Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-18 / 64. szám

Jubiláló társszínház Losonc. A szlovákiai város­ban huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Csemadok he­lyi alapszervezetének szín­játszó együtteseként a ké­sőbbi Kármán József Szín­ház. Mi sem természetesebb, hogy a magyar anyanyelvű színház első bemutatóját a losonci születésű névadó 1794-ben írt regénye, a Sza­bó Magda által dramatizált „Fanni hagyományai” képez­te 1989 márciusában. Az évfordulóra a Kármán József Színház, a Nógrádi Könyvtár és Losonc városa rendezvénysorozattal emlé­kezik. „Ilyenek voltunk...” címmel a Nógrádi Könyvtár­ban az elmúlt negyedszázad legemlékezetesebb pillanata­it megelevenítő kiállítást - amely március 28-áig tekint­hető meg - rendeztek. A meg­nyitón Böszörményi István helytörténeti író, néprajzku­tató mondta el gondolatait. A vetítéssel egybekötött beszélgetéseken március 3- án a zenés darabok, 10-én az úgymond komoly előadások, 17-én pedig a vígjátékok köz­reműködőivel, a színház egy­kori és mai tagjaival, meghí­vott vendégekkel, rendezők­kel (V! Sadilekkel, M. Lac­kóval, Szabó Árpáddal, Kri- zsik Alfonzzal) lehetett találkozni. Március 23-án, vasárnap 18 órai kezdettel „Egy hét a kávéházban” cím­mel tartanak jubileumi gála­műsort a Timrava Színház (kultúrház) épülétébén. A' programot Erdélyi Gábor - aki a Zenthe Ferenc Színház­nak is tagja, rendszeres sze­replője - rendezi. Az ünnepi esten a salgótarjáni partner­társulatból többen - Bolla Dániel, P KemerEdit, Kojnok Dávid, Müller Zsófia, Pünkös­di Mónika és Sándor Zsom­bor - is közreműködnek. Emléktúra a ragyogó Salgóra Salgótarján. Az előző évek hagyományaihoz hűen Pető­fi Sándor Emléktúrát tartott március 15-én a Nógrád Me­gyei Természetbarátok Tár­sasága, Salgótarján önkor­mányzata, valamint a város diákönkormányzata - a tú­rával ünneplők a Salgóvárhoz, a sziklafalon el­helyezett Petőfi-emléktáblá- hoz tartottak. Egy öt kilométer hosszú és 400 méter szintemelkedésű túrán a Camping - Tatár-árok - Salgópuszta - Salgóvár út­vonalon Józsa Gábor és Mi- heller Tibor, valamint a Zagy­varóna, busz végállomás - Alsó-Isztring - Nyomvasút - Salgóbánya - Salgóvár útvo­nalon Fazekas Melinda veze­tésével kisebb emelkedőkkel és egy négy kilométeres tá­von értek célba a túrázók. A salgói várat versben megéneklő Petőfi emléktáb­lájánál beszédet mondott Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, valamint a természetbarátok képvisele­tében Noszky Zoltán. Az ün­nepi műsorban felléptek a Petőfi Sándor Tagiskola VI. osztályos tanulói, valamint Godó Sándorné, az SKTC Ba­ráti Társaságának tagja. A megemlékezést koszorúzás­sal zárták. T. L, Azzá leszel, amit eszel Salgótarján. Az egészsé­ges táplálkozás aranysza­bályait foglalja össze az az előadás, amit március 18- án, kedden 16 órától a Ba­lassi Bálint Megyei Könyv­tárban kísérhetnek figye­lemmel az érdeklődők in­gyenes belépéssel. Gordos Lívia dietetikus lesz az elő­adó, aki ismertetőjét „Azzá leszel, amit eszel” irány­mutató gondolat jegyében osztja meg a jelenlévőkkel. A programot a Magyar Rákellenes Liga Salgótarjá­ni Csoportja és a könyvtár Egészségklubja szervezi. Fogadónap Bátonyterenye. Nagy- Majdon József polgármes­ter március 24-én, hétfőn 9 és llóra között a Város­házán, március 25-én, ked­den 9 és 11 óra között a Kisterenyei Ügyfélszolgá­lati Irodában tart fogadó­napot. A vén diófa titka Salgótarján. A Tudor bér­letes elődássorozat kereté­ben - A vén diófa címmel - egy modern zenés mese­játékot mutat be március 21-én, pénteken 10 órától a József Attila Művelődési és Konferencia-központ­ban a Zenthe Ferenc Szín­ház. A. rendezvény szóló- jeggyel is látogatható. Jobbágyi neveseket ünnepeltek Mindnyájunknak el kell menni! - hirdette a szlováki­ai köztársasági elnökválasztás óriásplakátjain a felvi­déki magyarságot képviselő' Bárdos Gyula, s Füleken az az érzésünk támadhatott, hogy a Csemadok-elnök felhívása ott értő fülekre is talált. Fiatalokkal teli, fél­ezernyi, kokárdás tömeg harsogta az idei esztendő március idusán itt, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza! Tarnóczi László Fülek. Losonctól Rétságig, Alsópeténytől Zabarig Nógrád- szerte megemlékeztek a ’48-as szabadságharc kirobbanásáról, legnagyobb tömeget azonban valószínűleg Füleken vonzott az ünnep az utcára. Megyénk északi felében már az idei ma­gyar kultúra-napi ünnepeket is rendhagyó módon éltették a fi­atalok. A füleki diákok akkor a helyi üzletekbe tértek be és ma­gyarul és szlovákul is beszéltek vásárlóknak és eladóknak ar­ról, hogyan született a Himnusz és mit jelent ez a számukra. A helyi gimnázium tanárának, Szvorák Zsuzsának a színját­szós tanítványai most a ’48-as forradalom kirobbanásának pil­lanatait is az egész belvárosra kiterjedő dramatikus játékkal' elevenítették meg. A Csemadok Füleki Városi Szervezete, a felvidéki város művészeti együtteseivel és cso­portjaival a tömegben elvegyül­ve a spontán ünneplés örömét adta meg, ahol sokkal több sze­replő volt a tömegben, mint a színpadon, vagyis a szereplő maga az ünneplő tömeg volt. Fe­hér Miklós karnagy is észrevét­lenül vezényelte a Nabucco rab­szolgakórusát a széksorokban, mintha egy flash mob, azaz egy villámcsődület részesei lettünk volna, de a Pilvax kávéházzá, a Lendrer és Hekenast Nyomdá­vá, Nemzeti Színházzá vagy Múzeum térré kinevezett füleki épületeknél történtek is a sza­badságszeretet és a nemzeti összetartozás élményével aján­dékozták meg a résztvevőket. A programhoz a füleki múze­um két új kiállítással kapcsoló­dott: a vár Bebek-tornyában a 19. századi polgári női divattal és Er­dély népviseleteivel ismerkedhet­nek meg a várlátogatók. Fülek pi- ros-fehér-zöldbe borult és a ’48-as emlékműnél is politikailag egy­mástól távol állók is együtt he­lyezték el a megemlékezés virá­gait. Az események sorát itt a re­formátus templomban az énekes Mészáros János koncertje zárta. A losonci és a füleki gyülekezet lelkésze, Miklós István tiszteletes itt arra hívta fel a templomot zsú­folásig megtöltő közönség figyel­mét, hogy a szabadságharc óta el­telt időben a magyarság túlélt két világháborút, túlélte a trianoni diktátumot és a párizsi békeszer­ződést és túlélte a véres diktatú­rát is. „A magyar szabadság esz­ménye bennünk van, kiéghetetle- nül” - fogalmazott, s kérte az örökké való istent, hogy ezt az ün- népet az őt megillető méltóságá­ban adhassuk át a következő ge­nerációknak is. „Itt az ideje, hogy az Európai Unióban és a tagállamokban is tudatosítsuk: a Kárpát-medence többségi lakói a magyarok, s azt, hogy mi egy összetartozó erős nemzet vagyunk” - mondta Job­bágyi március 15-i ünnepségén Farkas Attila, a település polgár- mestere. A ’48-as ünnepre ez al­kalommal mongolok, kínaiak, bolgárok és a magyarság iránt el­kötelezett fővárosiak is érkeztek ide az elődök előtti főhajtásra. Jobbágyi. A megemlékezésen Farkas At­tila polgármester a magyarság összefogá­sának fontosságát hangsúlyozta. Emlé­keztetett rá, hogy településük tavaly a székelyek autonómia-törekvése melletti kiállásaként jelképei közé vette a székely zászlót, ami azóta díszíti a községházáju­kat. A szabadságszeretetéről híres szé- kelységgel egyébként vér szerinti kapcso­latban állnak a jobbágyiak. Háromszáz éve ugyanis a székelyföldi Gelencéről töb­ben itt találtak otthonra, például a Jancsók közül, kiknek leszármazottainak nevét egyebek közt az iskola kertében ál­ló első és második világháborús hősök névsor őrzi, s a település alpolgármeste­re, Jancsó György is közülük való. Az ünnepségen a fellépő iskolásokon túl (akik egy szépen koreografált, megható műsorral léptek fel a közel százfős közön­ség előtt), a kínai és mongol nagykövetség is képviseltette magát Jobbágyiban, s em­léktáblát avattak a település neves szülöt­te, Gubányi Károly Károly (1867-1935) tisz­teletére. A budapesti műegyetemen vége­zett mérnök, földrajzi kutató, néhány év hazai vasútépítési gyakorlat után-1896- ban Szentgáü Antallal együtt Mandzsúri­ába utazott, s részt vett a Mandzsu-vasút, elsősorban a vasútvonal alagútjainak épí­tésében, később pedig Vlagyivosztok ki­kötőjének építkezésénél vállalt munkát. Tartózkodási helyein jelentős több fóldta­Az ünnepségen a helyi iskolások adtak műsort ni vizsgalatot folytatott, megjelentek útiraj­zai, műszaki, gazdasági és gazdaságpoliti­kai tárgyú tanulmányai, s emellett még szépirodalommal is foglalkozott. Az idei ’48-as ünnepségen a jobbágyiak megemlékeztek a Jobbágyiban elhunyt Frivaldszky Imrére (1799-1870) is, a bio­lógusra, aki a Magyar Tudományos Aka­démia tagja volt. A híres botanikus és zo­ológus sírja Jobbágyiban a kápolnához ve­zető út mellett található. A bolgár küldött­ség megkoszorúzta Frivaldszky Imre em­léktábláját, a tudós ugyanis a hazai kutatási eredményein túl jelentős érde­meket szerzett a Balkán természetrajzi vi­szonyainak ismertetésével is, amelynek érdekében négy ízben szervezett eredmé­nyes gyűjtőexpedíciót. Tudományos érde­meinek jutalmazásául a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagjának választot­ta és számos külföldi tudományos testület is megtisztelte a tagságával. A Magyar Ro­vartani Társaság 1960-ban Frivaldszky Imre-emlékplakettet alapított a magyar ro­vartan kiváló művelőinek jutalmazására. Munkásságának érdekes irodalom-törté­neti vonatkozása, hogy ő hívta fel Jókai fi­gyelmét egy dunai szigetre a török-ma­gyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember. Jobbágyiba egy busznyi látogató érke­zett szombaton Budapestről, Messik Mik­lós elnök vezetésével a Magyar Emléke­kért a Világban közhasznú alapítványtól (az ő egyik kiállításuk egyébként most épp a jobbágyi iskolában látható), vala­mint a Virág Dénesné vezette magyar-kí­nai baráti társaságtól, s jöttek, sőt fellép­tek itt bolgár táncosok is. A Bolgár kultu­rális Intézet igazgatója, Olga Popova sza­badságharcunk kevéssé ismert vonatko­zásairól beszélt. Arról, hogy Kossuth az emigrációban náluk is hirdette a szabad­ságot, s a magyar szabadságharc az osz­mán megszállás elleni sikeres lázadásuk­ra inspirálóan hatott. Tarnóczi L. i á ■i 1 Bolgár táncosok is felléptek Jobbágyiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom