Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-26 / 48. szám
Látható a legkisebb A kihalástól fenyegetett dongódenevér, a világ legkisebb emlőse egy preparált példányát mutatják be a bécsi Természettudományi Múzeumban, így hívva fel a figyelmet a faj eltűnésének veszélyére. * A Thaifóldön holtan talált állat június 30-ig látható. A világon nagyon kevés intézmény van, amelynek gyűjteményében szerepel a dongódenevér egy példánya. A dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) az etruszk cickány mellett a világ legkisebb emlőse. Testhossza három centiméter, számyfesztávolsá- ga 14 centiméter. Állománya csak néhány ezer példányból áll, számuk csökkenőben van. Ősi erdők kerültek elő W Ősi erdők nyomait hozták felszínre Nagy-Bri- tannia délnyugati partjain az elmúlt hetek viharai. Az MTI információja szerint a 4000-6000 ezer évvel ezelőtt élt tölgyfák, fenyők, mogyoróbokrok maradványai Cornwall és Wales partjai mentén az után váltak láthatóvá, hogy a hatalmas hullámok a tengerbe mosták a homokot a strandokról. Az egyik legnagyobb pre- historikus erdőre a cornwalli Mount-öbölben bukkantak. A tudósok körében közismert ezeknek a víz és földalatti erdőknek a léte, a geológusoknak azonban most lehetőségük nyüt arra, hogy szénizotópos meghatározással kiderítsék korukat. Világűr. A NASA által közzétett, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készített kép a Koreai-félszigetről 2014. január 30-án éjszaka. A kép jobb oldali részén Dél-Korea városainak és a fővárosnak, Szöulnak a fényei (középen a legvilágosabb rész), a kép felső részén Kína kivilágított városai látszanak. Középen Észak-Korea terül el teljes sötétségben, közepén a fényes pont Phenjant, a 3,26 millió lakosú északkoreai fővárost jelzi. Kalóriadúsan környezetbarátabb? Kalóriadús táplálék teheti környezetbarátabbá az állattenyésztést egy nemzetközi kutatás szerint. Luxemburg. Ha a szarvasmarhák, juhok és más állatok nemcsak füvet, hanem más kalóriadús élemet is kapnának, tenyésztésük környezetbarátabb lenne, és a gazdáknak is nagyobb jövedelmet hozhatna - állapították meg a laxenburgi Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézetének (IIASA) kutatói. Az MTI beszámolója szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 12 százaléka az állat- tenyésztés számlájára írható. Ez mindenekelőtt a nagy erdőterületek legelőkké alakításából, illetve az állatok által kibocsátott metángázból ered.- Ez az emisszió 2030-ig körülbelül egynegyedével lenne csökkenthető, ha az állattok a puszta fűfélék legelése helyett olyan kalóriadús takarmányokra állnának át, mint a gabonaőrlemények, a korpa, az olajpogácsa, a silókukorica - állapította meg a Petr Havlik vezette kutatócsoport. Ma a világ ösz- szes kérődzőjének még 21 százalékát tartják kizárólag a legelő füvén.- A tehenek, a juhok és a kecskék gyorsabban nőnek, több tejet termelnek, ha takarmányuk több energiát tartalmazna. Kisebb területen lehetne így több állatot tartani, a tej literére, a hús kilójára eső üvegházhatású gázok kibocsátása pedig csökkenne - tette hozzá. Az állattartás kifizetődőbbé, az ellátás biztosabbá válna a kutatók szerint. Ötödik kötet Blldapesf Megjelent A magyar nyelv nagyszótára ötödik kötete. Kenesei István, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója elmondta: a több mint 20 kötetesre tervezett sorozat új részei kétévente jelennek meg. Az ötödik rész a c (cé, ez, tz) betű címszavától a dézsmaszedő szóig szedte csokorba az elmúlt 230 év szókészletét. A kötet 4122 szócikkben dolgozza föl a szavakat, szókapcsolatokat. - A sorozat lezárása a 2030- as évekre várható - mondta el Ittzés Nóra főszerkesztő, hozzátéve: a tervek szerint elektronikusan is hozzáférhetővé válik majd a szótári anyag. Simogatási sebesség Göteborg. Svéd kutatók megállapították a simogatás legjobb módszerét: enyhe nyomással és másodpercenkénti öt centiméter sebességgel a legélvezetesebb a simogatás. Ezek mellett fontos az is, hogy a simogató kéz bőre azonos hőmérsékletű legyen, mint a simogatott bőrfelület - ismertette az MTI beszámolója szerint Helena Backlung Wasting, a tanulmány vezetője, akinek kutatási területe az emberi érintés. A göteborgi Sahlgrenska Akadémia szakértői egy kutatás keretében jutottak erre az eredményre, miközben szenzoros tűkkel a kutatásban résztvevő személyek idegreakcióit jegyezték fel és elemezték. Zene és nyelv A kutatók a hangszeres improvizációk zenei párbeszéde közben akarták megvizsgálni a különböző agyi területek tevékenységét A zenei improvizáció és a nyelv kapcsolatát mutatta ki egy dzsesszzongoris- tákkal végzett amerikai kutatás. Felfedezték, hogy a dzsesszmuzsikusok „improvizációs beszélgetésében” az agy néhány olyan területe vesz részt, mint a mindennapi társalgásban. A zenei idegtudományok kutatói - az MTI beszámolója szerint - az agy különböző működési módjait az alapján derítik fel, hogy mi zajlik le zenélés és zenehallgatás közben. Charles Limb, az amerikai Johns Hopkins Egyetem hallásszakértője szaxofonon is játszik. A dzsessz spontaneitásából indult ki, amikor a hangszeres improvizációk zenei párbeszéde közben akarta megvizsgálni a különböző agyi területek tevékenységét. Ehhez a zenészeknek egy MRI-készülék keskeny asztalára kell feküdniük, hogy a gép megmérje, a hangszeres játék közben hogyan változik az egyes agyterületek oxigénfelhasználása. Mivel az MRI- gép hatalmas mágnessel működik, a trombitát és a szaxofont ki kellett zárni. Limb ezért speciális fémmentes billentyűzetet készíttetett, majd keresett tizenegy gyakorlott dzsesszzongoris- tát, akik az MRI-ben fekve játszottak a hangszeren. Különböző pontokra tükröket helyeztek el, hogy a zenészek uj- jainak mozgását a tízperces zenélés és a vizsgálat alatt megfigyelhessék. Volt, hogy a zenészek skáláztak, máskor négy ütemet játszottak, amire válaszul a laboratóriumban Limb vagy egy másik zenész-kutató válaszolt újabb négy ütemnyi improvizációval. Erre a készülékben fekvő zongorista ismét négy ütem improvizációjával válaszolt. A társalgásszerű zenélés az agy olyan területeit hozta működésbe, amelyek beszéd közben a mondattani szerkezeteket dolgozzák fel. Amikor a vizsgált zenészek éppen nem játszottak, agyuk akkor sem pihent: arra koncentráltak, amit hallottak, hogy megfelelő zenei válasszal állhassanak elő.- A nyelvvel kapcsolatos más agyterületek, amelyek a szavak jelentését dolgozzák fel, ki voltak kapcsolva a zenélés alatt - állapította meg Limb. A zenei idegtudományok egyik fontos célja, hogy az agyi folyamatokat jobban megértsék, és az idegi zavarok gyógyítására új terápiákat fejlesszenek ki. Hazugságvizsgáló a világhálóra Hazugságvizsgálót készít a közösségi ol- dalakoft terjedő pletykák igazságtartalmának elemzésére öt európai egyetem és négy nagyvállalat közös kutatócsoportja. London. Az MTI úgy tudja, azonosítani fogják azt is, vajon a hamis információ terjesztésére hozták-e létre a felhasználói a profilt az adott közösségi portálon. Az a cél, hogy a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és más szervezetek hatékonyabban tudjanak az eseményekre reagálni. A projekt abból a kutatásból indult, amely a 2011-es londoni zavargások alatti közösségimé- dia-használatot elemezte. A kutatók Twitter- bejegyzéseket, egészségügyi fórumok hozzászólásait és a Facebookon közzétett, nyilvános kommenteket vizsgálják. Az öt sokat ellenőrzik, hogy megerősítik vagy cáfolják az információt. Kalina Bontcheva, a kutatás vezetője, a Sheffieldi Egyetem munkatársa elmondta: csak szöveget elemeznek, képeket nem, tehát nem vizsgálják, manipulálták-e a fotókat. Az első eredmények másfél év múlva esedékesek, a módszert újságírók és egészségügyi szakemberek segítségével fogják tesztelni. Éjszakai kép a félszigetről
