Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-17 / 14. szám

DiÓsjenŐ. Nyugat-Nógrádban igencsak szép számmal vannak olyan klubok, amelyek a telepü­lések idősebb lakóinak nyújta­nak találkozási, szórakozási és kikapcsolódási alkalmakat. Szinte nincs is olyan település, ahol ne volna hasonló szervezet, így volt ez évtizedekig Diósjenőn is, mindaddig, amíg meg nem szüntették a Börzsöny lábánál nyugvó falu művelődési Nyugdíjas klub alakult Diósjenőn Az általános iskola néptáncos gyer­mekei egy műsorral örvendeztették meg a klubfoglalkozás résztvevőit házát. Ezt követően is voltak próbálkozások, de akadozva működött a klub. A közelmúltban - elsősorban az önkormányzat kezdeménye­zésének köszönhetően - új len­dületet vett a civil szervezet. Úgy tűnik sokak várták már, hiszen igencsak szép számmal fogad­ták el az invitálást. A megalaku­lás után az első klubfoglalkozás a farsangi népszokások téma­körében telt el. Az általános isko­la néptáncos gyermekei adtak elő egy bájos műsort régi hagyo­mányainkból, majd Végh József helytörténész válogatott a gaz­dag farsangi hagyománykincs legszebb és legérdekesebb nép­szokásaiból. Az estébe nyúló klubfoglalkozásnak talán a leg­főbb értéke, hogy a programot követően még sokáig maradtak annak résztvevői, hogy jóízű be­szélgetésekkel, a régi emlékek felidézésével örvendjenek a kö­zös találkozásnak. v.j. Az első klubfoglalkozás a farsangi népszokások témakörében telt Textilalkotásokban elmesélt érzelmek Balassagyarmat a szép alkotás esztétikai élményt nyújt, gyönyörködtet, akarva aka­ratlanul is a hatalmába kerít, megérinti a lelkünket, és ott munkálkodik bennünk. Amikor beléptem Balassagyarmaton a Szerb-templomba, megláttam Lőrincz Kata­lin textil munkáit, ezek az érzések kerítettek hatalmukba. A háromdimenziós, nagymé­retű, színes texülalkotások, amelyek megtöl­tik a templom terét, „köszöntek rám”. Lőrincz Katalin szemet és lelket gyönyör­ködtető alkotásai hatalmukba kerítettek, örömmel töltötték meg a lelkem, békét, har­móniát, esztétikai élményt sugalltak felém. A templomban a barokk, színes formavilá­ga textilmunkák formájában volt jelen. Ahogy elmélyültem az alkotások nézegeté­sében, egyre inkább kiterjedt körülöttem a tér, az urbanizált világból, a természetben éreztem magam. Csodálatosan szép, őszi er­dőben jártam, természet alkotta cseppkőbar­lang színes oszlopai között sétáltam, vízesé­sekben gyönyörködtem. A kiállítások hatását sokszor a tér, az al­kotások elrendezése felerősítheti vagy gyen­gítheti. A Szerb-templom kiállítása rendezői szempontból is telitalálat. Minden mű külön- külön is éli az életét, ugyanakkor együtt egy­séges, harmonikus benyomást keltenek a lá­togatóban. Lőrincz Katalin munkái hatni tudnak az ember érzelmére, kiterjeszti képzeletvilá­gát, azonosulni tud azzal a gondolattal, szán­dékkal, ami az alkotások készítése közben benne megfogalmazódott, miközben mély esztétikai élmény rakódik le bennünk, amit a tárlatról magunkkal viszünk, magunkévá teszünk. Ebben rejlik Lőrincz Katalin művé­szete; abban, hogy mindazt, amit érez, lát, a munkáin keresztül, át tudja adni nekünk. Kati több mint szereti a természetet, annak szépsége, sokszínűsége motiválja alkotói munkáját. Munkája nyomán a különböző színű pa­mutfonalak szép lassan műalkotássá formá­lódnak, élettel telnek meg. Művészi szándé­ka, hogy rohanó, szürke világunkba, a for­mák, a színek segítségével hangulatot vará­zsoljon, színt vigyen. A munkáit szemlélve a formák, a színek jobb kedvre derítenek, elfe­ledtetik velünk a mindennapok szürkeségét. Mit jelent számára az alkotás? Nem köny- nyű kiválasztani a témához megfelelő színe­ket, megtalálni a formát, de amikor megszü­letik a mű, örül. Boldogság tölti el a lelkét, amikor a kiállításon érzi, látja, megtapasz­talja, hogy a tárlatlátogató elégedett. Lőrincz Katalin belső művészi látásmód­jával észreveszi a