Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-04 / 3. szám
Újévi koncert világpremierrel Pitti Katalin, Tóth Tibor és Székyné dr. Sztrémi Melinda is boldog új évet kívánt mindenkinek A több mint hét évtizedes múltú bécsi már régen világ-, de legalábbis Eu- rópa-hírű, néhány éve Budapesthez a Mága Zoltán nevével fémjelzett koncert kötődik s 2009 óta már Salgótarjánnak is van újévi hangversenye. Első alkalommal Pándy Piroska, Sasvári Sándor és Pintér Tibor lépett a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színpadára, a következő években Pitti Katalin, aztán Mikó István, majd a Bozsó József- Teremi Trixi kettős volt a díszvendég, tavaly pedig Pándy Piroska és Dániel Gábor szereplése emelte az est fényét. Az idei hangversenyen ismét Pándy Piroska látogatott haza szülővárosába: egyrészt énekesként másrészt művészeti vezetőként. Utóbbi szerepében szerkesztette a műsorba két neves operaénekes pályatársát Pitti Katalint és Fonyó Barbarát, valamint felkérte vendégnek Nédó Olga hegedűművészt és a helyi Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszékvezető magánének tanárát, Lengyel Judit szopránénekest. Az újévi koncertnek - mint eleddig mindig - főszereplője volt a Tóth Tibor vezette Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar is, amelyet ezúttal vendégként a Vácról érkezett Farkas Pál karnagy in- venciózusan vezényelt. Ugyancsak hagyománya az ünnepi eseménynek, hogy az újévi köszöntőt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő mondja. Ezúttal is így történt A nemzeti himnuszt követően a városvezető mindenekelőtt Istentől áldott, reményteljes új esztendőt kívánt a koncert közönségének és a valamennyi tévénézőnek. Elmondta, hogy az elmúlt napokban, órákban a várakozás, a szeretet, a kedvesség, a derű uralta az emberek közű hangulatot s ezt kellene továbbmenteni a hétköznapokra is. S erre Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint minden okuk meg is van a salgótarjániaknak, hiszen csakúgy mint az országban a városban is a fordulat éve volt a 2013-as év. Az önkormányzat megszabadult a gúzsba kötő banki adósságteher súlya alól és sikerült fejlődési pályára állítani a várost. Ez nem kis mértékben a csaknem 13 milliárd forintnyi kormánytámogatásnak köszönhető, amely nagyságrendekkel haladta meg az előző kormányzati ciklus 32 millió forintos célzott állami támogatását. A polgármester számos példával igazolta, hogy jó gazda módjára igyekeztek sáfárkodni a megnövekedett lehetőségekkel. Említette az útépítéseket, a vállalkozások támogatását, az új ösztöndíj- rendszer kialakítását, az orvosok terheinek csökkentését, a Salgótarján gazdasá- gáért-díj bevezetését, a civil szféra, a kulturális és sportegyesületek munkájának hathatósabb segítését, a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítását, több beruházás (belvárosi rekonstrukció, kerékpárút) elkészültét illetve folyamatban lévő realizálását (óvoda, bölcsödé). A városban enyhültek a kereskedők terhei, a közfoglalkoztatás keretében illetve a vállalkozások megerősödése, új munkahelyek teremtése révén számos rászoruló jutott kereseti lehetőséghez. Az eredményekben a kormányzati támogatáson, a jó gazdálkodáson túl komoly szerepet játszott a helyi lakosság összefogása, az itt élő emberek áldozatvállalása, tehetsége. Mindezek alapján a 2014-es esztendő az építkezés éve lehet Salgótarjánban is - hangsúlyozta a polgármester asszony. Ennek biztosítékát jelentik nemcsak a költségvetési tartalékok, hanem a 2014- 2020 közötti európai uniós fejlesztési források is. Ezek keretében mintegy 5,2 milliárd forint jut csak településfejlesztésre. - Az irány jó, a stratégia kész, az alapok biztosítottak - fogalmazta meg a jövőre vonatkozó prognózist Székyné dr. Sztrémi Melinda és kívánt sok sikert a megvalósuláshoz. A köszöntő után a házigazda Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője műsorvezetőként lépett a mikrofonhoz és bemutatta a hangversenyen közreműködő rangos, sok hazai és külföldi sikert elért, számos elismerésben részesült művészeket A műsor első része - Pándy Piroska koncepciója szerint - az operairodalom klasszikusaira épült. A zenekar önálló számként adta elő G. Rossini A tolvaj szarka illetve G. Verdi Traviata című művének nyitányát valamint P. Mascagni Parasztbecsületének inter- mezzóját Pándy Piroska elsőként G. Puccini Bohéméletéből Musett keringőjét, Fonyó Barbara Verdi Rigolettójából Gilda áriáját, Pitti Katalin pedig Puccini Pillangókisasszonyának nagyáriáját énekelte. Az est egyik emlékezetes, különleges produkcióját, mondhatni világpremierjét a három díva együttes fellépése jelentette a Traviata pezsgőáriájával, amelyet ebben a formában még soha sehol nem adtak elő. Az ifjú tehetség Nédó Olga hegedűművész A. Vivaldi Négy évszak című szerzeményéből a Tél harmadik tételével mutatkozott be. A szünetet követően a műsor „könnyedebbre” váltott és főként operettbetétekkel folytatódott. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből Szilvia belépőjével csatlakozott az énekesekhez, a helyi stábot képviselő Lengyel Judit A zenekar J. Strauss Mennydörgés és villámlás című polkáját majd B. Elizabeth szerenádját adta elő, Brahms Ötödik magyar tánca pedig Nédó Olga hegedűjátékában elevenedett meg. Pitti Katalin Huszka Jenő Mária főhadnagyából és Kálmán Imre Marica grófnőjéből énekelt egy-egy számot, Fonyó Barbara J. Strauss A denevér című operettjének Kacagó dalával, majd a My fair lady című musicalből a Ma éjjel táncolnék című dallal, Pándy Piroska pedig Lehár Ferenc Giuditta belépőjével és Cigányszerelem Messze a nagy erdőjével aratott nagy tetszést. A koronát szereplésére Sarah Brightman és Andrea Bocelli világhírű számával, a Time to Say Goodbye-jal tette fel, amelyet Nédó Olga kíséretében adott elő. A magas színvonalon szórakoztató , hangulatos, stílusos díszletek között, szebbnél-szebb ruhakölteményekben bemutatott műsor fináléjában aztán mindenki remekelt a népszerű, dinamikus Kálmán-slágerszámokkal.- Csodásán indult az új esztendő, folytatódjék is így - mondta a vastapsra reagálva Pándy Piroska s egyszersmind meg is köszönte Székyné dr. Sztrémi Melindának a támogatást, művésztársai fellépését és minden közreműködő hozzájárulását a hangverseny átütő sikeréhez. S ezután következett a színpadon is elmaradhatatlan pezsgős koccintás, amelyből a közönség már érkezéskor részesült a város vezetőivel együtt... Csongrády Béla A három díva - Fonyó Barbara, Pitti Katalin és Pándy Piroska - együtt vitte sikerre a Traviata pezsgőáriáját Asztaltársaság „szellemi kalandvágyból" Egy közösség alapítása, életre hívása- az előzményektől, az ötlet megszületésétől kezdve úgymond a hivatalos bejegyzésen át a meggyökeresedésig - több momentumhoz, stációhoz köthető. Szemléletesen példázzák ezt a Balassi Bálint Asztaltársaság elmúlt negyedszázadnyi történetének kezdetei is. A huszadik század harmincas éveiben egyszer már létezett Salgótarjánban a klasszikus nógrádi költő nevét viselő egyesület Pontosabban akkor Balassa Bálint Társaságnak nevezték az 1933-ban alakult- de működési engedélyt csak 1936-ban kapott - szellemi műhelyt, amelynek díszelnöke dr. Förster Kálmán polgármester, elnöke dr. Domyay Béla tudós tanár volt. Ahogyan annak idején megfogalmazták „a társaság szerény bányamécs kíván lenni, amely világítani akar a szellemi kincsekre, pódiumot óhajt adni helyi toliforgatóknak, zenészeknek, szellemi irányítóknak és vendégül kíván hívni testvéregyesületeket . ..Ezen egyesület nem kérni, hanem adni akar.. .szellemi táplálékot..." A társaság néhány évnyi sikeres működés után a negyvenes években megszűnt Nemcsak a névadó személye alapján, de céljaiban is utódnak tekinthető a bő ötven évvel későbbi asztaltársaság, amelynek ugyancsak folyamatjellegű volt a létrejötte. 1988. december 16-án klubként alakult meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtár abban az évben felavatott épületében, majd 1989. január 27-én ugyancsak a könyvtárban tartották az első nyilvános összejövetelt: Árbóczné Ve rés Andrea és Kelemen József verseiből Sándor Zoltán és Csank Csaba olvasott fel. Aztán szaporodtak, mondhatni rendszeressé váltak a társaság programjai, a bírósági bejegyzés csak néhány évvel később - csakúgy mint a harmincas évekbeli előd esetében - 1991 augusztusában történt meg. A megalakulás huszonöt éves évfordulója adta az apropóját annak a rendezvénynek, amelyet a minap tartottak - hol másutt, mint - a Balassi könyvtárban. A moderátor szerepét Handó Péter vállalta magára. Az egyik olyan alapító tag, „alkalmi szervező”, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a nyolcvanas évek derekán a városszéli albérlők házában több fiatalember művészeti kérdésekkel is elkezdett foglalkozni. Az ünnepi találkozón megjelenteket a vendéglátó intézmény igazgatója, Molnár Éva köszöntötte. Elmondta, hogy számukra a civil szervezetekkel való együttműködés nagyon fontos, mert összekötő kapcsot jelent a könyvtár és az olvasók között. Értelemszerűen megkülönbözetett figyelemmel kísérik, támogatják - egyrészt a közös névadó, másrészt a megalakulás helyszíne miatt - a Balassi Bálint Asztaltársaság munkáját. E szimbiózisszerű ösz- szetartozást, a könyvtár részéről mindig megnyilvánult segítőkészséget köszönettel erősítette meg Orbán György elnök is, aki 1998 novembere óta áll az egyesület élén. Elismerően szólt a megelőző elnök, Bódi Ildikóról, aki nevéhez, vezetői időszakához nemcsak az alapszabály meg- formulázása, de a kiállítások sorozatának elindítása és az asztaltársasági füzetek megjelentetése is fűződik. 1992-ben karolták fel a sci-fi irodalmat és lettek a Hungarocon elnevezésű országos találkozók vendéglátói. Orbán György - akit egyébiránt 1990-ben Paróczai Csaba a „valahová tartozni kell” mottó jegyében „csábított” a társaságba - elmondta, hogy a két és fél évtized során mintegy százötvenen tartoztak hosszabb-rövi- debb ideig hozzájuk. Tevékenységük - noha folyamatosnak mondható, minden évben jelezték, hogy léteznek, működnek - nem volt egyenletes, voltak magaslataik és mélypontjaik. 1991 óta 16 asztaltársasági füzetet jelentettek meg s 2013 őszéig huszonnégy kiállítást rendeztek. Handó Péter és Orbán György beszélgetett Brunda Gusztávval is, aki szintén komoly érdemeket szerzett a társaság megszületésében. Ő talált rá az öt évtizeddel korábbi előzményekre s kereste meg néhai Kojnok Nándort, az új épületbe költözött könyvtár akkori igazgatóját, akinek szimpatikus volt a helyi irodalom és művészet felkarolásának szándéka és támogatásáról biztosította a formálódó közösséget Brunda Gusztáv szerint mintegy eufórikus hangulatban Kezdtek dolgozni, merthogy az asztaltársaság formalizálta a szellemi kalandvágy erősödő, egyre szabadabb és egyre kevésbé kontrollált gondolatát Handó Péter „forgatókönyve” szerint néhány alapító tag is elmondta, hogy mit jelentett számára az asztaltársaság létrejötte. Kupcsulik Ágnes „házra”, otthonra talált e közösségben és két verseskötetét is az egyesületnek köszönheti. Kelemen József - aki főleg az első időszakban volt igen aktív - számára „szellemi gyújtópontot” , igényes műhelymunkát jelentettek az asztaltársasági találkozások, beszélgetések, műelemzések. Paróczai Csaba esetében a felsőfokú tanulmányok utáni hazatérés és a költői pályán való elindulás kötőASZTALTÄRSASÄGI FÜZETEK A 16 asztaltársasági füzet egyikének címlapja - Orbán György munkája - 1993-ból dött a társasághoz, amelynek fő jellemzője a megkérdezett szerint mindig az egymást előre vivő, inspirativ légkör volt. Mindhárman olvastak fel újabb verseikből is. Ugyancsak elhangzott néhány írás a már eltávozott Pál József (Kiscseri Mihály), Etesi Deák László, Nádasdi Antal és Marschalkó Zsolt asztaltársasághoz kötődő írásaiból Galajda Judit, Handó Péter, Kupcsulik Ágnes előadásában. Galajda Judit versét Friedeczky Katalin olvasta fel. A múlt megidézéshez a háttérben folyamatosan látható hatvan fotó is hozzájárult. A jubiláló egyesület január 29-én a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban is bemutatkozik a nyilvánosság előtt. Cs. B. A 25 éves Balassi Bálint Asztaltársaság ünnepi találkozóján Kelemen József, Kupcsulik Ágnes és Paróczai Csaba, jobbra áll: Handó Péter 4 I
