Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-26 / 48. szám
/ 2014. FEBRUÁR 26., SZERDA Betegszabadság és táppénz Múlt héten arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy az önkéntes egészségpénztári tagság esetén hogyan lehet a keresőképtelenség miatt kieső jövedelmet pótolni. Most arról kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját, hogy a munkavállalókat betegségük esetén milyen ellátások illetik meg. O Mikor beszélhetünk keresőképtelenségről? A 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. A keresőképtelenséget az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató (intézmény) orvosa igazolja, tehát magánorvos nem jogosult erre. A jogszabály felsorolja, hogy a háziorvoson és a házi gyermekorvoson kívül milyen szakorvos igazolhatja a keresőképtelenséget, illetve bírálhatja el a keresőképességet. O Ha a munkavállaló beteg, hogyan igazolhatja ezt munkáltatója felé? Amennyiben a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint előírt időben a munkavégzési helyén betegség miatt nem tud megjelenni, haladéktalanul, lehetőleg még a munkakezdés előtt köteles a munkáltatójának ezt jelezni. Továbbá tájékoztatást adni arról, hogy a háziorvos pontosan mikortól vette keresőképtelen állományba és várhatóan meddig lesz távol munkahelyétől. Amint a dolgozó felgyógyul, köteles az „orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” szóló dokumentumot, hétköznapi nevén a táppénzes papírt a munkaadójának leadni. Ha a dolgozó kórházi kezelésben részesült, akkor ennek időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget, így ezen igazolást is le kell adni a bérszámfejtéssel foglalkozó szakembernek. O Miért fontos tisztában lenni azzal, hogy ki minősül biztosítottnak? Ha valaki munkaviszonyban van, és utána a munkáltató megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor ő biztosítottnak minősül. Ha a biztosított keresőképtelenné válik, jogosult lesz betegszabadságra vagy táppénzre. Ha valaki nem minősül biztosítottnak, akkor részére nem jár betegsége idejére semmiféle pénzbeli ellátás. O Keresőképtelenség esetén milyen ellátások járnak a biztosítottaknak? Az attól függ, hogy milyen okra vezethető vissza a keresőképtelenség. De maradjunk az előbb már említett két ellátásnál, azaz a betegszabadságnál és a táppénznél. Amennyiben egy dolgozó beteg lesz és kiíratja magát a háziorvosával, azt mondja, hogy táppénzen van. Pedig ez nem feltétlenül van így. Ugyanis a 2012. évi I. tv., a Munka Törvénykönyvének 126.§-a rendelkezik arról, hogy a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Ha év közben kezdődik a munkaviszony, akkor a dolgozó a beteg- szabadság arányos részére jogosult. Amennyiben a keresőképtelenség tovább tart, mint 15 munkanap, akkor a betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár. Mivel a táppénz társadalombiztosítási ellátás, így az erre vonatkozó rendelkezéseket az 1997. évi LXXXIII. tv., a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény V. fejezetében találjuk. O Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között? A betegszabadság idejére a munkavállalót a távolléti díj 70%-a illeti meg, felső határa nincs. Ezzel szemben a táppénz az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül megállapításra, valamint összegét és mértékét több tényező is befolyásolja. Amennyiben a dolgozó 2 éves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, úgy a táppénz összege az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem 60%-a, ha viszont 2 évnél rövidebb ez a biztosítási jogviszony, vagy kórházi ápolásról van szó, mindkét esetben a táppénz jogcímen kifizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem 50%-a. A táppénznek van felső határa, ami azt jelenti, hogy az egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét, azaz 2014-ben a napi 6766,66 Ft-ot. Továbbá fontos még tudni, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. OKI fizeti ki a keresőképtelenség esetén járó ellátásokat és milyen levonások terhelik azokat? A betegszabadságot teljes egészében a munkáltató fizeti, az erre járó ellátás gyakorlatilag olyan, mint a munkabér. Azaz a munkáltató a betegszabadság jogcímen kifizetett összeg után főszabály szerint 28,5%-ot fizet, a munkavállalótól pedig főszabály szerint 34,5%-os levonást érvényesítenek. A társadalmi közös kockázatviselés, illetve a járulékfizetés alapján az egészségbiztosítás a táppénz miatt kieső jövedelem egy részét pótolja. A táppénz összege tehát nagyrészt az Egészségbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra, 1/3-adát azonban a munkáltató fizeti. A táppénz összegéből a munkavállalót csak 16%-os személyi jövedelemadó levonás terheli. O Van olyan eset, amikor a munkavállaló nem Jogosult betegszabadságra? Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerint az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés, valamint a gyermek ápolása miatti keresőképtelenség tartamára, illetve akkor sem, ha a munkavállaló veszélyeztetett terhes. Ilyenkor rögtön a táppénz illeti meg a dolgozót. O Mire hívná még fel a dolgozók és a munkáltatók figyelmét? Gyakran felmerül, hogy a munkáltató azt vélelmezi, a dolgozó valójában nem is beteg, és szeretne meggyőződni a keresőképtelenség valódi okáról. Ilyenkor jogosult a munkáltató ellenőrizni a munka- vállaló keresőképtelenségét, de nem mindegy hogyan! Az ún. beteglátogatói módszer alkalmazása jogszerűtlen, de létezik a legális felülvizsgálat rendszere. Munkavállaló esetén a munkáltatónak, közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztatónak, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak joga van a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) illetékes területi hivatalánál a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni, amely szolgáltatásért a munkáltatónak 15.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ebben az esetben az ellenőrző főorvos a betegdokumentációból fellelhető adatok, valamint indokolt esetben a keresőképtelen beteg vizsgálata alapján dönt annak keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. A felülvizsgálat eredményéről mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót írásban értesíti a hivatal. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 $