minket körülvevő szépet, azt formába öntve közli velünk. Gondolom, nem veszi rossznéven, ha köz­zé adom, hogy most ünnepelte 50. születés­napját. Több mint 25 éve foglalkozik a kép­zőművészetnek ezzel a területével. Eddig megyénkben, hazánk más városaiban, az or­szághatáron túl 18 önálló kiállítása volt, sok csoportos tárlaton láthatták munkáit. A ba­lassagyarmati kiállítása január 30-ig tekint­hető meg. Szenográdi Ferenc Zöldúton az értékekért, a turizmusért NMH-információ A helyi értékek körének felku­tatását és gyarapítását egyaránt magába foglalja az a múlt évben kezdődött, mintegy másfél éves időtartamú pályázati feladatsor, amelyben a tíz települést tömörí­tő Sugárkankalin lürisztikai Egye­sület is részt vesz a Cserhát Natúr­park Közhasznú Alapítvány part­nereként. Egy harmadik szerve­zet, a Zöldutak Módszertani Egye­sülete támogatott pályázatához kapcsolódva az úgynevezett zöldutas közösségfejlesztés, a fal­vak hálózatos együttműködése ér­dekében részben azon dolgoznak, hogy a helyi hagyományos tudáso­kat, gazdálkodási formákat felku­tassák, dokumentálják, tájfajta gyümölcsös génbankot hozzanak létre. Az élő tudás átadása, továb­bi hasznosítása céljával gyümölcs- termesztőket képezzenek itt élő gazdák közreműködésével. A zöldutas turizmus élénkítésére tá­jékoztató táblák készítése, kihe­lyezése, a zöldutak mentén gyü­mölcsfa-sorok kialakítása is része a munkának. A helyi termékek ér­tékesítésének segítése szintén ele­me a vállalásoknak, amelyektől végső soron az érintett közössé­gek megerősödését várják. A Sugárkankalin Turisztikai Egyesület tíz település (Borsos- berény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Hont, Horpács, Ipolyvece, Nagyoroszi, Patak, Pusztaberki) összefogásával jött létre évekkel ezelőtt. (Önkormány­zatok alapították, de nem kellett sokat várni a vállalkozások: falusi szállásadók, vendéglátók, kézmű­vesek, civil szervezetek, magán- személyek csatlakozására sem.) Mindegyik számos természeti adottsággal rendelkezik, s az ösz- szekapaszkodók az gondolták, ezt a megkapóan szép térséget be kell mutatni másoknak is, ezzel előse­gítve a falvak turisatikai fejlődé­sét. A természeti, kulturális és tör­ténelmi értékek megóvását, be­mutatását, a helységek népszerű­sítését kisléptékű fejlesztésekkel kívánják megvalósítani. Jótékonysági bál Szécsény. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Gimnázium és Szakközépiskola tantestülete, szülői szervezete a művelődési ház­ban rendezte meg a vacsorával egybekötött jótékonysági bált a kö­zelmúltban, amely a fiatalok műsorával kezdődött. A kamaraterem­ben az asztalok mellett helyett foglaló 115 vendéget Györki Mariann, az iskola m egbí zótfigazgatój a köszöntötte. Megtisztelte jelenlétével az összejövetelt BaHa Mihály országgyűlési képviselő; Moűaűs; Lász­ló, a Klebelsbert Intézményfenntartó Központ szécsényi tankerület igazgatója, valamint Kovalcsik István, a helyi keresztényiskola igaz­gatója. Stayer László, Szécsény város polgármestere köszöntötte a tantestületet, a szülői szervezetet, a megjelent vendégeket. Bejelen­tette, hogy önkormányzatuk százezer forinttal járul hozzá annak a célnak a megvalósításához, amelyre az iskola a jótékonysági bál be­vételét fordítja. A kamaraterem melletti galériában Beszkid József és zenekara szolgáltatta a zenét. Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, n aq/ hálóz« az ügyleti kamat jelenleg 5/# /0 • Maximális összeg: 10 millió Ft, • Maximális futamidő: 10 év • A türelmi idő akár 6 hónap is lehet • A saját erő mértéke a hitelösszeg 20%-a belül döntés Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail; lnfo@nmrva.hu Infó: Salgótarján, Mártírok út 1., tel.: 32/520-300 kedvező feltételekkel irodák BÉRBEADÓK* Saját parkolóval, portaszolgálattal és Igény szerint Irodabútorral felszereltek. ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom