Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-14 / 87. szám
Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár a diósjenői közönségtalálkozón Zsúfolásig megtelt Diósjenó'n az IKSZT előadóterme a közelmúltban. Sokakat vonzott a közönségtalálkozó Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral, a Duna Tv Magyar Örökség-díjas honismereti műsorának főszereplőivel. A méltán népszerű műsor azt a hármas célt tűzte zászlajára, hogy bemutatja természeti szépségeinket, történelmi tájainkat és határainkon kívül élő magyarság mindennapjait. Bemutatja, hogy mit üzen a Kárpát-koszorú az anyanemzetnek. Példázza azt, hogy a hit, a nemzetiség és a hazaszeretet életerőt ad a határainkon kívül rekedt magyarságunknak. Tükröt tart nemzetünk elé, s bizonyságot nyújt abban, hogy van mit büszkén vállalnunk. Az adássorozat nem titkolt célja az, hogy megismertesse a felvidéki magyarokkal Erdély szépségeit, Délvidék látnivalóit, s fordítva. Örömmel tapasztalható, hogy a műsorok nyomán egyre többen felveszik a túrabakancsot, hogy végigjárják azokat a kevésbé frekventált - s az utazási irodákon keresztül nem elérhető mesés és legendák által átszőtt - tájainkat, amelyekre a filmek segítségével csodálkozhattunk reá. A filmsorozatnak immár szép számú epizódja készült el, s ment adásba. Alkotói olykor nem kevés megpróbáltatáson mentek keresztül, hogy bemutathassák nekünk a csobogó zuhatagok, az égig érő sziklák vidékét. Szerencsére esetükben a fizikai teherbírás mellé lelemény is társul, hiszen gyakorta előfordul, hogy csak hótaposó segítségével juthatnak fel egy-egy csúcsra, hogy aztán nem éppen hétköznapi turistának való körülmények közt töltsenek el egy éjszakát. Céljaikat eléréséhez ugyanis minden eszközt felhasználnak. Előfordult, hogy kézi hajtánnyal, lovasvagy kutyaszánon, pöfögő kisvas- útón, tutajon, kenuval, emberi erővel hajtott kompon, lóháton, s persze sok-sok kilométert gyalogolva érték el a bemutatandó helyszínt. A filmeken túl a stáb szereplői szívesen vállalkoznak arra, hogy a diósjenőihez hasonló élménybeszámolóval is népszerűsítsék a Kárpát-medence értékeit. A Börzsöny lábánál fekvő településre épp a negyvenötödik üyen találkozóra érkeztek. S hogy elérték céljukat, az is igazolja, hogy a program résztvevői hosszas vastapssal köszönték meg a munkájukat. VJ. Magyar ünnep a költészet napja Salgótarján városvezetése megkoszorúzza a József Attila-domborművet Csongrády Béla § — Salgótarján. Az ünnepi megemlékezésre I gyülekezőket a Trió Membrán „art music”- | zenéje fogadta. A Molnár Katalin (ének), Dé- vényi Zoltán és Fodor Miklós (fuvola, brácsa) alkotta vendégformáció a XX. századi magyar költők művészlétről írott verseit megidéző szerzeményei „A rend hálója enged” címmel a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban középiskolás közönség előtt rendhagyó irodalomóra keretében is elhangzottak. A Fő téren Weörös Sándor Zsoltárját, Ady Endre „A föl-földobott kő” című versét követően a Radnóti-szobor mellett stílusosan a „Tajtékos ég” megzenésített sorai is felcsendültek. A versünnep városi rendezvénye iránt érdeklődőket Simon Lajos, a Salgótarjáni Köz- művelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester fejtette ki gondolatait. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy Magyar- országon 1964-ben határoztak a magyar költészet előtti tisztelgésről s április 11-ét, az 1905-ben napvilágra jött József Attila születésnapját találtak erre legméltóbb dátumnak. A későbbiekben tudatosodott, hogy Márai Sándor is ekkor született öt évvel korábban, 1900-ban. S az ötven évvel ezelőtti döntés az évek, évtizedek során nemes hagyománnyá érlelődött, annak ellenére, hogy az elmúlt fél évszázadban magát a lírát sokszor temették már, pedig csak a kultúra körforgásának hullámhegyei és hullámvölgyei váltakoztak az idők folyamán. Pedig addig, amíg a legszebb magyar szavak, versek keresésére, megtalálására történnek ígéretes vállalkozások, amíg az interneten a közösségi oldalak bejegyzései gyakran egy-egy idézettel fejeződnek be s a modernkori képeslapokon versrészletekbe formált jókívánságokat lehet olvasni, nem kell aggódni a költészet helyzete, sorsa miatt. Azt pedig kifejezetten jó érzés tapasztalni - mondta a polgármester asszony - hogy az iskolákban irodalmi diákkörök, szakkörök működnek, létezik a Bolyai Helikon, megjelenik a Palóc- föld, sorjáznak az idei Madách-év rendezvényei s a Salgótarjáni Ifjúsági Információs Tanácsadó Iroda vers- és prózaíró pályázata sem maradt visszhangtalanul. Tehát továbbra is sokan írnak verset (is), élve a magyar nyelv gazdag kifejezőkészségével, csodálatos fordulataival, sajátos ízeivel, zama- taival. Ezt bizonyítandó a városvezető kiemelt néhány különösen szép sort kedvenc verseiből, többek között Kosztolányi Dezső „Hajnali részegségéből, Tóth Árpád „Körúti hajnal”-jából, Babits Mihály „Esti kérdéséből, Berzsenyi Dániel, Arany János, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. A példatár az egyik legkorábbi nyelvemlékünkből, a 13. századból fennmaradt latin szövegből átköltött versből, az „Ómagyar Mária siralom”-ból idézett részlettel fejeződött be: „Világnak világa,/ virágnak virága, / keservesen kínzanak / vas szegekkel átvernek.” Annál is inkább, mert e szavak a közelgő húsvét előtt különösen aktuálisak. Székyné dr. Sztrémi Melinda mondandója végén kifejezte reményét, hogy újabb ötven esztendő múlva az akkori nemzedékek a költészet napja századik évfordulóját ünnepelhetik majd édes anyanyelvűnk szereteté- nek jeleként. A polgármesteri beszédet követően előbb Varga Imre Radnóti-szobrát, aztán a József Attila Művelődési és Konferencia-központ előterében az intézmény névadójáról Kő Pál szobrászművész által készített domborművet koszorúzták meg az emlékezők. A Salgótarjáni Tavasz első programja azonban ezzel nem ért véget: a Pál József Alkotói Kör tagjai ugyanis mintegy új kezdeményezésként visszasétáltak a Radnóti-szoborhoz és verseket olvastak fel egyrészt a két klasszikustól - József Attilától és Radnóti Mikóstól - másrészt a helyi költészet elhunyt kiválóságaitól - Balázs Jánostól, Marschalkó Zsolttól, Pál Józseftől (Kiscseri Mihálytól), Szepesi Józseftől - harmadrészt saját renga-verseikből és más műveikből. Bővítenék a kínálatot Menekültek a betörők RimÓC. Az előző évekhez hasonlóan idén is részt vesz a település önkormányzata a Start közmunkaprogram mezőgazda- sági ágában március elsejétől. A projektben 15 embert foglalkoztatnak - napi nyolc órás munkaidőben -, akik szabadföldi növénytermesztést (zöldségek, tök, sárga- és fehérrépa, uborka) végeznek az önkormányzati tulajdonban lévő szántóföldeken. Áz idén ezen felül a falu vezetői szeretnék tovább bővíteni a kínálatot a nagyobb meny- nyiségű fűszerpaprika előállításával. A megtermelt élelmiszert a helyi konyha használja fel egész évben, de általában nem fogy el az összes friss áru, ezért a közmunkaprogram segítség- ségével a községben felszerelt és berendezett savanyító üzembe szállítják, ahol a közhasznú alkalmazottak közreműködésével tartósítják. Sámsonháza. Lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 23 és egy 24 éves mátraverebélyi férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A két fiatalember pár napja kifeszítette a Sámsonháza határában található vadászház két helyiségének ajtaját és onnan gázpalackot, plédeket, párnát, pálinkát és fémtárgyakat tulajdonítottak el. A helyszín közelében, egy földúton haladt a két férfi, amikor a sértett gépkocsiját meglátva az ellopott értékeket, valamint a kerékpárjaikat hátrahagyva elmenekültek. A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket rövid időn belül beazonosították és elfogták. Előállításukat követően gyanúsítottként hallgatták ki őket, s a 24 éves férfit őrizetbe vették - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő.. Kitűnőnek nevezte a Balassagyarmati Törvényszéken és a Nóg- rád megyei járásbíróságokon meghozott bírói ítéletek megalapozottságát az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a balassagyarmati összbírói értekezletet követő sajtótájékoztatón a közelmúltban. Az MTI beszámolója szerint Handó Tünde elmondta: a törvényszéken büntetőügyekben hozott ítéletek mindössze két százalékát támadják meg fellebbezéssel, és magas a járásbírósági döntések bizalmi indexe is, civil és büntetőügyekben hat-hét százalék a fellebbezések aránya. Ezek a számok országos rekordnak is tekinthetők - mondta Handó Tünde, példaként említve, hogy Budapesten 25 százalékos a fellebbezési arány. Példaértékűnek nevezte az OBH elnöke, hogy az újonnan alakult, a Balassagyarmati Törvényszékhez tartozó Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíróságon a munkaügyi perekből az országos átlagnál 18 százalékkal többet fejeztek be, a folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma pedig 13 százalékkal csökkent. Handó Tünde a sajtótájékoztatón a március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy minél többet tudjanak az emberek az új intézményekről, új értelmezésekről, mert az Ismeretek hiánya sok perhez, vitához vezethet. Benkó Anna, a Balassagyarmati törvényszék elnöke ismertette: annak ellenére, hogy az engedélyezett 52 fős létszámhoz képest ténylegesen 46 bíró dolgozott, csökkent a folyamatban maradt ügyek száma 2013-ban, a járásbíróságokon az ügyek 95,3 százaléka egy éven befejeződik. Tájékoztatása szerint folyamatosan szerelik fel a bírósági épületeket beléptetőkapuval, röntgensugaras csomagvizsgáló készülékkel. A törvényszék is bekapcsolódott a „nyitott bíróságok” programba, amelyben eddig hét középiskola 713 diákja vett részt. A tanulók börtönlátogatáson és bírósági tárgyaláson is részt vettek. A törvényszéken és a Salgótarjáni Járásbíróságon gyermekmeghallgató szobát alakítottak ki, megkezdődött a bírósági közvetítés, emellett a múlt év végétől zajlik a tanúgondozási program. Ennek keretében a tanúk tájékoztatót is kapnak az idézéshez, ez többek között tartalmazza a kinevezett összekötő elérhetőségét, tőle gyakorlati tanácsokat kapnak arról is, hogy mi zajlik egy tárgyaláson - mondta Benkó Anna. .1 t A Trió Membrán előadása a Fő téren
