Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-04 / 53. szám
Bellér Annamária A 2006 óta működő Örökség Kulturális Műhely nyolcadik évadának záróelőadására került sor a közelmúltban a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A különleges alkalmat nem kevésbé neves személyiség, mint Jankovics Marcell tisztelte meg jelenlétével. Az Arany Pálma-, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, grafikus, művelődéstörténész - akinek munkásságát Nógrád megye 2012-ben Madách-díjjal ismerte el - ez alkalommal egy, a Képes Krónikából származó idézethez kapcsolódó kultúrtörténeti vonatkozásokban gazdag előadást tartott a nagyszámú érdeklődőnek. „Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak” - szól az idézet, amely a váci egyház alapítási legendájából való. A történet szerint Szent Lászlónak, miközben bátyja, Géza herceg oldalán csatára készül Vác mellett, látomásban egy angyal jelenik meg, és Géza fejére aranykoronát helyez. Géza a látomás hatására megfogadja, hogy ha öccse látomása teljesül, vagyis király lesz, egyházat épít Szűz Máriának azon a helyen. A Salamon feletti győzelem, majd a koronázás után visszatérnek a tett színhelyére, hogy helyet keressenek az építendő egyháznak. „És mikor ott állottak Vác alatt, ahol most Boldog Péter apostol egyháza van, egy szarvas jelent kereste a választ, a következő: vajon miért láttatja a krónikás Szent Lászlóval az agancsokat szárnyaknak, a gyertyákat tollaknak? Vajon ez csak a krónikás fejéből kipattanó látomás, vagy ennél sokkal több húzódik mögötte? Az előadás számtalan kultúrtörténeti példát vonultatott fel - képekkel is illusztrálva és a világi szimbolikára is kiterjedve - annak illusztrálására és bizonyítábólum. A szarv, agancs már az újkőkorban egyetemesen elterjedt fényjelkép volt. A vetített képeken láthattunk szibériai szarvasábrázolásokat, a fényszárnyak metaforájaként egyiptomi szárnyas napkorongot, életfákat a Kalevalából, közel-keleti szarvval felruházott isteneket, a japán napistennőt vagy magyar, agancsból készült lőportartókat - mind azt bizonyítva, hogy kapJankovics Marcell a Képes Krónikából származó idézethez kapcsolódó kultúrtörténeti vonatkozásokban gazdag előadást tartott a nagyszámú érdeklődőnek Az Örökség Kulturális Műhely záróelőadása valódi kulturális élményt jelentett a közönség számára meg nekik, szarvai tele égő gyertyákkal; eliramodott előlük az erdő felé, és lábát azon a helyen vetette meg, ahol most a monostor van. A vitézek rányilaztak, mire a Dunába szökkent, és többé nem látták. Ennek láttára szólott Szent László: «Bizony, nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala.» És mondotta Géza király: «Mondjad, kedves öcsém, mit jelentettek az égő gyertyák, miket a szarvas agancsán láttunk?» Felelt Szent László: «Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak, nem is égő gyertyák, hanem fényes tollak, lábát pedig azért vetette meg ott, mivel megjelölte a helyet, hogy ott építsük fel a Boldogságos Szűz egyházát, s ne másutt!» A kérdés, amelyre az előadás sára, hogy a szarvak és fényszárnyak valójában fényszimbólumoknak tekinthetők, a váci egyház gyertyás agancsai valóságos égi jelenések, s az általuk hordozott fényjelek az égbolt csillagaival és planétáival azonosíthatók. A csodaszarvas három csodás tulajdonjegye a következő: a (csillagokat jelképező) százezernyi gyertya és a szarvasról sugárzó többi égitest, az ezerágú agancs és az agancs helyén látott szárny. Az agancsok helyén, illetve azokon látott gyertyák, a szarvas által hordozott égi világító- testek, a Szent László szájába adott szöveg egyes elemei („Isten angyala”, „fényes”) egyértelműen jelzik, hogy a csodaszarvas fényhordozó, maga is fényszimcsolódási pontok fedezhetők fel a fény és a szarvak között, épp ezért a szarv fényszimbólumnak tekinthető. A bevezetőben feltett kérdésekre a rendkívül részletgazdag előadás során tehát megkaptuk a választ: a Szent László-i látomás nem a krónikás fejéből pattant ki, hanem ősi gyökerekkel bíró, keleti eredetű képzet, amit Árpád magyarjai az őshazából hozhattak magukkal és ez a Képes Krónika idejében még élő volt a magyarság körében. Jankovics Marcell személye, egyedi előadásmódja és a téma érdekessége miatt az Örökség Kulturális Műhely záróelőadása valódi kulturális élményt jelentett a közönség számára. liI Sok-sok éven át volt a nőnapi köszöntés elengedhetetlen virága a kapotnyak levelek között pompázó kis hóvirág csokor. A tavasz megjelenését, a jó idő érkezését hirdette, tiszta fehér szirmaival vidámságot, reményt csempészett a lassan múló, sötét télvégi napokba. Aztán egyszer csak eltűnt a piaci árusok asztalkáiról. Védetté nyilvánították. Sokan nem értették, és nem kis ellenszenvvel fogadták, vagy éppen figyelembe sem vették (veszik) a tiltást. Pedig - sajnos - komoly oka van annak, hogy törvényi oltalom alá kellett helyezni a legismertebb tavaszi virágot. Tehát egyik kedvenc virágunkat pontosan az embertől kell védenünk. A Beszterce lakótelep bérházai között is megtelepedett, és hosszú évek óta az ottlakók örömére bontogatja ilyentájt virágait. Gyurkó Péter képriportja Március 8-án, szombaton eljön az év első Ipolyos találkozójának ideje, méghozzá most az etesi fiatalok jóvoltából, akik mindenkit szeretettel várnak. A falu kultúrházának kapui reggel 8.30 órakor nyílnak meg minden felső tagozatos, vagy idősebb érdeklődő előtt. Az összejövetel központi témája a hűség. Az eseményen az interaktív előadás után a kiscsoportos beszélgetésekre kerül sor, amiket a jó hangulat, nevetés vagy komoly elgondolkodtató társalgás jellemez. A helyiek természetesen, hogy vendégeik ne korgó gyomorral járjanak- keljenek, finom ebéddel is készülnek. A délután a játékok, szórakozás jegyében telik, ahol a fiataloknak lehetőségük lesz egy kis lazításra, és ismerkedésre. 14.30 órakor veszi kezdetét a! k e - resztút, amit a szentmisére hangoló énekpróba követ. A nap zárásaként bemutatott szertartásról pedig a szervezők remélik, hogy mindenki élményekkel gazdagon, feltöltődve kezdi meg a hazavezető utat. Nagy tervek születőben Nógrádszakál. A településen számos más községhez hasonlóan nagy gondot okoz a munka- nélküliség magas aránya, ennek csökkentése érdekében az ön- kormányzat évről-évre részt vesz a különböző közmunkaprogramokban. Idén a Start munka három lábában szándékoznak részt venni 67 fővel. Az egyik a mezőgazdasági ág, amely március elején indult tizenkettő munkással, akik fóliasátrakban kezdték meg a különféle zöldségek termesztését. A második és harmadik részéről még nem született döntés, de remélhetőleg május elsején már elstartolhatnak a munkálatok. A településen szeretnék felújítani a művelődési ház burkolatát és a régi sportöltözőt, valamint térköveznék a polgármesteri hivatal udvarát is. Végül, de nem utolsó sorban a helyi sajátosságokra épülő szakág keretében kialakítanának egy táj- vagy faluházat, hogy a helységben megforduló turistáknak még j óbban megmutathassák helybeli értékeiket is.
