Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-15 / 39. szám
2014. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Nadrágszíj-összehúzás helyett új lyukakat fúrtak Adósság nélkül gazdálkodott Nógrádsáp Nézsa felől haladunk Nógrádsáp felé. Változatos tájakon visz az út. Előbb egy erdőbe jutunk, majd onnan ki a tágas fennsíkra. Távol már feltűnik úti célunk jelképe, a késő gótikus műemléki templom. Ha nem sietnénk, megállnánk itt pár percre, mert csodaszép látvány tárul innen a környékre. De lenn, a völgyben, a községben már várnak ránk. Az önkormányzat földszintes épületében fogad Pintér Bertalan polgármester. Alig helyezkedünk el, a falu vezetője máris belevág a közepébe.- Dinamikusan fejlődő település Nógrádsáp - mondja - évente ötven-het- venmillió forintra pályázunk. Az elmúlt időszakban egy fillér adósságot sem termeltünk, sőt, tizenbatmilliós „plusszal” zártuk a tavalyi költségvetést. Miért? Úgy is fogalmazhatnék, mi nem összébb húztuk a nadrágszíjat, hanem új lyukakat fúrtunk rá. Nagyon odafigyeltünk a takarékos gazdálkodásra. Csak olyan fejlesztésekbe kezdtünk, amelyekre volt állami pénz, központi támogatás. Ezekhez mindig sikerült több-kevesebb önrészt hozzáillesztenünk. Korszerűsítettük a faluközpontot, a falumúzeumunkat, az óvodai konyhát, felújítottunk a felsősápi falurészen, új hőszigetelési rendszert kapott az iskola, napelemes megoldással oldottuk meg a fűtést, ezekhez mind-mind találtunk forrást. Az intézményeinknél is takarékoskodtunk: amíg az iskola hozzánk tartozott, és nem vette át az állam, lényegében a nyolc plusz négy osztályos oktatást (hiszen szakképzés is működik) egy átlag általános iskola költségvetéséből működtettük. Igaz, hogy a pedagógusok nem kaptak semmiféle többletjuttatást, például ruhapénzt, de ezt én is megvontam magamtól. Éppen az eredményes gazdálkodás miatt Nógrádsáp kikerült az adósságkonszolidációból. Ennek ellenére reménykednek benne, hogy valami fajta pénzügyi támogatást kapnak majd a kormánytól.- Személy szerint úgy gondolom, azok a települések, akik okosabban sáfárkodtak a saját lehetőségeikkel, megérdemlik, hogy ugyanúgy anyagi segítséghez jussanak, mint azok, amelyek kis híján csődbe jutottak, vagy annak szélére kerültek - folytatja Pintér Bertalan: - Mi nem azon törtük a fejünket, hogy akkor most „konszolidálnak” bennünket, és utána megint vég nélkül vesszük fel a hiteleket, hogy ismét nehéz helyzetbe kerüljünk. Bízom abban, a kormány teljesíti az ígéretét, és mi is további központi pénzekhez jutunk. Több utcát újra kellene aszfaltozni, az intézményeinket folyamatosan karban kell tartani, lehet tehát feladat, amire el- költhetnék ez a támogatást. Nógrádsáp nem biztosíthat önmaga komoly foglalkoztatási lehetőségeket a lakóinak. A községben csupán néhány kisvállalkozás működik, amelyek gazdasági erejét jelzi, hogy az önkormányzat iparűzési adóinak összege évente nem éri el a hárommillió forintot.- Itt élünk a Cserhát szívében, és nagyon jó a közlekedésünk - vallja a polgármester: - Vác és Budapest közvetlen autóbusz-járatokkal elérhetők, sokan ingáznak a munkahelyükre, de a szomszédos Bércéi üzemeibe is többen járnak dolgozni. Szorgos nép él a falunkban, jelenleg egyetlen munkanélküli polgárunk sincs. Hiszen vannak közmunka-programjaink, amelyekben most összesen ötvenöt embert foglalkoztatunk. Ők rendben tartják a közterületeket, segédkeznek a konyhán, az iskola takarításában, a szociális étkeztetés ebédkihordásánál. A község kulturális élete rendkívül szerteágazó. A programsorozat az egész évet átfedi. Kiemelkedik ebből a Sápi Kulturális Nyár eseményforgataga, koncertekkel, előadásokkal, amelynek központja a gyönyörű szabadtéri színpad. Baráti kapcsolatok révén érkeznek ide jórészt a fellépők, például egy fővárosi tánciskola tagjai, vagy könnyűzenei együttesek. Szintén fontos a Sápi Bor Napja október elején, ezen a környékbeli termelők teszik közkinccsé a nedűt, amit a hordókban érleltek. A község falunapja pedig az augusztus húszadikai ünnepkörhöz kapcsolódik. Ahogy Pintér Bertalan fogalmazott végül: szeretnének hosszú távon a dél-nógrádi mikrotérség műveltségi, szellemi központja lenni. Az oldalt készítette: Hegedűs Henrik - Sztranyovszky Béla Egy kis falutörténet A régészeti feltárások szerint már a vaskorban, illetve később, az Árpádok idejében is éltek a jelenlegi templom környékén. Az első írásos emlék Sápról 1219-ből származik, amikor egy zálogba adási vita kapcsán említi a Váradi Regestrum. 1312-ben a Saap névváltozat tűnik fel, 1379-ben Alsó Saap a váci püspök birtokaként szerepel, míg az 1773-as hivatalos összeírásban már Alsó Sápp és Felső Sápp formákban jelenik meg a település. A két, szomszédos községet híres nógrádi főúri családok birtokolták, a XVÜl-XIX. században a Baloghy, majd a Hanzély család volt a földesúr, kúriájukat később Pásztor Illés vette meg, aki mintagazdaságot alakított itt ki, ami utóbb Forster Erik tulajdonába került. Az 1900-as évek fordulóján Alsósápnak 460, Felsősápnak 404 lakosa volt. Nemsokára azonban annyira összeépült a két falu, hogy 1928-ban Nógrádsáp néven egyesítették őket. A második világháborút követő időszakig a lakosság szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. Az emberek számára a megélhetést a gabona - és takarmánytermesztés, a szőlőművelés és a szarvasmarhatenyésztés jelentette. Az 1950- es évektől a férfiak közül egyre többen jártak Budapestre - ingázva - dolgozni, míg a nők többnyire itthon maradtak. Az 1960-as évektől kezdve folyamatos fejlődés veszi kezdetét, bár ezt nagyban akadályozta, hogy 1973-1990 között nem volt önálló községi tanács. Nógrádsáp a rendszerváltáskor nyerte el ismét önállóságát, és rövid távú fejlesztési programok kivitelezése során került sor az oktatás, egészségügy, a közvilágítás, a víz- és szennyvíz- hálózat kiépítésére, az energiaellátás területén bekövetkező fejlesztésekre, korszerűsítésekre. Térfigyelő kamerák védelmében Három szomszédos település, Nógrádsápon kívül még Nézsa és Legénd térfigyelőkamera hálózata fut össze az önkormányzat irodájában. A „mindentlátó” szerkezetek felszerelése óta érezhetően nagymértékben javult a köz- biztonság. Csíptek már nyakon autófeltörőket, egyéb tolvajokat, garázdákat. Az egyik legérdekesebb esetet egy rögzített felvételen meg is mutatja a polgármester. A videón az látszik, amint az éjszaka közepén egy furcsa járású férfi halad el az egyik kamera alatt, majd néhány perc múlva már szemből tér visz- sza. Maga mögött egy kis kordét húz. Egy közeli épület elől „szerezte be” a járgányt, s olyan természetes módon viselkedik, mintha az övé lenne. Kiderült, azért lopta el a „fúrikot”, hogy majd fát cipeljen vele a falu széli erdőből. A helyi polgárőr egyesület tagjai azonban, a rendőrök segítségével hamar elkapták a tettest. Uniós és Állami forrásból Hl I ELLEHET ŐSÉG M1KROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3^9% A; V f. HAÍCEAT Maximális összeg: 10 millió Ft ■ Maximális futamidő: 10 év • Türelmi idő: max. 12 hónap • Saját erő: 0% WmniámjkMZUti M«pítváay K-atOö Salgótarján, Mártitok út t. Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu
