Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-11 / 85. szám
MTI 2014. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Pelczné Gáli Ildikó vezeti a listát Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke a kormánypártok listavezetó'je az európai parlamenti (EP-) választáson. A politikus szerint tíz-tizenkét mandátum megszerzésére van esélyük a májusi szavazáson. Budapest. A névsort ismertető Szájer József fideszes EP- képviselő a Fidesz országos választmányának csütörtöki ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 63 tagú listán Pelczné Gáli Ildikót - aki az elmúlt években is Brüsszelben politizált - ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője - akiket később neveznek meg -,majda 1L helyen JTósa Adóm, a 12-en pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár szerepel. A sorban utánuk áll Dömötör Csaba, Hidvéghi Balázs, Tóth Edina, Rákossy Balázs, Csáti György, Szemerkényi Réka, Király Nóra, Pálffy István, majd a 21. helyen a Felvidék - szintén a későbbiekben megnevezendő - képviselője. Emlékeztetett, Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be. A Fidesz-KDNP listája ennek háromszorosát, 63 nevet tartalmaz - benne a szövetséges szervezetek politikusaival -, a végén Orbán Ví/cforminiszterel- nökkeb Fidesz-elnökkel. Szájer József azt mondta, számításaik szerint a jelenlegi 14 Fidesz-KDNP-s EP-képviselő fele befutó helyen szerepel a névsorban, amelyet a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező nemzeti listának nevezett. Az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok feladatának nevezte, hogy világossá tegyék: Magyarország nem egy gyarmat, hanem egy önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együttműködésből fakadó kötelezettségeit. Pelczné Gáli Ildikó azt mondta, tíz-tizenkét fideszes mandátum megszerzését tartja reális célkitűzésnek a májusi voksoláson. Ezt eddigi teljesítményükkel és a múlt vasárnapi ország- gyűlési választás eredményével magyarázta, utóbbiról úgy fogalmazva: a választók egyértelmű felhatalmazást adtak arra, hogy a kormánytöbbség folytassa munkáját. Az április 6-i voksoláson a szavazók emellett nemet mondtak a gyűlölködésre és a kilépésre az Európai Unióból. Kiemelte azt is, a nemzeti lista alkalmas arra, hogy a határon túli nemzetrészeket és a diaszpórát is képviselje. Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke képviseli - akinek jelöltségéről egyeztettek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) is -, a nyugati magyarságot Schöpflin György, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék esetében pedig arra kérték fel a választmányt, hogy vegyék fel a kapcsolatot ezekkel a határon túli nemzetrészekkel, és onnan nevezzenek meg majd politikusokat a listára. Pelczné Gáli Ildikó és Szájer József tájékoztatása szerint hét jelenlegi Fidesz-KDNP-s EP- képviselő, Glattfelder Béla, Bánki Erik, Járóka Lívia, Hankiss Ágnes, Surján László, Bagó Zoltán és Ory Csaba nem folytatja munkáját Brüsszelben, közülük van, aki Magyarországon politizál majd a továbbiakban. Kérdésre közölték, a választmányi ülésen a magyar uniósbiztos-jelölt személyével nem foglalkoztak. Lehetőség a szépítésre Budapest. Az Együtt-PM kedden megkezdte az aláírásgyűjtést az EP-választásra, és a választási szövetség szerint a jövő hét közepére össze is gyűlhet az induláshoz szükséges húszezer szignó. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke csütörtökön közölte: az EP- választás kiemelt jelentőségű a számukra, mert lehetőséget ad arra, hogy a múlt vasárnapi ország- gyűlési választás után „rövid időn belül szépíteni tudjunk”. Arra is jó, hogy levonják a vasárnapi eredmény tanulságait és elkezdjék azt a munkát, amelynek a végén a most súlyos vereséget szenvedett ellenzék a 2018-as parlamenti választáson már kiérdemli a szavazók többségének bizalmát- Az Együtt-PM a kampány során be akarja mutatni, hogy miért elhibázott alapjaiban az Or- bán-kormány európai uniós politikája és külpolitikai orientációja. Emellett fel akarják vázolni, hogy szerintük milyen lenne az ország számára valóban előnyös Európa-politika - sorolta elképzeléseiket. Külön kiemelte, hogy szervezetük lehetőséget kapott annak az önálló arculatnak és programnak a megfogalmazására, amelyet az országgyűlési kampányban nem tudtak eljuttatni a választókhoz. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Együtt-PM képviselő- jelölti listáján az utolsó simításokat végzik, és az a hét végéig elkészül. Hozzátette, hogy a PM már elkészítette a sajátját, amelyet ő vezet. Hangsúlyozta, hogy a PM-nek a közös listán mindenképpen bejutásra esélyes hely jár, ezért neki az első vagy a második helyet kell kapnia.- Minden lehetséges - mondta arra reagálva, hogy megelőzheti-e a listán az Együtt-PM-et vezető Bajnai Gordont. Azt is kijelentette, hogy a PM listáját nem az országgyűlési választás miatt lemondását most felajánló elnökség, hanem a párt tagsága állította össze, és azon nem is módosítanak. „Hosszabbítsák meg...!” Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója A Civil Összefogás Fórum (CÖF) azt javasolja a kormánynak, hosszabbítsa meg a kilakoltatási tilalmat a devizaalapú hiteleseket segítő új jogszabály életbe lépéséig. Csizmadia László, a békemeneteket is szervező civil fórum alapítója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a devizahitelesek megsegítéséről szóló javaslataikat és álláspontjukat. Budapest Csizmadia László a parlamentbe bekerülő pártokat arra szólította fel, külön-külön álljanak ki nyilvánosan amellett, hogy a Kúria még a nyári bírósági szünet előtt hozza meg a devizahitelesekre vonatkozó jogegységi határozatát. Megjegyezte, itt az ideje annak, hogy konstruktív ellenzéki pártpolitizálás kezdődjön. Elmondta, azt kérik a pártoktól, hogy „sajtónyilatkozatok helyett” vezetőségi szinten kezdjenek azonnali tárgyalásokat a bankszövetséggel, és eredményeikről tájékoztassák a közvéleményt. Közölte, a CÖF egyetért azzal, hogy az ingatlan- alapú lakáshitelek terhei nem lehet kedvezőbbek a majdani új jogszabály szerint, mint amilyen a forintalapú ingatlanhiteleseké volt. Arról beszélt, mivel szerinte a bankok visszaéltek erőfölényükkel, ezért a szerződések esetleges visszamenőleges módosításánál figyelembe kell venni a pénzintézetek hibás, egyoldalú gyakorlatát. Csizmadia László szerint a majdani kormányintézkedésnek tekintettel kell lenni a „társadalmi szolidaritás mértékére”, tehát arra, hogy mennyi pénzt fordíthat az állam a költségvetésből a szerződésekbe történő beavatkozásához. Hozzátette: ezért szükségesnek tartják, hogy a pártok képviselői nyíltan fejezzék ki álláspontjukat abban a kérdésben, milyen mértékű lehet ez a szolidaritás. A CÖF szerint a bankoknak a bíróságok által semmisnek nyilvánított szerződések esetén lehetővé kell tenniük - a majdani törvény alapján - új hitelszerződések megkötését. Provokáció pálinkaügyben? Budapest. - A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyar- ország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten rendkívüli sajtótájékoztatón azután, hogy az Európai Unió bírósága csütörtökön közzétett ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adó- mentessége. A tárcavezető kiemelte: a magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen. Más lesz a feladata Budapest Hoffmann Rózsa nem köznevelési államtitkárként folytatja munkáját, az oktatásügyben más feladatot kap - közölte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön a Hír Tv-vel. A televízió közlése szerint az új kormány összetételéről már voltak előzetes egyeztetések, ahol konkrét nevek is szóba kerültek, de a végső döntést személyi kérdésekben Orbán Viktor miniszterelnök hozza meg. Kérdésre az államtitkár március 20-án sajtótájékoztatón azt mondta, hogy elkötelezett az iskolaügy javításában, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben, ami ezt lehetővé teszi. Bármikor visszaléphetnek Budapest. Az európai parlamenti választásra (EP) nyilvántartásba vett párt bármikor dönthet úgy, hogy mégsem indul a választáson: közvetlenül az aláírásgyűjtés megkezdése után is, de akár azt követően is, hogy a listáját már bejelentette. Az EP-választáson induló pártoknak a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) kell kérniük nyilvántartásba vételüket Az NVB eddig 35 pártot vett nyilvántartásba. Ezek között van a Magyar Liberális Párt és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt is. A két szervezet vezetői azonban szerdán külön-külön bejelentették, hogy nem indulnak az európai parlamenti választáson. Nemzetek Európája Budapest A Jobbik az „Európai Egyesült Államok” helyett nemzetek Európájában gondolkozik és Magyarország eddigi uniós tagságáról szóló kimutatást sürget Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön azt mondta, hogy az Európai Unió egy „szuperállam” irányába indult el, a szervezet Lisszabon után alapvetően megváltozott és már nem az, ami Magyar- ország 2004-es csatlakozásakor volt. Kifogásolta az EU beavatkozási kísérletét például az akác kiirtásával összefüggésben, álláspontja szerint erről nem ott kellene dönteni. Leszögezte: az együttműködésben hisznek és vissza kell fordulni a mostani tévútról. Pelczné Gáti Ildikó, a Fidesz alelnöke, néppárti EP-képviselő és Szájer József fldeszes EP-képviselő sajtótájékoztatót tart