Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-20 / 16. szám
Tujákat fognak telepíteni Barna, Fák és emberek viszonyában megfigyelhetők bizonyos állandóságok. Annak ellenére, hogy sok ember egész életében egyetlen csemetét, fácskát sem telepít, nem metszeget, nem is öntöz, ha nagy a szárazság, a legtöbben mégis tiszteletben tartják azokat, akik ezeket megcsinálják. Aztán már nem az ültetőt magát, hanem a cseperedő fás növényt érzik magukhoz közelállónak, majd - bár gondolatban nem foglalkoznak ezzel különösebben - szinte az életük, mindennapjaik részének tekintik az őket közvetlenül körülvevő zöld környezetet. S erre inkább csak akkor eszmélnek rá, amikor felzúgnak a fűrészek... Ilyesmi történt ebben a faluban is az elmúlt télies-őszies vagy őszre hajlóan télies hetekben, amikor az időjárási körülmények módot adtak arra, hogy bizonyos fákat, főként örökzöldeket kivágjanak a közfoglalkoztatottak. Többnyire azokon a helyeken kerítettek sort erre, ahol a villany- vezetékekbe bele- vagy csaknem belenőttek az ágak. (A patakparti részeken helyenként emiatt nyes- ték, ritkították meg a méretesebb példányokat.) Kivéve a községházánál, ahol az ezüstfenyők esetében attól tartottak, hogy - mint arra már volt példa - a tűzoltók segítségét kell kérni, ha az elöregedésig hagyják nőni azokat. Mindezt tudva vagy sem, sok helybeli sajnálta az eltávolított fenyőféléket, s talán nincs arról tudomása, hogy lesz utánpótlás: a már említett közfoglalkoztatás-keretétoen, tervszerűen, tavasszal tujákat fognak a főút mentén telepíteni. Visszapillantások Salgótarján. A település önkormányzata szeretettel vár minden érdeklődőt Salgótarján várossá nyilvánításának 92. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi programok három kísérő rendezvényére január 21-én, kedden. Ekkor tartja a Madách-hagyo- mány Ápoló Egyesület ünnepi ülését a Madách Imre Gimnázium aulájában, ahol „Ötvenéves Nóg- rád megyében a legújabb kori Madách - kultusz” címmel tart előadást Dr. Csongrády Béla az egyesület elnöke, lapunk nyugalmazott főszerkesztője. A második program a Madách- szobor ünnepélyes koszorúzása a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola előtt. Itt emlékező beszédet mond Handó Péter író, a Palóc Parnasszus szerkesztőségének tagja, a Pál József Alkotói Kör vezetője. A nap harmadik eseménye pedig a „Színház született” - a Zenthe Ferenc Színház létrejötte képekben című kiállítás lesz a József Attila Művelődési és Konferencia Központ Előtér Galériájában. A tárlatot a látogatók egészen február 19-ig tekinthetik meg. Erdészek érték tetten Saigótatján. Az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai favágás közben értek tetten egy 51 éves férfit nemrég Salgótarjánban, a Gedőc-tető elnevezésű erdőrészben. A helyi lakos cserfát döntött ki kézifűrésszel, az ehhez szükséges engedély nélkül. Az elkövetőt a Salgótarjáni Rendőrkapitányság emberei elfogták és előállították. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki őt lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt - tájékoztatott Rjjcsák Mónika, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság sajtóügyeletese. 4 k A nógrádmegyeri születésű Pásztor József, általános iskolás korában történelemből és földrajzból járási versenyen vett részt. A humán érdeklődésű fiú a gimnáziumban szeretett volna tovább tanulni. A szülők rábeszélésére esztergályos lett. Később elvégezte a gépipari technikumot. Szakmájához a mai napig hű maradt. Szenográdi Ferenc Az első időszakban Salgótarjánban dolgozott. 1979- ben megnősült, azóta Szécsényben él. Egy pár évig még Salgótarjánba járt az AFIT- hoz dolgozni, 1983-tól Szécsényben kereste a kenyerét. Előbb az ELZETT-Jben, ahol megkapta a szakma ifjú mestere címet, később a csomagológépeket gyártó cégnél állt alkalmazásba. A kreatív, munkáját szerető, megújulásra képes szakembernek, mindig volt a munka folyamatához kapcsolódó jó ötlete, elképzelése, javaslata. Főnökei megbecsülték a jól felkészült szakembert. A munkanélküliség szele őt is megérintette, a cég ahol dolgozott megszűnt, 1994-ben munkanélküli lett. Fájt neki, hogy elveszítette állását, de nem tört össze, nem esett kézségbe, saját kezébe vette sorsának irányítását. Kiváltotta az ipart, megalakította a Pásztor és Társa Bt.-t, a családi házuk udvarán műhelyt létesített. Ahogy elmondta, nem volt könnyű az indulás, a beruházáshoz kénytelen volt hitelt felvenni, de bízott önmagában. Kezdetben alkatrészek forgácsolásával foglalkozott, főleg a város cégeitől voltak megrendelői. Később csökkent a megrendelés, lépnie kellett valamilyen irányba. Kifejlesztett egy fahasító gépet, ami „forgóbalta” fantázia néven került forgalomba. Az általa kifejlesztett gépet, amit két típusban, hat változatban gyárt, feltette az Internetre. Annak filmjeit, több mint 700 ezren nézték meg. Voltak, akik nemcsak megnézték, személyesen is felkeresték őt, hogy meggyőződjenek a gép paramétereiről, használatáról. Kialakította a gépgyártás műszaki feltételeit, és beszállítói körét. A fejlesztések folyamatosak, figyelembe véve a piac igényeit. Több hazai és külföldi vásárlója van. Amire jogosan büszke, hogy csak pozitív visszajelzéseket kap a vásárlóitól. Azok, másoknak is elmondj ák a jó tapasztalataikat, ezzel is bővül a vásárlói köre. Pásztor József azért tud a mai világban, cseppet sem könnyű piacon megmaradni, mert korrekt, gépei minőségi munkát végeznek, a megrendeléseket időben teljesíti, amennyiben szükséges hétvégén is dolgozik; ha a megrendelőnek egyéni kérése van, azt megoldja, amennyiben nem, őszintén azt mondja: „erre nincs lehetőségem”. Pásztor József - aki közben megalakította az MPSP Kft - több mint negyven éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ez év novemberében a vállalkozók megyei napján megkapta, a Vállalkozó az Innovációért Csillik Zoltán Díjat. A humán érdeklődése a mai napig megmaradt. Utólag nem bánta meg, hogy annak idején az esztergályos szakmát tanulta, amit évtizedeken át nagy hozzáértéssel végez. Ami pedig a humán területet illeti, az a családban megmaradt, Péter fia a tanári pályát választotta, Szécsényben tanít. Béri egzotikumok Bér. A település felett elterülő 7,5 hektáros Virágospusztán több más kontinensről származó állat és madárfajjal is találkozhatnak a természet szerelmesei. A kétpúpú teve az ázsiai sivatagokban él. A közhiedelemmel szemben nem raktároz vizet sem a gyomrában, sem a púpjában. Ha nem talál táplálékot, a púpjában lévő zsírkészletből napokig meg tud élni. Az indiai - más néven kék, vagy közönséges - páva pedig Indiában és Sri Lankában őshonos madárfaj, India nemzeti jelképe. Legendás szépsége miatt már több mint 2000 éve megszelídítették, azóta számtalan országba betelepítették. r Ujevkoszonto koncert Rétsag. Immár több mint három évtizede annak, hogy a városban a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola helyi tagozata a zene szeretetére, s aktív művelésére oktatja a tehetséges növendékeket. Sokan az intézményt elhagyva is tovább zenélnek, de legalább olyan fontos az a tény is, hogy a zene iránt fogékony emberekké válnak a tanulmányaikat itt folytatók. A legtehetségesebbek gyakorta fellépnek ünnepségeken, kiállítás-megnyitókon és egyéb helyi rendezvényeken. Nem véletlen tehát, hogy a rétsági Városi Művelődési Központ is őket kérte fel arra, hogy az általuk szervezett újévköszöntő koncerten szerezzenek kellemes perceket a programra érkezőknek. Az ifjú zenészek és tanáraik örömmel vállalkoztak arra, hogy tudásuk legjavát bemutassák ezen ünnepi alkalommal. VJ. 1 «
