Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-11 / 59. szám
Tarnóczi László j'Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján-Somlyóbánya. a veszprémitől kétszer nagyobb viaduktot ma a köré rakott meddő takarja, de már az egykori fo- tók is Salgótarján kertvárosába hozzák a látogatókat. Mint már írtuk is, Bódi Jánosáé minden hétvégén találkozik a viaduktot kereső turista-csoportokkal Somlyóbányán. Egy bányaépület, a mai pékség mellett elhaladva, a Völgyhíd utcából jutunk a házához. Itt kezdődik az erdő, amelynek helyén évtizedekkel ezelőtt még a csillék zaját hallhatták. Édesapja nyolc éves volt, amikor az 1910-es évek elején a viaduktot építették, nagypapája is részt vett a munkálatokban, a családtörténetekben így mindig előkerült a rendkívül karcsú és a maga nemében egyedülálló építmény, amelyről - mint mondja, az egyik turista még szakdolgozatot is készített. Bódiné abban bízik, hogy a fiatal, így műemlékekben szegény városban sokan felkarolják majd az impozáns ipartörténeti emlékének bemutatását, s az így kiépülő Makettként már látható a völgyhíd Az egykori Somlyói völgyhíd makettje a salgótarjáni Bányamúzeum udvarán sadalmi munkát, hogy legalább egy ívet bemutathassanak a viaduktból. Csakhogy az utolsó pillanatban nem várt akadályba ütközött: az ehhez szükséges engedélyeket nem sikerült beszereznie. Most a salgótarjáni múzeumban mutatta be a 4,6 méter hosszú völgyhíd-makettjét, amelyet a hétvégétől a város főutcáján, a Lakbér-kirakatban láthat a nagy- közönség. Támogatótelt gyűjt, s közben a feltáráshoz szükséges engedélyek után jár. Vass Csaba, az első salgótarjáni polgármester nevét viselő Förster Kálmán Városvédő Egyesület elnöke már korábban felajánlotta segítségét, mint fogalmazott: a völgyhíd turisztikai célú rekonstrukciója „a szociális gettóvá” lett egykori bányatelepek, kolóniák rendbehozatala felé megteendő első lépés is egyben. Hozzátette, Salgótarján fiatal város, amely hamar eltemette a múltját Ha kiássa, tán bizonyítja végre a nagykorúságát csak egy nyiladék látszik. Igaz, gyanúsan egyenes itt az erdei út. A kibontása iránti eltökéltségében Pócsa Sándornak Somlyóbányán telt a gyerekkora, szülei háza egy bányakolónia-épületben volt, átellenben az iskolával. Paradicsom lehetett ez egykor az itt élőknek, főleg a gyerekeknek, akik a völgyhíd alatti tóban füröd- tek nyáron, telente meg korcsolyázni jártak oda. A viaduktból - mint mondja Sándor, 45 éve már alig valami látszott. A végtelenített kötélpályán a meddővel teli csü- lék a rakományukat ugyanis annak tövébe borogatták, s a hídtól alig száz méterre lévő alagút - amelyen át Zagyva-rakodó felé vitték a szenet Somlyóról - berob- bantását követően pedig a természet lassan visszavette azt, ami az övé volt. Eltűntek a sínek, múltját pedig eltemette akkor a város. Tavaly még Németországban dolgozott a ma már nyugdíjas lokálpatrióta, onnan szervezett tárPócsa Sándor összeállítja a Somlyói völgyhíd általa készített makettjét infrastruktúra a helyiek kényelmét is szolgálhatja majd. A Köröshegyi völgyhíd átadásáig ez volt a legnagyobb Uyen hazai műtárgy. Helyenként harminc méter magamették”. A Teréz-tárót ugyanis - ahová vezetett - 50 millió mázsa szén kitermelése után, 1929-ben bezárták. Ezt követően meddőhányóval töltötték fel az oda vezető völgyet, így az ötvenes évekre gyakorlatilag eltűnt a híd. Előbb csak a völgy lett egyre kisebb, majd a fák birtokba vették a híd közvetlen környékét. Ma már Szenográdi Ferenc Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Amikor életünket a szenve- | délyek uralják, elveszítjük embe- | rí méltóságunkat. • A művészi alkotások úgy \ szólnak hozzánk, hogy bennünk j élnek. • Mielőtt döntesz, mérlegelj, | hallgass a lelkiismeretedre! • Ismerd fel a jót és a rosszat, az előbbit kövesd, az utóbbit kerüld! • Csak akkor lehetsz eredeti, \ \ ha önmagad adod. • A mártírság nem mindig \ erény. • Jövőkép nélkül nincs jelen. • Vannak, akik a gyávaságukat, félelmüket státuszszimbólumokkal palástolják. • Nem szabad, hogy elvessze- \ nek a számodra fontos percek. • A lelkünket, testünket kar- . ; ban kell tartani. • Senkit se sajnálj, légy együtt ] \ érző! • Szeress, hogy szeressenek. Elhunyt Balogh Balázs András Salgótaiján. A minap helyezték örök nyugalomra a 74. életévében elhunyt Balogh Balázs András roma festőművészt Kassán született, nehéz, hányatott gyermekkora volt. Salgótarjánba második felesége, a kilenc évvel ezelőtt meghalt Oláh Jolán révén került, aki kiemelkedő képviselője volt a cigány képzőművészetnek. Balog Balázs András felnőttként fizikai munkával kereste a kenyerét, harmincöt év után, 1992-ben lett munkanélküli. Eleinte másolt, főként Balázs János képeit festette újra. Önálló munkáival 1975-től jelentkezett és számos kiállításon vett részt alkotásaival. A 2009-es kiadású Cigány festészet című albumban tizenhárom képe szerepel az absztrakciók és a zsánerképek között. Utoljára 2012-ben Budapesten voltak láthatók a nyilvánosság előtt művei, amelyeken apró festékpontokból építkezve csoportos, figurális alkotásokon, szimbolikus kompozíciókban ábrázolta a cigányság életét, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot. Művei megtalálhatók a Kecskeméti Néprajzi Múzeumban, a budapesti Roma Parlamentben és a Romano Kher (Cigány Ház) nevű intézményben ugyancsak a fővárosban. Krekó József halálára... Jó ember voltdr. Krekó József nyugalmazott főorvos, aki az Aszód melletti nagy községben, Kartalon született majd száz éve, paraszti tót családból. Jó feje volt és tanítója a továbbtanulást javasolta, így került az aszódi gimnáziumba és érettségi után Debrecenbe az egyetemre. Mikor végzett, első munkahelye a balassagyarmati kórház volt. Dr. Kenessey Miklós igazgató vette fel, ügyes orvosnak bizonyult, aztán jött a háború, katona orvos lett. Túlélte a viszontagságokat, sőt a visz- szavonuláskor életeket mentett, munkaszolgálatosokat. Erről igazolása b volt, szerényen elhallgatta, most majd százévesen szerzett tudomást róla a Mazsihisz, és elbmerte. Dr. Krekó József megnősült, két leánygyermeke lett. Élete végéig bántotta, hogy beleszólt szép lánya párválasztásába. A gyarmati kórházban volt igazgató- helyettes, osztályvezető főorms, vágy 12 ezer leírt műtétje van. Sok ezer emberen segített, akik örök hálával gondolnak rá. Büszke volt az új Volvójára, amit még idős korában b gondozott. Aztán felesége halála után egy régi betegét, az özveggyé vált Katikát feleségül vette és vele boldogan élt élete végéig. Idős korában aktív tagja lett a 90-ek klubjának és sokat mulatozott barátaival, Kamarás Józseffel és közvetlen szomszédjával, Jagyutt Pál cukrászmesterrel és családjával. Többször eljött és többször fellépett az idősek klubjában, ahol együtt énekelt a 100 éves Bakos Jánosné kofával: Dr. Krekó József közel száz évig élt. Nagy idők tanúja és elismerten jó orvos, jó ember volt. Nyugodjon békében, szerettük... Szabó Endre HIRDETÉS .V •: W.*.í 7 * ‘ APOLLO MOZI Márc. 6-1115,30,204» 300; A birodalom hajnak 3D NZinKJOm i<ai amenfcaa itaDorus aK<K»fuin Mire. 6-12.17.45 Vámpírakadémia JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Mire. 11.10.00,13.00 hiúsági bérletes előadások Zenthe Ferenc Színház: Antigoné Mire. 11 IS. 30 Aerobic Mire. 14.15.00 Koszorúzás! megemlékezés Somoskeőy István honvédszázados sírjánál. Héfuta: Somostól. Régi temető Márc. 15.15.00 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett városi megemlékezés Helyszín: Fő tér Márc. 18-19. VII. Szeretet nap Máj. 31.15.00 (bérlétté! rendeScetőkMlc H>00) Ördögölő Józsiás A Budapesti Operettszínház előadásában. Szélijének: 4400 Ft áé «00 ít Márc. 11.17.15 Madách DSE-Kóka Pest megyéi női kézilabda bajnoki márkitát VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfüzér 09.30 Bölcsödé épül Salgótarjánban 10.00 Benczé show 10.20 Veszélyzóna 10.35Hírüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfutár 13.30 INFO TV 19.00 Hírfutár 19.30 Kukkantó 20.00 Háttér - Újjászületik a salgóbányai kaszinó 20.15 Veszélyzóna 20.30Hírfutár 21.00 INFO TV tetet?**, iéhtó irarmW'f tí í ff f A programajánló a Salgótarján Kranővetódési Nonproét »I. támogatásán! készéit. A KAVEHAZ OTTHONT AD CEGES- ES MAGANRENDEZVENYEKNEK. ZENEI PROGRAMOKNAK.ESKÜVŐKNEK sUGOTARJAV Fi) IÉR 5. m iTOVí.U) *45-148. I -mail: stecekauház««mail.cotr san, s hét ívével kétszázhárom méter hosszan szelt át egy völgyet a nógrádi szénmedencében. Egyébként megdöbbentően precíz munkát végeztek 1911-12- ben a somlyóbányai viadukt építői, akik között külföldi mesterek is lehettek. A kőszénbányák létesítményeinek építésekor ugyanis több olasz mester is dolgozott Salgótarjánban és környékén. A Grünwald Gyula és Mitis István által tervezett, s a Nicholson Gépgyár által megépített hídra botrányok árnyéka nem vetült. Ma már ez is meghökkentő, miként az is, hogy ezt a hidat „élve elte