Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-22 / 68. szám

Antigoné I fii í'H] ;t;rj p| [ ? 1 1 I ' f * Y | í * , 1 A közelmúltban a salgótarjáni Zenthe Rm* Színház támogatására Balog Zoltánnak, az Emberi Fáiforrasoh Ml nisztériuma \ ezrének kérelmet ny újtoa be a színhazat működtető Salgótarjáni Közműt elődési Nonprofit Kft. A kérelem Székelte ár. Sztrémt Melinda, Salgótarján potjgármestere, ofsz.tgg\iMést képv isetó hatható* közbenjárásá­nak köszönhetően kedvező elbírálást nyert hiszen ftrfog/oltást saját miniszteri kerete terhére húszmillió forint­nyi támogatást ítélt meg, amehet a színház tv esi kutarálts programjainak megs^feífetsára lordíihaf. egy szikla- holt alá zá­ratja az egyébként rokon láza­dót S már későn érkezik fia, Haimón - aki nem mel­lesleg Antigoné kedvese - és a jósnő, Teiresziász fi- gyelmezetése: Antigoné öngyilkos lesz. S ugyanígy tesz szerelme és Kreón hitvese, Eurüdiké is... Ki tudná megmondani, hogy hol és hányszor je­lent már meg közönség előtt az önfeláldozó testvér és a kegyetlen Kreón tragédiája. Magyarországon először 1876-ban mutatta be a Nemzeti Színház Já­szai Markul a címszerepben s azóta is rendre fel-fel- bukkan a színházak repertoárján. Éppen ezért a színre vivők körében erős a kísértés arra is, hogy ne ismételjék megannyi elődjüket s alapnak tekint­ve az eredeti művet, mondandót de kihasználva a társadalomban folyamatosan felhalmozódott isme­reteket, tapasztalatokat meg az éppen adott techni­kai módszer- és eszköztárat, valami újat, mást is nyújtsanak a mindenkori - napjainkra vetítve a XXI. század eleji - nézőknek. Érzékelhetően ez a szándék vezérelte a Zenthe Ferenc Színház társula­tát is, amikor belevágott e nem kis kurázsival járó vállalkozásba. Sőt fokozva a kockázatot, a társulat ve­zetése elfogadta egy Bolyul gimnazista, egy érettsé­giző diák felvázolt koncepcióját és rábízta a rende­zés felelősségteljes munkáját a kollektíva ifjú tagjá­ra, a korához képest régen a színházművészet bű­völetében élő és továbbtanulását, jövőjét is kizáró­lag e pályán elképzelő Tainóczi Jakabra. Ő pedig teli izgalommal, ilyen nagyságrendű feladatban tapasz­talatlanul, de a maga módján alaposan felkészülve, őszinte hivatástudattól vezérelve frigott hozzá a mű színpadra állításához. Annál is inkább örült e fel­adatnak, mert a darab újraolvasáskor kiráztá a hi­deg, annyira megérintette ifjonti igazságérzetét Szo- phoklész illetve az általa ábrázolt Antigoné erkölcsi parancsa. S, hogy-' «legerősebb, katar- tikusabbhatásúak legyenek a hatalommal va­ló visszaélésről az ókori szerző révén kifejtett, elmondott gondolatok, Howáth Eszter - Sal­gótarjánból elszármazott ugyancsak fiatal - dramaturggal vendégszövegeket dolgoztak bele a A/és:öív£tesó'fordította eredetibe. Min­denekelőtt azokat a részleteket, amelyeket a hmmleariAmuilh franciaíró, a 11. világégés idején, az ellenállás, a szabadságvágy szimbó­Iszméné (Németh A,ina) nem minden lelkiismeret-turdatas nélkül állt testvére Antigoné (Müller Zsófia) melle repet: a januárban bemutatott darabban Madách Imre szerencsétlen sorsú, eszelős feleségét szemé­lyesítette meg átható erővel, ezúttal pedig a ctmsze- ; repet bízta rá a rendező. S bár Antigoné lelkivilág- i ára is jól rávilágít, rokonszenves elszántsága, áldo- i zatválíalása, azonban alkalmasint - miután érte- , lemszerűen puritán ruházata is hajaz Fráter Erzsé­betéhez - felsejl ik előző alakítása is. Nagy kihívást , jelent - mind szövegben, mind jellemábrázolásban : - Erdélyi Gábor számára is Kreón figurája. A király- hiúságát, önzését, összeroppanását hitelesen jelení­- ti meg, az önkény megtestesítőjeként lehetne hatal­masabb, gonoszabb is. Emberire hangolja Haimón • alakját Demus Péter: a szerelem segíti, hogy rádöb­- benjen apja embertelen tulajdonságaira. A P Kemer Edit alakította Teiresziász szívbemarkolóan jósolja i meg a Kreónra váró csapásokat Németh Anna mint Iszméné, Pünkösdi Mónika mint Eurüdiké, Krista Zsolt mint Őr jól illeszkedik az előadás szellemisé­gébe és ez mondható el a koncepciózusán egyformá­ba öltöztetett karról - Albert Péterről, Bolla Dániel­ről és Farkas Zoltánról, valamint a hölgytag Angyal Lindáról - is. Valamennyien jól énekelnek, sőt Né- í meth Anna a zongorát, Krista Zsolt pedig a gitárt Is i mégszólaltatja. Akár a korszakok közötti átmenetet i is érzékeltethetik Janesó Dorka jelmezei és fontos­- sága, bonyolultsága mM'éltmtoflWKhá'- nikáért felelős Hartmi^jui Zsolt munkája. ; Kár, hogy a premier utáni egyik diáKeloa<íás l«>- i zönségének egy része minősíthetetlen magatartása­- val meghiúsította a modem szemléletű, fiatalos hév- vei színpadra vitt produkció értékeinek érvényre jutását.. CsongtádyBéla lumaként papírra vetett „Antigoné'’- ^------­jáb ól Horváth Eszter ültetett át magyar- o. ra, de felhasználták a Bibliát illetve Klaus Mann „Mephistó”-ját is. Az esetleges fenntar­tások tudatában is vállalták, hogy távolodnak Szo- phoklésztől, de felerősítik a darabban a határozot­tan tiltakozó hangot mindenfajta - a történelmi kor­szakokon átívelő, a világ bármely részén valaha fel­bukkant és bármikor előbúvó -- zsarnokság ellen s így' meg hatásosabbá formálják a szerzők időtlen üzenetét: vigyázzunk az emberi természetben rejlő csábításra s okosan, ne mások érdekeit lebecsülve, semmibe véve éljünk adódó lehetőségeinkkel. S e fi­gyelmeztetés az élet minden területére érvényes, ahogy an Eurüdiké, Kreón felesége mondja férjének: „...mikezedben van, etvaká. A fiatalomtól mindannyi­an megszédülünk, mat az ősbűnünk. Senkisemmen- tes ettől. Nem csak a politikáról, hanem az egyszeri, hétköznapi életünkről beszélek. Mindig félül marad­ni, nem alákerülni, csak győzni, az igazamat a má­sik fölé helyezni• én, én, nekem, enyém!..." Tarnóczi Jakab - akit díszlettervezőként is jelez a színlap - arra törekedett, hogy ne sok látvány vonz­za el a figyelmet a mondandóról. Mindenekelőtt tel­jes mélységében bejátszatja a színpadot, s nagy' sze­repet szán a fény-árnyék viszonyoknak. A darab han­gulatához illően sokszor van sötét, félhomály. Re­mek rendezői ötletnek bizonyul a színpad földdel amelyből vétettünk s amellyé leszünk - pontosabban tőzeggel való beterítése is. Nem véletlenül kérdezi Kreón: „Kié e föld, ha nem királya birtoka?" S jön Haimóh válasza: „Uralkodj akkórháta puszta föld fe­lettT A jólidtalált zenei betétek - amelyek nagy ré­sze egy szintén végzős gimnazista, a madáchos Kojnok Dávid szerzeménye - ugyancsak fokozzák a direkt néven nevezett zsarnoksággal való szembefor­dulást Müller Zsófia szerencsésnek is tudhatja ma­gát, hiszen rövid Időn belül játszhatott el két fősze­A világ és az egyes nemzetek kultú­rájának klasszikusai azért lettek hal­hatatlanok, mert képsek voltak olyan egyetemes, főként etikai kérdéseket felvetni, amelyek érvénye az emberi­ség létével - múltjával, mindenkori jelenével és jö­vőjével - függ össze. Példaként elég csak Shakes- peare-t, Goethei Molierei Lev Tolsztojt, Csehovot em­líteni határainkon tűiről, a magyar irodalom pedig - legalábbis számunkra - olyan tollforgató zsenik­kel van teli mint Madách Imre, Petőfi Sándor, Mik­száth Kálmán vagy éppen József Attila De nemcsak évszázados távlatokban találni műveik alapján élő­nek mondható úgymond klasszikusokat, hanem több évezreddel ezelőtti időkből is. Az ókori görög, római irodalom számos alakja még Időszámításunk, azaz Krisztus előtt évszázadokban fogalmazta meg manapság is oktatott, olvasott, színpadon szereplő alkotásait, amelyek ezért maradtak meg, mert az ember - akit középpontba állítottak - természete mit sem változott a hosszú idők végtelen folyama­tában. Hiába volt az életkörülményeket, -feltételeket radikálisan megváltoztató ipari, majd a tudomá­nyos-technikai, aztán a robbanásszerű, beláthatat­lan következményű informatikai forradalom, a kü­lönböző társadalmi berendezkedés, a civilizált em- . bér - bármily csodálatos is képességeit, tudását, ál­talános erkölcsi érzékét, fennmaradását biztosító pozitív tulajdonságait tekintve - épp úgy esendő, ép­pen olyan hiú, irigy, gőgös, konok, álnok, bosszúvá­gyé, uralkodni is akaró, mint hajdanán. Ennélfogva az ezekről a kérdésekről papírra vetett tanulságos gondolatok ma is érdeklődést, figyelmet váltanak ki, alkalmasint igazodási pontot jelenthetnek. A drámairodalom, a színházművészet területén egyebek között ilyen „példatár” az Antigoné, az í. e. V. században éltes túktmiSzophoklészjeles drámá­ja. A 442-441 táján írt és bemutatott tragédia abból Í a feszültségből indul ki, amelyet Oidipusz király két fiának egymás keze általi eleste a Théba körüli há­borúban kiváltott Ugyanis amíg Eteoklészt Kreón az új uralkodó méltón - a törvény és a szokások sze­rint - helyezteti örök nyugalomra, Poiiineikész tisz­tes meggyászolását, eltemetését - mondván, hogy' szülővárosa ellen támadt - megtiltja. E döntésen az egyik leánytestvér, Antigoné részben Isten, ítészben saját lelkíismerete, a felebaráti, testvéri szeretet ne­vében felháborodik és önkezével fedi be homokkal Poiiineikész földi maradványát Kreón elfogatja és B BB Teiresziász (P. Kerner Edit) VB vészjóslóan közli a bekövetkezendő tragédiát ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom