Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-31 / 26. szám
Államtitok, hogy kiket hallgattak le Államtitoknak minősül, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az Egyesült Államok titkos adatgyűjtése során. Kocsis Máté, az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának fideszes elnöke a testület csütörtöki ülése után kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottsági ülésen elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni. Budapest Kocsis Máté és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá: ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért.- Nyilván volt miért elnézést kérni - fűzte hozzá a fideszes al- elnök. Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely azt mondta: úgy tudják hogy a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után elfogadott - s máig érvényben lévő - „Patriot Act” néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között. így a személyes adatvédelemben - köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is - akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot.- E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere teljes egészében hiányzik - fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget. Gulyás Gergely kitért arra is: a bizottsági ülésen egyetértés volt abban, hogy az Európai Unió nem alkalmas keret ezeknek a vitáknak a rendezésére. így a szövetségesi kapcsolatok alapján az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokon kell ezt rendezni. Azt szeretnék ha jó amerikaimagyar viszony lenne, de ehhez az kell, hogy az emberi jogok egyetemességét az Egyesült Államok tiszteletben tartsa. A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretKocsis Máté, a vizsgálóbizottság elnöke és Gulyás Gergely alelnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek nének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azok, akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal. Az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter és Martonyi János külügyminiszter adtak tájékoztatást. Lázár János a bizottsági ülésről távozóban újságíróknak az üggyel kapcsolatban kiemelte: bárki is nyeri meg a parlamenti választást áprilisban Magyarországon, jelentősen fokozni kell a belső biztonságot, elsősorban az elektronikus információk védelmét. Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke erre úgy reagált: a nemzetbiztonsági bizottság korábbi ülésein és egyéb nyilatkozatokban is felmerült annak szükségessége, hogy következő időszakban szükséges az ország biztonsági rendszerének fejlesztése, mind technikai, mind személyi állomány tekintetében. Ezt a törekvést a magyar kormány kiemelt ügyként kezeli. Újból benyújtja Ismét benyújtja pénteken az atom- erőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kezdeményezését Jávor Benedek. Ezt a Párbeszéd Magyarország politikusa csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján közölte arra reagálva, hogy a Nemzeti Választási Iroda elutasította Szigetvári Viktorral, az Együtt társelnökével közös kezdeményezését. Budapest A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, Pálffy Ilona azért döntött úgy, hogy nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé a kezdeményezést, mert az előterjesztők nem a jogszabályban előírt aláírásgyűjtő ív mintapéldányán terjesztették be kezdeményezésüket, valamint még az előtt gyűjtötték össze a támogató aláírásokat, hogy kezdeményezésüket az adatvédelmi hatóság nyilvántartásba vette volna.- Egyszerű, hivatali packázásról van szó, minden jogalap nélkül - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint az a két indok, amit az elnök indoklásában megjelöl, nem megalapozott, a törvény egyikről sem rendelkezik. A független képviselő leszögezte: a törvény úgy rendelkezik, hogy az ilyen aláírásgyűjtést be kell jelenteni az adatvédelmi hatóságnál, ez megtörtént és a hatóság ezt vissza is igazolta. Jávor Benedek azt mondta, hogy a jogerőre emelkedés meg- várását semmilyen jogszabályi hely nem támasztja alá, ez az NVI önkényes jogértelmezése. Azt, hogy az aláírásgyűjtő íven kell benyújtani a minimum húsz aláírást a kérdéssel együtt, szintén nem tudta az elnök alátámasztani jogszabályi hellyel, nincs ilyen rendelkezés a vonatkozó törvényekben. Szerinte a Fidesz rendszerében már megszokott bürokratikus akadálykeltésről van szó, a Fidesz fél ettől a népszavazástól, attól, hogy a magyar nép döntsön a paksi atomerőmű bővítéséről, a „titokban megkötött moszkvai alkutól”. Jávor Benedek jelezte, hogy az újbóli benyújtás minden, az NVI- elnök általa támasztott formai kritériumnak meg fog felelni, még akkor is, ha jogszerűtlennek tartják azt. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke „Pontos és törvényes" Budapest. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elszámolása „pontos, törvény- szerű és mindig időben történik”, ezért elutasítják Szigetvári Viktornak, az Együtt-PM társelnökének azon „megszólalási bohózatát”, hogy a CÖKA számoljon el a forrásaival - tájékoztatta csütörtökön közleményben a CÖKA és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) vezetősége az MTI-t. A civil szervezet az Együtt-PM társelnökének arra a szerdai közleményére reagált, amelyben a politikus felszólította a CÖF-öt: számoljon el, miből finanszírozza az eílenzéket lejárató kampányát, egyebek mellett azt a négymillió háztartásba eljutó kiadványt, amelyben - mint fogalmazott - a szocialista-liberális kormányok nyolcéves tevékenységéről, a Gyurcsány-koalíció hét főbűnéről hazudozik a CÖF. A CÖF-CÖKA vezetősége arról tájékoztatta az MTI-t, hogy, Szigetvári Viktor köteles lenne rávenni volt és jelenlegi főnökeit, hogy számoljanak el a nemzeti vagyon feltételezhetően hűtlen kezeléséről. A civilszervezeti vezetők szerint ugyanis a 2007 és 2010 közötti állami számvevőszéki vizsgálatok megállapították, hogy az akkori kormányzat irányítása alatt elégtelenül működött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és elődszervezeteit is szabálytalanul szüntették meg.- Reméljük, hogy a most is folyó különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával megkezdett nyomozás befejezése tiszta vizet önt az állampolgárok poharába - olvasható a CÖF- CÖKA közleményében. ífj, Zolíú« Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogi szakértője és Csizmadia László, CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke Más is gyanús Az MSZP szerint a hortobágyihoz hasonló hibás döntések születtek több más földbérletpályázat során is, a szocialisták ezért azt követelik, hogy a helyzet tisztázásig ne kössenek szerződéseket a nyertesekkel. A parlament ellenőrző albizottságát is összehívnák az ügyben. Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön közölte, hogy Orbán Viktor kormányfő felkérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződéseket. Gőgös Zoltán, a szocialista párt agrárpolitikusa az MTI-vel közölte: szintén gyanús körülmények között dőltek el a pályázatok máshol is. Amiben nincs vita- Az összefogást alkotó pártok között nincs érdemi vita abban, hogy kormányváltás esetén havi 400- 500 ezer forintnyi jövedelem után lépne be egy második, körülbelül 30 százalékos sze- mélyijövedelemadó-kulcs - jelentette ki a TV2 csütörtök reggeli, Mokka című műsorában Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke az MTI beszámolója szerint azt mondta, ezzel az intézkedéssel vissza lehetne szedni a költségvetésbe 100- 150 milliárd forintot, aminek felhasználásával a beruházá- sokates a hitelezést akadályozó adókat lehetne kivezetni és jutna szociális célokra is. Megélni a munkából A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) fontosnak tartja, hogy a munkateljesítmények mögött megfelelő, a mindennapi megélhetést biztosító bérek legyenek. Szili Katalin pártelnök csütörtökön arra hívta fel a figyelmet Magyarországon 2013-ra 33 százalékra emelkedett a szegények aránya, míg a nélkülözőké 2011 óta 26-ról 28 százalékra nőtt Célnak nevezte, hogy a magyarországi bérek igazodjanak a mögöttük álló teljesítményhez, és ne az európai átlag 25 százalékán álljanak. Háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be: a legkisebb béreket 1 százalékos adó terhelné, míg az átlagnál jóval maga- sabbakét 20 százalékos. Választ várnak A Jobbik nyilvános vitára hívja a Fidesz és az MSZP képviselőjét a devizahitelesek problémáinak megvitatására - jelentette be csütörtökön Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki képviselő elmondta: még a héten választ várnak az érintettektől. Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha elutasítják a megkeresésüket, úgy válaszolt: „akkor februárban az utcán találkozunk”. Azért csak a Fideszt és az MSZP-t hívták meg a vitára, mert az MSZP „tevékeny részt vállalt a helyzet kialakulásában”, a kormánypártok pedig az elmúlt hetekben egyértelművé tették, hogy „önerőből nem akarnak mit kezdeni a problémával”.
