Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám

: A Lantos család, a Nógrád Megyei Fotóklub Egye­sület, a Baglyaskő Idősek Ottho­na és Baglyasalja Barátainak Kö­re „Hazatérés a szülőföldre” cím­mel rendezi meg a fotóklub 1947- ben Baglyasalján született s az idén januárban elhunyt tagjá­nak, Lantos Istvánnak az emlék- kiállítását. A megnyitóünnep­ségre március 18-án, kedden 14 órakor kerül sor a Baglyaskő Ga­lériában. Köszöntő mond Holecz Istvánná, a vendéglátó intéz­mény, az idősek otthona igazga­tója. A kiállítást Homoga József AFIAP fotóművész, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnö­ke nyitja meg. Közreműködik: Juhász Istvánná (vers) és Szom­széd Terézia (fuvola). Arák megelőzése... NMH-információ A Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Alapszervezete és a Salgótarjáni Járási Hivatal Já­rási Népegészségügyi Intézete a Rák Világnapja alkalmából „Kár lenne, ha rák lenne, ismerjük meg, előzzük meg!”címmel ve­télkedőt szervez általános isko­lai tanulók számára. Célja a ta­nulók egészségtudatos magatar­tásának fejlesztése, az egészsé­ges életmód rákmegelőző hatá­sának tudatosítása. Négy fős csapatokkal lehetett nevezni, a kezdő feladat csapatonként egy esszé írása volt a következő té­mában: „Mit tudsz tenni, hogy egészséges felnőtt váljon belő­led?.” Ezt a jelentkezési lappal együtt március 7-ig kellett be­küldeni. A versengés elméleti feladatok megoldásával márci­us 21-én pénteken 10 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtár­ban lesz. A kiemelkedő teljesít­ményű csapatokat jutalmazzák. Mesterházy Attilával beszélgethetnek ^MVfere^fe/S^taijÉl. Kor­mányváltó road show keretében látogat szűkebb hazánkba márci­us 17-én, hétfőn (azaz ma) Mesterházy Attila. A baloldali el­lenzéki szövetség miniszterel­nök-jelöltje - Boldvai László or­szággyűlési képviselő-jelölt és LavajnéDóka Éva polgármester­jelölt társaságában -14.30 órára vátja beszélgetésre aválasztópol- gárokat Bátonyterenye kisterenyei városrészébe, a lakó­telepi CBA áruház elé. A politikus ezt követően Sal­gótarjánba érkezik, ahol - Boldvai Lászlóval és Fekete Ta­más önkormányzati képviselő-je­lölttel közösen - 15.45-kor a Som­lyói sörözőnél, ló.lS-kor pedig az Öblös ABC előtt találkozik az ér­deklődőkkel, majd 17.30 órai kez­dettel nagygyűlést tart a József Attila Művelődési és Konferen­cia Központban. Nevelőapját bántalmazta Karancsiapujiő, Arcul ütötte nevelőapját az a 22 éves karancslapujtői férfi, akit a rendőrök gyanúsítottként hall­gattak ki. A fiatalember min­den előzmény nélkül lendítet­te ütésre a kezét, a házuk előtt, Karancslapujtőn. A rendőrök elfogták és előállították őt. A Salgótarjáni Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztálya garázda­ság vétség megalapozott gya­núja miatt folytat büntetőeljá­rást ellene. * Szenográdi Ferenc Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett városi ünnepség a Szontagh Pál emléktáblánál kezdődött. Az önkormányzat, az intézmé­nyek, a pártok, a civil szervezetek és rend­védelmi szervek képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait, majd a művelődé­si házban folytatódott a rendezvény. Stayer László polgármester miután el­mondta Petőfi Sándor Márciusi ifjak című versét, majd Bállá Mihály mondott ünne­pi beszédet: - „Szabadság nélkül a rend gúzsba köt, rend és felelősség nélkül a sza­badság anarchiába fullad” - kezdete Szé­chenyi István gondolatával. Ezt követően arról szólt, hogy március 15-e a nemzeti együvé tartozás, a szabadságvágy ünne­pe, a magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket. A demokráciába vetett hit, nemzeti függetlenség, a polgárosodó ma­gyarság ünnepe. Akkor, a szabadságvágy egybe fonódott a polgári Magyarország megteremtésének céljával. Bállá Mihály utalt arra, hogy a nagy változások igénye már 1848 előtt megfogalmazódott. Felele­venítette a nagy gondolkodókat, akik hit­tek az ország megújulásában, tudták, a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha magyar földet magyar emberek műve­lik, tudták, hogy Magyarország akkor tel­jesít jobban, ha mindenki az ereje szerint kiveszi részét a közös terhekből. Felidézte az 1848-49-et, amikor ezrek és ezrek álltak a nemes ügy mellé, amikor megfogalma­zódott az önálló, demokratikus magyar ál­lam létrehozásának a gondolata. A szónok ezt követően a legfontosabb erőforrásunkról a tenni akarásról, az ösz- szefogásról szólt, arról, hogy tudjunk örül­ni közösségünk kisebb- nagyobb sikerei­nek. Ezek a közös örömök, a közös ünne­pek adnak erőt ahhoz, hogy a még ránk vá­ró feladatokat elvégezhessük, mert sok te­endőnk van falvaink, városaink, térségünk, megyénk további fejlődésében - mondta. Végezetül arról beszélt hogy március 15-e minden magyar ember nagy szent ünnepe, határainkon innen és túl. Az ünnepi műsorban közreműködtek a Páter Bárkányi János Katolikus Óvoda, Ál­talános Iskola és Gimnázium 6. évfolyamos diákjai, valamint a városi Erkel Ferenc Vegyeskar, Lévárdi Beáta vezényletével. Stayer László polgármester és dr. Harikné dr. Havasi Beáta alpolgármester átadták az önkormányzat által alapított, „Szécsényért” kitüntetést, Sántáné Udvardy Erikának a ka­tolikus iskola tanárának. Az ünnepség a Szózat közös éneklésé­vel fejeződött be. Negyedszázad rétsági hagyományai azt a negyvenkét fiatalt, akik ép­pen a várossá nyilvánítás esz­tendejében születtek, végül a Romhányi Dalárda műsora zár­ta a megemlékezést. Az esemény keretében „25 éve város Rétság” címmel do­kumentum-tárlat nyílt meg a művelődési központ kiállítóter­mében. emelte, annak idején mennyire összeforrott a település és a ka­tonai alakulat, s úgy fogalma­zott, az elmúlt két évtized min­den fejlődési jele ellenére a lak­tanya bezárásával Rétság* „egy kicsit meg is halt”, annyi min­den kapcsolat fűzte össze a hon­védeket a lakossággal. A rendezvényen köszöntötték Huszonöt esztendeje nyil­vánították várossá Rétságot. A településen a negyedszázados évfordu­lót egy fesztivál-program­sorozat keretében ünnep­ük. Ennek első eseménye volt a művelődési köz­pontban megtartott már­cius tizenötödikéi meg­emlékezés. alkotott a reformkorban, reális előrelátással óvta a nemzetet a szabadságharcba sodródás vé­res végzetétől. Végezetül kitért a Negyedszázad Fesztivál eljö­vendő eseményeire, szívesen invitálva azokra nem csak a rét­sági embereket. A polgármesteri köszöntőt követően a város Pro Űrbe díja­it adták át: Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus-logopé­dusnak, valamint Riczler József nyugállományú alezredesnek. A Kereplő Néptáncegyüttes pör- gős előadása után pedig Borszé­ki Tivadar nyugállományú ve­zérőrnagy - aki 1989-ben a rét­sági laktanya parancsnoka volt - mondott beszédet. Ebben ki­H. H. Rétság. A rendezvény elején a helyi általános iskola harmadik­negyedik osztályos iskolásai ad­tak kis műsort A Bálint Magdol­na és Barnuczné Földi Judit által szerkesztett nagyon igényes, lát­ványos elemekkel díszített, és a gyerekek által kiválóan előadott produkció érzékletesen adta vissza a hallgatóságnak, milyen fontos történések zajlottak a forra­dalomban és szabadságharcban. Mezőfi Zoltán polgármester, miután megdicsérte az aprósá­gok előadását, történészi ala­possággal és az érdekességekre is figyelmet szentelve idézte fel 48/49 lényeges mozzanatait. Többször kitért Széchenyi Ist­vánra, aki amellett, hogy való­ban a Legnagyobb Magyarként Közösségteremtésből adtak példát H. H. Balassagyarmat. Sinkovits Imre érces baritonja zengett az éter­ben a balassagyarmati március tizenötödikéi ünnepség kezde­tén. A híres művész a Nemzeti Dalt mondta „hangszalagról”, miközben egyre sűrűsödtek a fellegek a Palóc liget felett, az erősödő szél pedig kitartóan fúj­ta a Petőfi szobor tövében elhe­lyezetett nemzetiszínű papírlo­bogókat. A Balassagyarmati Dalegylet éneke, illetve Csábi István „Az apostol” című Petőfi-műből sza­valt részlete vezette fel az ünnepi műsort, majd Bállá Mihály be­szélt a mintegy százfőnyi hallga­tósághoz. Az országgyűlési kép­viselő elsősorban az összefogás erejét emelte ki a százhatvanhat évvel ezelőtti események mának szóló példázatából, azt a közössé­gi szellemet, amely egyaránt jel­lemezte a márciusi ifjak seregle­tét a Nemzeti Múzeum előtt, az áprilisi törvények megalkotóit az országgyűlés padsoraiban, a to- borzón első szóra jelentkező hon­védeket, a szabadságért hősi ha­lált halt katonákat. A honatya ki­emelte azokat a nemes eszméket, amikért ez a nemzedék küzdött: a nemzeti függetlenség megte­remtése, a polgári Magyarország létrehozása, a felelősség a kor­mányzásban és a törvényhozás­ban. A közembereket mind egy­ségbe forrasztotta a szabadság- vágy, akármilyen szakmát is űz­tek, akármilyen társadalmi hely­zetben is voltak. Hozzátette, a má­nak is sok minden értéket hor­doz „negyvennyolc” szellemisé­ge: amellett, hogy tisztelettel kell őrizni a bátrak emlékét, fontos, hogy a közösségek erőforrásai­hoz nyúljunk a mindennapok­ban, ha összefogásra van szük­ség. Végezetül azt hangoztatta: nem azok igazán az erősek, akik hangosak, hanem azok, akiknek a lelke erős. A politikus mondatait követő­en Csíki Gábor néptáncos szóra­koztatta a közönséget, majd ko­szorúzással zárult az Ipoly-par­ti város megemlékezése. » U I I Csíki Gábor tánca, háttérben a Balassagyarmati Dalegylet és a koszo rúzók csoportja Az általános iskolások szop műsort adtak |f||; A fiatalok színvonalas műsorral emelték a megemlékezés fényét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom