Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-24 / 20. szám

MTI FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD „N emzeti kincset adott a magyarságnak" A reformáció a magyar­ságnak olyan nemzeti kincset adott, amely fe- lekezetre való tekintet nélkül mindenkié - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtö­kön a Reformáció Em­lékbizottság első ülésén, a Parlamentben. Budapest A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint kiemelte: a reformáció kezdetének 500. év­fordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyel­met, mert az ország három rész­re szakadása idején a reformáció nélkül „a nemzeti életben mara­dás” aligha sikerülhetett volna.- Fontos mai üzenete van an­nak is, hogy a magyar reformá­torok a legjobb külföldi egyete­meken tanultak, de természetes­nek tekintették, hogy utána visz- szatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint 500 évvel ez­előtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mé­lyülő válságára is, a kontinens­nek pedig „van mit tanulnia eb­ből a történetből”, mert szellemi megújulás nélkül ma sem keve­redhet ki a válságból. A kormányfő azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. év­fordulóról „önmagunk felé tá­masztott jogos igény", egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendez­vényeket. Indoklásul a miniszter­elnök úgy fogalmazott: Magyaror­szág mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor áz állam nem ellenségé­nek, hanem szövetségesének te­kintette az egyházakat, különös­képpen a történelmi egyházakat.- Ezt a szövetségesi hagyo­mányt szeretnénk folytatni - tet­te hozzá Orbán Viktor, aki fontos­nak tartotta emlékeztetni arra is, hogy „nem volt olyan nagyon ré­gen”, amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. A miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Refor­máció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Ká­rolyt, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg-jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-mi- niszter. A tárcavezető, akit a kor­mányfő a testület operatív irányí­tásával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püs­pök, a Magyar Tudományos Aka­démia két delegáltat küld a testü­letbe, valamint a kisebb protes­táns felekezetek is képviseltetik magukat. Rajtuk kívül Németor­szág, Hollandia és Svájc nagykö­vete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hir­dette meg 500 éve és hatalmas energiákat szabadított fel. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök úgy fogalmazott, hogy spirituá­lis megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig „messze túlmutatnak az egyházak határain”. Az eseményen Kövér László házelnök is jelen volt. Orbán Viktor miniszterelnök (középen) beszél a Reformáció Emlékbizottság első ülésén a Parlament Delegációs termében. Balról Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püs­pöke, Kövér László, az országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Reformáció Emlékbizottság .... Még az idén visszaállítanák... A baloldali ellenzék pártjai kor­mányra jutva azonnal visszaál­lítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget és a tan- könyvpiac korábbi rendjét. Er­ről az MSZP, az Együtt-PM szö­vetség és a Demokratikus Koalí­ció (DK) szakpolitikusai beszél­tek csütörtökön sajtótájékozta­tón, ismertetve annak az intéz­kedéscsomagnak a részleteit, amelyet a kormányváltás után, még az őszi tanévkezdés előtt végrehajtanának. Budapest. Az MTI tudósítása szerint az MSZP-s Hiller István azt mondta: színvo- naEemelkedést és nyugalmat szeretné­nek az Orbán-kormány által okozott ká­osz és fejetlenség helyett. Szerinte a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett okta­táspolitikát átgondolatlan döntések és csapnivaló kivitelezés jellemzi, közép­pontjában a gyermekek helyett az intéz­mények, az irányítás és az ellenőrzés áll. ßzelönyi Zsuzsanna, az Együtt-PM poli­tikusa elmondta: terveik között szerepel az igazgatói kinevezések központosításá­nak megszüntetése, így ősztől csak az ön- kormányzatokkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel egyeztetve lehetne kinevezni intézményvezetőket. Ezzel ismét „hely­zetbe hoznák" a döntési jogköreiktől meg­fosztott igazgatókat. Emellett már a szep­temberi tanévkezdésre visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget. A legfontosabbnak az alapkészségek, az írás, az értő olvasás, a matematika, a számítógépes ismeretek és az angol nyelv­tudás elsajátítását tartják. A diákok a fennmaradó időben foglalkozhatnának mással, szabadon választott formában. A kötelező hit- és erkölcstanoktatást meg­szüntetnék - sorolta Szelényi Zsuzsanna. A baloldali összefogás visszaállítaná a tankönyvpiac korábbi rendjét. A szocialis­ta Kunhalmi Ágnes ezt azzal indokolta, hogy a terjesztés államosítása miatt sok iskolába nem érkeztek meg időben a tan­könyvek. Bírálta a tankönyvellátás állami feladattá alakítását is, amit uniformizá­lásként értékelt. A kiadóknak azt üzente: a kormányváltás után újra szükség lesz a munkájukra. Niedermüller Péter, a DK alelnöke közöl­te, hogy a kormányváltás után módosíta­nák a Nemzeti alaptantervet, száműzve belőle például Wass Albertet és Nyirő Jó­zsefet, mondván, nem az alapműveltség, hanem a kormánypárti ideológia részei. Több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, például az életvi­tellel összefüggő tantárgyak helyett, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák. Az ellenzéki politikusok azt is közölték, hogy közös felsőoktatási javaslataikat ké­sőbb ismertetik. Niedermüller Péter ugyanakkor egy kérdésre elmondta: az összefogáson belül a többségi vélemény a tandíjmentes felsőoktatás felé mutat, ezért a DK - korábbi tandíjpárti álláspont­ja helyett - a választási kampányban ezt képviseli. Hiller István az MTI kérdésére azt mondta: az iskolák fenntartásával kap­■ csolatos kérdéseket hosszabb idő alatt, nem egy nyáron akarják rendezni. Véle­ményük szerint a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központra nincs szükség, de a járási, tankerületi szintet megtartanák. Szintén kérdésre elhangzott, hogy a bal­oldali összefogás pártjai megtartanák, de ■ átalakítanák a pedagógus-életpályamo- dellt, és a béremelésre szánt pénzt jobban, a teljesítményt díjazva osztanák el. Színvonal-emelkedést és nyugalmat szeretnének az oktatásban - mondta Hiller István volt oktatási miniszter, az MSZP országgyűlési képviselője Segített az akció Budapest Segítette a mun­kahelyek megőrzését és a gazda.sági növekedést a ta­valy év elején indult munka­helyvédelmi akció. Az MTI tudósítása szerint Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi he­lyettes államtitkára, az akció eredményeit összegző csütör­töki, budapesti sajtótájékoz­tatón kiemelte: 2013 novem­beréig a munkáltatók 105 milliárd forintot tudtak igény­be venni kedvezményként az akció keretében, összesen csaknem 745 ezer munkavál­lalót érintően. A kormány számára továbbra is prioritás a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése. Megkezdődött az utalás Táptószentmárton. Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter csütörtökön elindította a 2013-as területalapú támo­gatások második részletének utalását, aminek során mint­egy 170 ezer gazda összesen 170 milliárd forinthoz jut. A tárcavezető tápiószentmár- toni sajtótájékoztatóján el­mondta: ez 35 ezer forint hek­táronkénti támogatást jelent. Az első részlet kifizetése ta­valy októberben indult, és 34 ezer forint volt. Közölte azt is, hogy mivel az uniós pénzügyi ciklus a végéhez érkezett, „a kasszában visszamaradt pén­zeket” is^afclpgi^jutfj^jez 30-50 forintot jelent majd nagyjából hektáronként. Negyedszer is nekifutnak Budapest - Az LMP negyed­szer is benyújtja az állambiz­tonsági múlt átláthatóvá téte­léről szóló törvényjavaslatát a parlamentnek - jelentette be csütörtökön Schiffer András. Az indítványt korábban egyszer sem vették tárgysoro­zatba. A javaslattal most a Nemzeti Emlékezet Bizottsá­gáról szóló törvényt egészíte­nék ki. A frakcióvezető azt mondta, szeretnék világossá tenni, hogy milyen az állam­biztonsági múltba visszanyú­ló kapcsolati hálók szőtték át a rendszerváltozást Arra is kí­váncsiak, hogy a rendszervál­tó parlament frakcióiban mi­lyen arányban voltak ott a kommunista állambiztonság ügynökei. Tudják a megoldást Budapest - A Jobbik szerint kormányon sem az MSZP, sem a Fidesz nem tudta meg­oldani a devizahitelesek prob­lémáját - jelentette ki csütör­tökön Z. Kárpát Dániel. Az MTI tudósítása szerin­tem a politikus kiemelte: nem igaz a baloldali ellenzék azon állítása, hogy 2008-2009-ben még nem létezett ez a problé­ma, hiszen már akkor is je­lentősen nőtt az eladósodot­tak száma és a hitelállomány is. Szavai szerint egyedül a Jobbiknak van komplett meg­oldási csomagja a problémá­ra, benne az egyetlen, széles körben megoldást kínáló le­hetőséggel, a devizahitelek felvételi árfolyamon történő forintosításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom