre nyomot hagyott bennünk” - mondta „megalázott, kisemmizett” családjára utalva a tanú, és felindultan beszélt arról is: máig nem érti, miért tették ezt velük, hiszen a szülei „csodálatos emberek” voltak. Apját a történtek után próbálták ideggyógyintézetben elhelyezni, de az orvosok megmondták: „ha jönnek érte, kiadják”.- Nincs bennem gyűlölet, de a gyilkosokat meg kell nevezni, különben ebben az országban, amíg élünk, csak gyűlölködés lesz - mondta a sértett lánya Távozóban annyit még megjegy- zett: semmiféle rehabilitációt nem kaptak. Egy másik tanú arról számolt be, hogy apját bántalmazták, nem sokat beszélt róla, de amit mondott, megrázó volt. Először falhoz állítva, majd a priccsre fektetve gumibotozták, hogy vallomásra bírják. Egy másik sértett gyermeke tanúként elmondta: amikor fegyvereket keresve házkutatást tartottak náluk, apja jelezte a hatóságoknak, hogy nem bízik bennük. Ugyanis tudja, hogy a lakásban nincs fegyver, de karhatalmisták hozhattak magukkal. Erre az apát elvitték és „kegyetlenül ösz- szeverték”. Ezután a családnak el kellett költöznie, az apának pedig 1965-ig minden héten jelentkeznie kellett a rendőrségen. Biszku Béla ügyvédjének kérdésére több tanú is elmondta, hogy nem tudja, ki adott utasítást a vádbeli bántalmazásokra. A 92 éves Biszku Béla fejhallgatón, szótlanul figyelte a sértettek leszármazottainak tanúvallomásait, az eljárás során tagadta bűnösségét, és 1956-ot továbbra is ellenforradalomnak tartja. A korábbi tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint a martonvásári bántalmazásokról akkoriban a szemtanúk elmondták: részeg karhatalmisták válogatás nélkül verték a település utcáján és vendéglátóhelyein eléjük kerülő embereket. A három kutatónál házkutatást tartottak, fegyvereket kerestek, de csak röpcédulákat találtak, mire bevitték mindhármukat a rendőrőrsre, és ott órákon át gumibottal ütötték őket. A sértettek között volt idős, beteg, kitüntetett kutató is, gyógyulásuk hetekig tartott. A korábban ismertetett dokumentumok szerint még a korabeli rendőri és pártvezetők sem helyeselték a Martonvásáron történteket. Az elkövetőket parancsnokaik felfüggesztették, áthelyezték, pártfunkcionáriusok pedig úgy vélekedtek, hogy az ilyen cselekmények azért károsak, mert eltávolítják a lakosságot az akkori állampárttól, az MSZMP-től. A vádirat azt is tartalmazza, hogy az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. A fegyveres alakulatok a martonvásári bántalmazások mellett a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket is elkövettek: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt. Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés tagjaként is adott utasítást. A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg, továbbá azt is a terhére rója Biszkunak a vádhatóság, hogy egy 2010-es interjúban tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás tényét. Sikeres együttműködés Nógrád megye. Évek óta tartó sikeres szakmai együttműködés áll fenn Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, a Nógrád Megyei Adóigazgatóság és az érdekképviseleti szervek között, amely hatékony eszköz az adózók elérésére, az adózókkal való közvetlen kapcsolat megteremtésére, a vállalkozók megszólítására. Az együttműködés erősítése és az újabb célok megfogalmazása immár hagyományosan, a minden év márciusában megtartott szakmai kerekasztal találkozókon történik. Az együttműködés keretében a NAV munkatársai előadásokat tartanak a szakmai szervezetek felkérésére, és tájékoztató anyagokkal támogatják az adózók szabályos működését, az érdekképviseleti szervek pedig részvételi lehetőséget biztosítanak az adóhivatal kollégái számára az általuk szervezett rendezvényeken. A találkozókon és a szakmai előadásokon elhangzottak kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy az adóhatóság más aspektusból is képet kapjon a vállalkozókat foglalkoztató kérdésekről, a NAV és a vállalkozók között interaktív kapcsolat alakulhat ki. HIRDETÉS I c* B ^ 9€FT* Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása, mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, autódaruzás. 4' i V t j
