Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-22 / 18. szám

(MTI/EPA/CSIRO) _________ _______________________________________________________________________________________MT1//DPA/BOR1S RÖSSLER Fe lébresztették a hibernált űrszondát Sikerült felébreszteni 2011 óta tartó hibernáci- ójából az Európai Űrügy­nökség (ESA) Rosetta ne­vű üstökösvadász űr­szondáját. Darmstadt. „Hello, világ!” - ír­ta az MTI beszámolója szerint a szervezet a misszió Twitter- fiókjában, az ESA tudományos igazgatója, Alvaro Giménez pe­dig azt üzente: „Visszakaptuk az üstökösvadászunkat.” A Rosettát az űrkutatásban át­törést hozó eredmények remé­nyében lőtték fel a 67- P/Csurjumov-Geraszimenko üs­tökös tanulmányozására. Ez lesz az első szerkezet, amely találko­zik egy üstökössel, az első, amely megkísérel landolni egy üstökös felszínén, és az első, amely követ egy üstököst a Na­pot megkerülő útján.- A Rosettával új szintre emel­jük az üstököskutatást - jelentet­te ki Alvaro Giménez. A magyar közreműködéssel ké­szült eszköz 2004. március 2-án indult útnak, azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg - háromszor kerülte meg a Földet és elrepült a Mars mellett. Jelenleg 810 millió kilométerre jár a Földtől. Energia­takarékossági okokból 2011 júni­usában hibernálták, hogy csak a legalapvetőbb funk­cióit lássa el. Az ESA szak­emberei hétfő délelőtt kezdték meg aktiválását A Rosetta a várakozások szerint problémamentesen foly­tatja útját a Csurjumov- Geraszimenko felé, hogy aztán a célégitestet beérve Philae nevű modulja november 11-én landol­jon az üstökösön, amely társai­hoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezé­séről őriz a tudósok által létfon­tosságúnak vélt emlékeket. Felté­telezik például, hogy a Földön lé­vő víz egy része üstökös-becsapó­Az Európai Űrügynökség darmstadti vezérlőtermében dolgozik egy munkatárs Archív kép egy grafikáról, amelyen a Rosetta űrszonda (fent) látható, amint a Philae leszállóegységet lebocsátja a 67P/Churyumov- Gerasimenko üstökös felszínére dásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok szerves moleku­la is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában. A tudósokra és a mérnökökre a novemberig hátralévő hónapok­ban megfeszített munka vár. A modul leszállóhelyét csak a lan­dolás előtt néhány héttel választ­ják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérőjű Csurjumov-Geraszimen-kóról. Az üstökös Nap körüli keringési ide­je 6,45 - más források szerint 6,6 - év, közben a Jupiter és a Föld kö­zötti pályákon mozog. A Rosetta jelenleg kilencmillió kilométerre van céljától. Látogatható lesz Santillana del Mar. Tizenkét év szünet után ismét meg­nyitják a látogatók előtt a vi­lághírű őskori sziklafestmé­nyeket rejtő észak-spanyolor­szági Altamira-barlangot. A cantabriai Santillana del Mar illetékesei a minap beje­lentették, hogy hamarosan el­kezdődik egy augusztusig tar­tó kísérleti időszak, amely alatt egyszer egy héten öt láto­gató egy vezető kíséretében felkeresheti a barlangot - Azt szeretnék ezzel felmérni, mi­lyen hatással van az emberi jelenlét a barlangi sziklaraj­zok állapotára. Ezt követően döntenek arról, folytatódhat- nak-e és miként ezek a látoga­tások - közölte Jósé María Lasalle kulturális államtitkár. Királyi maradvány? Winchester. Brit régészek be­jelentették: lehetségesnek tart­ják, hogy meglelték a 9. szá­zadban uralkodó angolszász király, Nagy Alfréd földi ma­radványainak egy darabját, ne­vezetesen a medencecsontját Kate Tucker, a Winchesteri Egyetem régésze elmondta: a csont egy winchesteri közép­kori apátságnál végzett ása­tás során került elő. A tudó­sok szerint valószínű, hogy Nagy Alfréd vagy a fia, Edu- árd csontjára bukkantak. Nagy Alfréd 871-től haláláig, 899-ig uralkodott Wessexben. Az angol királyok közül egye­dül Alfrédot illetik a Nagy jel­zővel, amelyet főként azzal ér­demelt ki, hogy sikeresen da­colt a dán hódítókkal. Rajzásérzékelő a méheken Sidney. A világon egyedülálló kutatási program keretében figyelik meg Ausztráliában a méheket és környezetüket. Észlelni tudják a méhek tevékenysége által kiváltott legapróbb rezgéseket, s így a mé­hek elvesztéséhez vezető rajzás közeledtét is. A kutatás eredményeképpen hatékonyabbá válhat a mé­hészek tevékenysége és a méhek egészségének ellenőrzése is javulhat. Győzött az internet... Leinfelden-Echterdingen. a világháló létrehozását tartják az elmúlt 50 év legfontosabb tudományos­technikai áttörésének szakértők - derül ki a Bild der Wissenschaft című német tudományos-isme­retterjesztő folyóirat által 170 tudományos szak­ember körében végzett felmérés eredményeiből. Az MTI beszámolója szerint a második helyre so­rolták annak bebizonyítását, hogy az örökítőanyag minden élőlényben azonosan működik. Az ember el­ső Holdra szállását csak a harmadik helyre sorolták. A tíz legfontosabb tudományos felfedezés között nevezték meg az e-mail és a mikroprocesszorok lét­rehozását. A lemeztektonika geológiai elméletet ­amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgá­sait magyarázza -, az ózonlyuk kialakulásának ma­gyarázatát és a kozmikus háttérsugárzás létezésé­nek bebizonyítását szintén a legfontosabb tudomá­nyos eredmények közé sorolták, csakúgy, mint az emberi immunrendszer működésének felderítését. Az 1990-ben elhunyt német asztrofizikus, Heinz Haber által életre hívott német tudományos-ismeret­terjesztő magazin idén ünnepli megjelenésének 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból kérdezett meg a szerkesztőség kutatókat, tudományos újságírókat és ismeretterjesztés terén dolgozó szakembereket az elmúlt öt évtized legfontosabb felfedezéseiről. HIRDETÉS MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív ada Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt Akciós áron! a » 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom