Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
■MgHMMMgi Sz eretet szülte dráma Fráter Erzsébet (Müller Zsófia) eszét vesztette és belehalt férje és gyermekei hiányába Meglehetősen bizarrnak, sőt akár paradoxnak is tekinthető a fenti kinyilatkoztatás egy olyan darab esetében, amelyben a két szereplő, a két nőalak enyhén szólva nem kedveli egymást, bevallottan tudatosan keseríti meg a másik életet s ennek megfelelően fékeveszett indulatok forrnak a színpadon. Bár a mű - „Kit szerettél, Ádám?” - címében igei alakban szerepel a szeretet, e fogalom az előadást látva bizonyára keveseknek jutott eszébe. Ennek ellenére joggal hozakodhatunk elő vele, mert több síkban és vonatkozásban is jelen van a mű, a produkció kapcsán. Mindenekelőtt mi nógrádiak büszkék vagyunk a 191 évvel ezelőtt született és éppen 150 évvel ezelőtt távozott Madách Imrére, „Az ember tragédiája” halhatatlan, zseniális írójára s szeretjük, mert a magunkénak tarjuk nemcsak magyarként, de fóldinként is. S szerette őt I Pataki László, a darab szerzője is. Nem véletlenül foglalkozott olyan sokat a 19. században élt Madách munkásságával, környezetével, pályája alakulásával, szüntelen kereste-kutatta a Ma- dách-rejtélyek kulcsát S különösen szerette Madách hitvesét, Fráter Erzsébetet, a tragikus sorsú „Erzsi „tekintetest, akit sokáig igaztalan egyoldalúsággal, finoman szólva a hűtlen, érdemtelen feleség skatulyájába gyömöszölt az irodalmi köz.tudat. De igyekezett szeretni, megérteni az író szülőanyját, a kemény, „rátarti nagyasszony” Majihényí Annát is, akinek szintén nem sok örömet ajándékozott a sorsa. S mindkét nő nagyon szerette Madách Imrét, ádáz csatáik „tárgyát”, Emit, a köztük volt férjet, a fiút. S közelítve immár az előadáshoz, szerette és szereti T. Pataki László munkáját a Zenthe Ferenc Színház egész stábja, a közreműködők mindegyike. Elsőként említendők a dramaturgok - Sándor Zoltán és Horváth Eszter- akik nagy munkával, de határtalan ügybuzgalommal és szeretettel fűzték, csiszolták egy színpadi játékká T. Pataki két monodrámáját: a Fráter Erzsit megszólaltató „Lidérláng”- ot és a később született „Lelkigyakor- lat”-ot, Majthényí Anna önvallomását. Szerette és kihívásnak tartotta e feladatot a két rendező - Máté Krisztián és Susán Ferenc - is, annak tudatában különösen, hogy' Budapesten, a Madách Színházban lesz az ősbemutató, Salgótarján pedig ezzel az előadással ünnepli a magyar kultúra napját és várossá nyilvánítás 92. évfordulóját Hasonló érzelmek kísérték mindenki más - a díszlet és jelmeztervező Pallós Nelli, a fílmbejátszások rendezője, Szálkái Péter, zeneszerzője Praznovszky Tamás, a fővilágosító Hartmann Zsolt, a hangtechnikus Lorkó Dávid és Vígh László, a sminkes Pünkösdi Mónika - munkáját S végül, de nem utolsósorban határtalan szeretettel készült a nehéz megmérettetésre a két szereplő: P. Keiner Edit és Müller Zsófia is. Előbbi T. Pataki László feleségeként jelen volt a monodrámák születésénél a „Lidércláng"-ot jó néhányszor színre is vitte - Müller Zsófia pedig tanítványként tisztelte és tiszteli mesterét Ez elmondható Horváth Eszter dramaturgról is, Sándor Zoltánt pedig szoros baráti szálak fűzték a 2009-ben elhunyt T. Pataki Lászlóhoz. S mint már az eddigiekből is kiderülhetett: e sorok írója ugyancsak Madách-rajongó és a próbaélmények birtokában nagy izgalommal, rokon- szenwel várta a premiert. Annál is inkább, mert ismeri azokat a különböző műfajú T. Pataki- írásokat, amelyeket ugyancsak a „Kit szerettél, Ádám?” címmel jelentetett 2006-ban meg könyvformában a Madách Irodalmi Társaság. Ebből tudni meg a legtöbbet T. Pataki Lászlónak a Madách család tagjai iránti elhivatott, szenvedélyes érdeklődéséről. Arról a szemléletről, amellyel közelített hozzájuk s amely a Tragédia XI. színéből vett idézettel jellemezhető legtalálóbban: „Könnyű (télni a felületesnek, / És mily nehéz, ki a szívet kutatja. ” A kötet „Műhelynapló” című zárófejezete arról is tudósít, hogy Illyés Kinga erdélyi színművész - akitől a „Kit szerettél, Ádám? cím származik - 2003-2004-ben a kecskeméti színházban tervezte megjeleníteni a két monodrámát S bár CD-re még sikerült felmondania, a színpadi változat megvalósulását halála megakadályozta. Az ő emléke, szándéka előtti tisztelgés is a mostani bemutató. Egy előadásról így erről is - ezerféleképpen gondolkodhatnak nézői. Másként értelmezhetnek részleteket, bizonyos jeleneteket Mindig akad azonban egy úgymond közös többszöros, a m e - lyik dominálja a véleményeket. Jelen esetben ez így hangzik: a Zenthe Ferenc Színház - elsősorban a két szereplő megrázó, katartikus alakítása révén - nagy élményt okozva jeleníti meg azt a pszichodrámává alakult feszültséget, konfliktust, amely a színen meg sem jelenő Madách Imre és a hozzá legközelebb álló két nő között feszült. Mint Andor Csaba Madách-szakértő a budapesti előadás sajtótájékoztatóján elmondta, Madáchnak a házassága volt a második fő műve, de ez sajnos kudarcba fulladt. A dramaturgok és a rendezők úgy oldották meg, hogy a két asszony veretes monológjai mintegy felelgetnek egymásnak és bontakoztatják ki az Alsósztregováról elkergetett, már elterült elméjű és Nagyváradon meghalt Fráter Erzsébet és a hosz- szú, főként munkával, gazdálkodással, családi gondokkal terhelt életű Majthényí Anna közti kibékíthetetlen ellentétet, életre-halálra szóló küzdelSALGÓTARJÁN MŰKÖDTETI A SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. .ima- mormolá- sa és főként az a gesztusa, amint mintegy feloldozás- ként, vezeklésként a haldokló Fráter Erzsébet kezébe adja a feszületet Tágítják az előadás horizontját a filmbejátszások, amelyek csak nagyon áttételesen, áthallásosan illusztrálják a történetet, amennyiben egyaránt hajaznak a madáchi szárnyalás hiábavalóságára, de megjelenítik a küzdés reménysugarát is. Ugyancsak önálló életet élnek az egyrészt a Tragédiából, másrészt versekből vett Madách-szövegek, amelyek Sándor Zoltán és Csemák János szép, értő tolmácsolásában hangzanak el tanulságul, mindenkit elgondolkodtatva: „Megszakadt a mindenség gyűrűje, / Melyben Isten, ember együtt éltek, / S a nag\> űrt tán át sem tudja szállni / Isten gondja és embemmémek." Az angyalok karában Angyal Linda, Falati Hedvig és Kovács Anna működött közre. A darab eleji és végi külső hangot - amely tényszerűen közli Fráter Erzsébet halálát és a várad-olaszi eltemetését - Albert Péter kölcsönzi az előadásnak. Beszédesek a törött képkeretre, illetve a puritán vaságyra, rideg rácsokra épülő díszletek is és ugyancsak szellemesnek bizonyul a korabeli nemesi közlekedési eszköz, a hintó beépítése a játékba. Túlzás nélkül állítható: színház- és : irodalomtörténeti jelentőségű esemény volt a Zenthe Ferenc Színház január 22-i premierje Budapesten, a Madách Színház kamaratermében és 2ó-i bemutatója a salgótarjáni városi ünnepségem Mondhatni, hogy az előadás nyitánya volt annak az eseménysorozatnak, amelyet a Tragédia-költő halálának 150. / v Müller Zsófia ■ és P. Kerner Edit boldogan fogadja! a jól megérdemel rnlrriiírlMm ;tű ; i: ú it rtű.f ■ $íjt-Ut^BtülSp
