Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-29 / 74. szám
A szlovákiai Alsósztregován a minden ízében felújított Madách-kastélymúzeumban látványos emlékkiállítás várja a látogatókat „Be van fejezve a nagy mű..." írtuk a Tragédia-költő nyomán 2012. október 22- i számunkban, amikor egy impozáns európai uniós projekt kapcsán Csesztvén felavatták az átalakított Madách Imre Emlékmúzeumot és az új állandó kiállítást. Bár a cikk címe a nógrádi község - ahol Madách Imre élt feleségével, Fráter Erzsébettel, majd gyermekeivel 1845 és 1853 között - tetőtől-talpig felújított intézményére teljes mértékben igaz volt, a pályázatnak egy nagyon fontos mozzanata, mondhatni második ütemének megvalósítása akkor még hátravolt. Ugyanis a Határon Átnyúló Együttműködési Program „Madách - Közös örökségünk” című, magyar-szlovák pályázat Alsósztregovát, Madách Imre szülőfaluját érintő része csak a későbbiekben készült el, illetve fejeződött be. Az egykori Madách-kastélyban ez év januárjára már megépült az új kiállítás egy része, azonban az „Óh, hol vagyok, hol vannak álmaim?” című emlékkiállítást végleges formájában e héten, március 26-án - amelyik napon az 1860-as esztendőben a költő pontot tett „Az ember tragédiája” végére - adták át rendeltetésének az ugyancsak teljes mértékben rendbe hozott épületben. Alsósztregovára Magyarországról többek között a Nógrád megyei Ráróspuszta új, Madáchról elnevezett hídján át lehet eljutni. Ugyancsak szimbolikusnak tekinthető, hogy kiállítás avatóünnepségének első programpontjaként /. S. Bach „C-dúr prelúdium”-a hangzott el Mária Cmoriková kékkői művésztanár interpretálásában. A mintegy százéves hangszer egy besztercebányai családtól került Alsósztregovára, hajdanán Madách Imre Aliz nevű unokájának tulajdonában volt. A rendezvény során még egyszer, egy Chopin-szerzeménnyel is megszólalt a zongora. A két színművész műsorközlő egyike, Gál Tamás magyarul, Kiss Szilvia pedig szlovák fordításban mondta el Madách Imre „Hazaérkezéskor” című versét. Ugyancsak ők köszöntötték az ünnepi eseményen nagy számban megjelent rangos vendégeket, érdeklődőket, köztük Balogh Csabát, Magyarország pozsonyi nagykövetét és Cimbalmosáé Molnár Éva kassai magyar főkonzult. Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója - mint a projekt szlovákiai programvezetője - elmondta, hogy az egykori Madách-kastélyban ötven évvel ezelőtt, a költő halálának centenáriumán nyílt meg az első kiállítás, amelyet 1996-ban felfrissítettek, de a legfontosabb lépést a 2010-től tartott teljes felújítás, a közös európai uniós pályázat keretében tették meg. Az új kiállítás koncepcióját a történeti hűségre, annak a miliőnek, atmoszférának a megteremtésére alapozták, amely korszerű, interaktív eszközökkel idézi meg Madách Imre szülőhelyét, szellemi alkotóműhelyét. Jarábik Gabriella vázolta a kiállítás ter- J menkénti tematikáját - megemlítve, " hogy a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum Madách-anyagának képei is szere- s pelnek a falakon - és név szerint is kö- 1 szönetet mondott azoknak a szakembereknek, intézményeknek, támogatóknak, akiknek, illetve amelyeknek nagy szerepük volt az elképzelések realizálásában. Dr. Viktor Jasan, a SZNM megbízott főigazgatója elsősorban Madách Imre emberi és alkotói nagyságát, érdemeit méltatta. - Tiszta szellem, ragyogó esztéta, a szép szó, a gondolatok mestere volt. Jól ismerte és tisztelte a különböző nemzetiségeket, nemes létére a paraszt- embert is nagy becsben tartotta. De minthogy nemcsak kenyéren él az ember, támaszkodott a Bibliára is. Sajnos magánélete - mint fő művében az Emberé - tragikusra sikerült. Viktor Jasan elismerését fejezte ki a kiállítás létrehozóinak is. Ivan Secik, a Szlovák Kulturális Minisztérium államtitkára az együttműködés folyamatát méltatva szintén a köszönet hangján szólt azokról, akik megteremtették a lehetőségét annak, hogy a jelen és a jövő generációi, a szlovákiai és a külföldi látogatók méltó körülmények között ismerkedjenek Madách Imre szellemi örökségével. Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára ugyancsak kiemelte a két állam összefogását annak érdekében, hogy a magyar és a vüág drámairodalmának egyik reprezentatív alkotásáról Madách Imre gyermekkorának s a Tragédia megírásának helyszínén szerezzenek benyomásokat, ismereteket a kiállítás látogatói. Ez annál is inkább fontos, mert Madách fő művét mintegy ötven nyelvre fordították le, Európa és a világ számos színházában bemutatták, Magyarországon kétezer körül van a színre vitel száma. Az államtitkárhelyettes utalt arra is, hogy a hároméves program keretében 2011/12-ben Csesztvén már megújult az emlékmúzeum illetve -kiállítás. Az uniós pályázat révén a közös projektre tekintélyes összeget, 1,7 millió eurót fordítottak s voltak támogatók a szlovák és a magyar fél részéről is. „A szlovák-magyar muzeológiai együttműködés jelentősége” címmel £ Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fejtette ki gondolatait. Örömének adott hangot, hogy Csesztve után Alsósztregován is befejeződött a beruházás és elismeréssel szólt hazai és szlovákiai kollégái - soraikban a korábbi főigazgató, Praznovszky Mihály illetve Jarábik Gabriella - igényes munkájáról. Megemlítette néhai dr. Kerényi Ferenc elévülhetetlen érdemeit is Madách életének, munkásságának kutatásában, a kultusz ápolásában. E. Csorba Csilla nagy hangsúlyt helyezett a határainkon belüli és túli irodalmi emlékhelyek, emlékházak - amelyek nélkül szegényebb lenne a nemzeti önismeret - fokozatosan javuló helyzetének bemutatásra, valamint a kulturális tevékenység, mint a lélek művelése szerepére. A „...mennyi szellem, mennyi őserő” című háromnyelvű honlapot Babus Antal és Mázi Béla, az MTA-Könyvtár Kézirattárának két munkatársa kommentálta. Elmondták, hogy eredetileg a Tragédia megszületésének 150. évfordulójára készített akadémiai kiállítást vitték 2011-ben az internetre s e honlapot Jarábik Gabriella kérése bővítették ki erre az alkalomra. A tematikát főleg a kézirattárban található dokumentumokra építették s többek között kiemelték Arany János javításait is. Az „Óh, hol vagyok, hol vannak álmaim?” című, rendkívül ötletgazdag, látványos Madách-emlékkiállítás több szakember - így Jarábik Gabriella és Stefan Holcik (Pozsony), dr. Kovács Anna (Salgótarján) és dr. Praznovszky Mihály főkurátor együttműködése révén valósult meg. A kastély enteriőr látványtervét Juhász Tibor készítette, „Az ember tragédiája” termeit Koczka István tervezte. A kiállítást a megnyitóünnepség közönségének Praznovszky Mihály mutatta be. Kiemelte, hogy nincs még egy ilyen hely a világon, ahol egy helyen található egy kivételes színvonalú alkotás szerzőjének szülőháza (néhány méterrel odébb a sírja) és ott vannak azok szobák (könyvtár, levéltár) ahol felkészült a Mű, jelesül a Tragédia megírására és ahol („Oroszlánbarlang” ) annak gondolatait papírra vetette. A kiállítás első részében ezeket lehet bejárni, plusz az úgymond férfiszalont és a női szobát (előbbiben politizáltak Madách barátai, látogatói, az utóbbi Majthényi Annát, a költő édesanyját és Fráter Erzsébetet, a feleséget idézi meg). Bár Madách Imrétől eredeti tárgyi emlék nem maradt hátra, a rekonstrukciók hiteles leírások alapján készültek. A kastély legnagyobb alapterületű helyiségén, az úgynevezett „palotán” át lehet a második részbe bejutni, amely „Az ember tragédiája” színeit állítja középpontba s amelynek minden eleme az egyetemes értékű, nemzetközi rangú emberiségköltemény, világdráma szellemiségét sugallja. - Minthogy „benne vagyunk a Tragédiában”, itt sok az olvasnivaló, nem kevés a kibetűzendő szöveg, amely azonban éppen annyi, amennyi kell - mondta a főkurátor, de felhívta a figyelmet más kuriózumra is. Hallható például Charles Simonyi magyar származású tudós 2009-ben a világűrben elhangzott üzenete, amely a Tragédia befejező soraira épült. Az alagsori szinten látogatóközpontot alakítottak ki múzeumpedagógiai foglalkoztatóval, egy kis színpaddal, konferenciateremmel. Praznovszky Mihály befejezésül azt kérte szlovák barátaitól, hogy szorgalmazzák a Tragédia anyanyelvűkre való újrafordítását, hogy friss változatban is lehessen élvezni, tanulmányozni a zseniális alkotás minden időnek, nemzedéknek szóló üzeneteit Az alsósztregovai új Madách-kiállítást a Tragédia-szerző halálának 150. évfordulója évében adták át rendeltetésének. Csongrády Béta Az úgynevezett női szoba egyik része a költő édesanyját, Majthényi Annát idézi meg A kiállítás-megnyitó ünnepi műsorában Kiss Szilvia színművész is közreműködött Az „Oroszlánbarlang”-nak nevezett legendás helyiség, ahol Madách Imre papírra vetette „Az ember tragédiáját „Madách - Közös örökségünk”
