Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-10 / 8. szám
2014. JANUÁR 10., PÉNTEK J Csak a lyukakat tömögetik... Amikor a fideszes politikusoknak szimpla matematikai műveleteket kell végezniük, azzal is nehezen birkóznak meg, a ki csit bonyolultabbaknál pedig valótlanságokba torkollik hiányos tudásuk. Ez történt legutóbb Becsó Zsolt országgyűlési képviselővel, a Nógrád megyei közgyűlés elnökével a salgótarjáni önkormányzathoz érkezett pénzösszegek „összehasonlító elemzésében” is - fogalmazott Boldvai László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Salgótarján. - Becsó Zsolt azzal példálódzóit, hogy ki, mennyi pénzt „hozott” a salgótarjáni ön- kormányzat büdzséjébe, a miértekre viszont nem adott választ. Annyiban segítek neki - de ezt ne- Boldvai László ki is tudnia kell -, hogy amíg a Bajnai-kormány idején a helyi képviseló'k 12 milliárd forint főösszegről dönthettek, addig most 7-8 milliárdról, reálértéken számolva tehát a feléről. Az orbáni logika ugyanis mindent központosított, a pénzek „leosztásáról” pedig fideszes pofapénz gyanánt a felső vezetés dönt - fejtette ki Boldvai László. Az MSZP politikusa hangsúlyozta: a számokkal dobálózás helyett Becsó Zsoltnak és társainak egyszerű logika mentén kötelessége lenne arról is tájékoztatnia a választókat, hogy a Fidesz-kor- mány 2013-ra elvette az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadó önkormányzatokra eső részét és a gépkocsi-súlyadó 60 százalékát. Ezek a „pénzügyi lenyúlások” nagyon nehéz helyzetbe hozzák a településvezetéseket. A lyukak tö- mögetésére juttatott milliók érkezését kormányzati sikerpropagandaként kommunikálják a helyi fideszesek, félretájékoztatva a választókat.- A Fidesz-kormány normatívan kivonta a pénzt az önkormányzatoktól és megtiltotta nekik a hitelfelvételt. Ezen egyszerű okból azok túltervezik költségvetésüket, s amikor az éhen halás szélére kerülnek, a kabinet csöpögtet nekik a csőd elkerüléséért, álságosán azt hangoztatva, hogy átvállalja adósságukat. Ilyen gazdálkodási körülmények között sajnos Salgótarjánban sincs csodálkozni való azon, hogy pusztul a város, nincsenek fejlesztések, ezért sokan az ország más régióiban keresik boldogulásukat - ismertette Boldvai László. Akik eltáncoljált az álmokat Paramiszi, azaz mese a neve annak a társulatnak, amelyet néhány hónapja a cigány folklór megismertetésére hozott létre a néptáncos körökben jól ismert és elismert Oláh-házaspár. A Varsányban élő táncművészek nem csak falujukban, de Szécsényben, Balassagyarmaton, sőt az ősztől Losoncon is oktatják a néptáncot, ugyanakkor szeretnének Palócföldön túl is mind több roma közösségbe eljutni, hogy elmondják azt a maguk gyűjtötte varsányi cigány mesét, amelyben igazi király lehet a kis Miklóskából. Tarnóczi László Nógrád megye. Szeptembertől a losonci Pitypang néptánccsoportot is oktatja Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett, s mint mondják, számukra nagyon nagy feltöltődést jelent a felvidéki munka, mert ott olyan közösségre találtak, ami a hagyományőrző tevékenységükbe vetett hitüket erősíti. A válasz elől azonban, hogy melyik csoportjuk a legkedvesebb vagy legeredményesebb, udvariasan kitérnek. Pár napja, az első idei próbák egyikén a szécsényi Iglice kiscsoportjában örültek a gyerekek, hogy ők voltak az elsők a sorban. Rögtön arra következtettek, hogy, őket szeretik a legjobban... Ivett fontosnak tartja, hogy csoportjaikban erősítse a lányok nőiességét. Férjével pedig olyan bizalmi fokot érnek el a gyerekek körében, ami által sok olyan dolgot is megbeszélhetnek a táncosaikkal, amiket azok otthon sem mernek elmondani. Gondolkodásban érettebb nők és férfiak lesznek az innen kikerülők, s a náluk tanult magatartásformák nem csak a táncban, de a mindennapi életben és a párkapcsolataikban is kamatoznak. Balassagyarmaton a zobonkásoknak hat, Szécsényben az iglicéseknek tizenkét éve tanít táncot az Oláh-házaspár. Az első tanítványaik itt és ott is lassan a felnőtt korba értek, velük hozták létre az őszön a Mikszáth Táncegyüttest. Varsány mellett Őrhalomban, Hugyagon és Ipolyvarbón saját gyűjtéseikkel is gazdagítják a palóc folklórkincset, az ebből merített táncanyag bemutatására pedig az új társulat nagyszerű lehetősége adódik: meghívást kaptak az idei országos néptánc antológiára. A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által kitüntetett táncos házaspár emellett egy másik társulatával Franciaországba is készül egy turnéra a nyáron. A cigány folklórt is gyűjtik, tanítják, s ennek bemutatására hozták létre a Paramiszi társulatot. A szó magyarul mesét jelent, névadójuk pedig egy Varsányból hozott cigánymeséből ered, amelyben igazi király lett a kis Miklóskából. A történetet látványos díszlettel bemutatták már a megyehatáron túl is, a legszegényebb cigány közösségbe igyekeznek eljutni, ahol az autentikus cigányzenével, mesével és táncokkal adnak megvalósítandó álmokat. Kis település nagy ünnepe A közelmúltban ünnepelték Mihálygerge lakói a művelődési házuk fennállásának 50. évfordulóját. Az egész estét betöltő színes rendezvény keretében színpadra léptek a község amatőr művészeti csoportjai és megnyílt a fél évszázad legjelentősebb eseményeit, emlékeit bemutató kiállítás is. Fenesné Tóth Ágnes Mihálygerge. Egy születésnap, Ttfiffinösen, ha az ké'fhk évforduló, egy kis leltár készítésére sarkallja az embert. Mi is történt az elmúlt 50 évben? Milyen sikereket értünk el? És felvetődik a „Hogyan tovább?” kérdése is. 1963-ban a mihálygergeiek elhatározták, hogy kultúrházat építenek a település központjában, a falu „szívében”. Téglajegyek vásárlásával és sok-sok óra társadalmi munka vállalásával a község apraja nagyja részt vállalt a megvalósításban. Elkészült az impozáns épület, az erkélyes nagyterem faborítást kapott, klubfoglalkozások tartására alkalmas helyiségeket is kialakítottak. Hamarosan megtelt élettel a ház: a színpadon 80 tagú énekkar próbált Kelemen József iskola- és kultúrház-igazgató vezetésével, a kis teremben helyezték el a falu első televízióját, melynek adásaira esténként ösz- szegyűltek a fiatalok, hetente mozifilmeket vetítettek, időnként vándorszínházak előadásainak tapsoltak, rendszeresen táncmulatságokat tartottak... A művelődési ház kínálata folyamatosan bővült és az igényeknek megfelelően változott. Jelenleg az épület nemcsak a település földrajzi központja, hanem a falu életének meghatározó eleme, kulturális centruma is. Az épület falai között működnek és próbálnak község amatőr csoportjai. A 25 éve alakult Dobroda Hagyományőrző Együttes a hajdani paraszti élet eseményeit viszi színpadra, az aratást, a szüretet, a fonót. A Szájharmonika Együttes helyi gyűjtésű népdalokat, bordalokat és katonadalokat játszik. Mindkét együttes többszörös arany minősítésű. A Tücsök Népzenei Együttes repertoárjában a hazai népzene mellett a szlovák is helyet kap. A zenészek Arany páva-díjjal és több önálló CD-vel büszkélkedhetnek. Néhány éve alakult újjá több évtizednyi szünelután a Ci- tera Zenekar. Az Ipoly Néptáncegyüttes a teljes palóc vidék goi nyelvi kurzus, mezőgazdasági továbbképzés falai között, de a Teleház és a községi könyvtár is az épületben működik. A művelődési ház kihasználtsága maximális. Szinte minden héten zajlik valamilyen rendezvény a kultúrházban. A települési szintű események között említést érdemel a hurkafesztivál, a községi disznótor, a gyermek és felnőtt farsangi bálok, a nőnapi és anyák napi műsorok, a „civilmajális”, a Szent Iván-éji falunap, az idősek köszöntése, a Lu- .ca napi vigasság, a községi karácsonyi műsor, a szilveszteri mulatság, a nemzeti ünnepek megtáncmotívumaiból válogat. Európa számos fesztiválján aratott sikert koreográfiáival. A legfiatalabb korosztály szabadidejének hasznos eltöltése céljából alakult meg 2007-ben az intézményben a Csini-tini Mazsorett-csoport a falu lánykáiból. Napjainkra létrehozták utánpótláscsoportjukat is Csipet-csapat néven. A falu civil életének is színtere a kultúrház. Klubhelyiségeiben tartják közgyűléseiket, összejöveteleiket a község egyesületei, alapítványai. Példaként említhetjük a Jázmin Egyesület kreatív klub- ját, ahol a hölgyek a heti rendszerességgel tartott foglalkozásaikon különféle kézimunka-technikákat sajátítanak el. Iskola híján a József Attila Művelődési Ház tanulási központként is funkcionál. Több alkalommal zajlott informatikai tanfolyam, anemlékezései, valamint az időszaki tematikus kiállítások. Országhatárainkon túlról is érkeznek vendégek a Különleges Hangszerek Nemzetközi Fesztiváljára, hogy megszólaltassák egyedi hangszereiket. A fesztivál kísérőprogramjai a nemzetközi főzőverseny, a kisüsti pálinkaverseny, a termés- és sütemény kiállítás. Mihálygerge lakói büszkék művelődési házukra. Néhány éve pályázati forrásból teljes külső és belső felújításon esett át kultúrházuk. 2013-ban pedig a gergeiek régi álma is megvalósult: szabadtéri színpaddal gyarapodott az épület udvara. A szépen parkosított ún. fesztiváludvaron megépült több fedett pavilon is, amely kézművesfoglalkozásoknak, szabadtéri kiállításoknak ad méltó helyet Mihálygerge előző generációja 50 éve megépítette a falu kul- túrházát, a mai generáció feladata a tartalommal való megtöltése. A község maradéktalanul megfelel ennek a nemes feladatnak. Nem sok település mondhatja el magáról, hogy egy-egy egész estét betöltő műsor alkalmával a különböző műfajokban 80-90 helyi lakos lép színpadra, és ez a falu teljes lakosságának 15 százaléka. Reméljük, az itt élő emberek elhivatottsága az elkövetkező 50 évre is biztosítja a mihálygergei József Attila Művelődési Ház fennmaradását!