Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-16 / 13. szám
Két új kazánnal fíítenek Diósjenö. A településen az elmúlt december a fejlesztésekről szólt, ugyanis ekkor adták át a felújított út- és járdaszakaszokat is. A másik támogatásból megvalósult kivitelezés az iskola kazánházának és új kazánjainak átadása volt. Ezt a beruházást azért kellett elvégezni, mert a tavaly előtti évben felrobbant az intézmény fűtő- berendezése. A célra a Belügyminisztérium vis maior keretéből több mint 41,5 millió forintot nyert az önkormányzat a Szentgyörgyi István Általános Iskola kazánházának rekonstrukciójára. Ebből az önerő mértéke több mint négymillió volt, amit a falu vezetésének kellett előteremtenie. A támogatásból teljesen rendbehozták a szóban forgó helyiséget, valamint egy 300 kW-os aprítéktüzelésű, és egy 100 kW-os vegyes tüzelésű kazánt üzemeltek be, illetve kiépítették a berendezésekhez tartózó fűtési rendszert is. Előzetesben a betörők Kálló. Előzetes letartóztatásba került az a négy káliói férfi - 26,34,40 és 47 évesek -, aki ellen lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Pásztói Rendőrkapitányság. A gyanúsítottak bementek egy ingatlan körbekerített udvarára december 23-án éjszaka Kállón. Betörték a családi ház bejárati ajtajának üvegét és onnan egy televíziót, kályhát, gázpalackot, fagyasztott húsokat és egyéb élelmiszert tulajdonítottak el nagyobb értékben. A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható helyi lakosok, akik az eltulajdonított értékek egy részét értékesítették. A rendőrök ezeket házkutatás során lefoglalták. A négy gyanúsítottat elfogták, előállították és őrizetbe vették, a bíróság pedig elrendelte az előzetes letartóztatásukat - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Rács mögött... Mátraverebély. Harminc napra elrendelte az előzetes letartóztatását a Salgótarjáni Járásbíróság - a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványának helyt adva - nemrég annak a 37 éves mátraverebélyi férfinak, akit két rendbeli lopással gyanúsítanak - közölte dr. Pityi Norbert. A Nógrád Megyei Főügyészség szóvivője hozzátette: a végzés nem jogerős, mert a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be ellene. A fellebbezésnek azonban halasztó hatálya nincs, így a gyanúsított előzetes letartóztatásban várja a Balassagyarmati Törvényszék kényszerintézkedés tárgyában meghozandó jogerős döntését. Amint arról korábban már beszámoltunk: a férfi - társával, egy 34 esztendős nővel - lakatlan családi házakba tört be Mátraverebélyben, illetve Szentkúton. 2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Uj évet köszöntött a nótaegyesület (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Az egyesület lényegében ott folytatta munkáját, ahol tavaly abbahagyta. Ugyanolyan változatos összeállítással és színvonalas produkciókkal léptek énekesei a közönség elé, mint akkor, miközben megállapíthattuk, hogy énektudásuk és előadói készségük azóta csak fejlődött a folyamatos és gyakori egyéni és közös próbák, no meg Bohács István egyesületi elnök, aranykoszorús nótaénekes hozzáértő és figyelmes irányítása jóvoltából. Rengeteg gyakorlás, olykori elbizonytalanodás, majd újbóli nekilendülés, erős akarat, hit és remény van minden előadásban. De a hallottak alapján senkiben sem ébredhet kétség: megéri a munka, megéri az időbeli, a szellemi-fizikai ráfordítás. Salgótarjánnak és környékének nagyszerű énekesei vannak - amint azt okkal ismételgette a daldélután konferansziéja, Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnöke. S mindjárt eszünkbe is jutott a megye- székhely polgármesterének, Székyné dr. Sztrémi Melindának a karácsonyvárás időszakában, egy tévéinterjúban elhangzott találó mondata: Salgótarján a tehetségek városa. Eszünkbe jutott, mert az utóbbi évek történései számtalan területen és alkalommal ezt bizonyítják. A nótadélután szereplői megérdemlik, hogy nevesítsük őket, fellépéseik sorrendjében, anélkül, hogy különbséget tennénk a természetes kvalitásbeli eltérésekről. Persze amúgy sincs értelme a méricskélésnek, mivel egyesületről van szó, következésképpen a siker közös, még akkor is, ha a tagok külön-külön telt. S jóleső érzéssel töltötte el a krónikást is, aki mindebből azt következtette, hogy vannak még mindig szerelmesei a magyar nótának, amellyel oly mostohán bánnak - különösen a rendszer- váltás utóbbi két évtizedében - a gomba módra elszaporodott kereskedelmi rádiók és televíziók. Hullámaikon - egyfajta sznobságból, téveszméből, ki tudja? - csak a nemzetközi csörgés-csörömpölés hallik, lett légyen az akármilyen silány, értéktelen is. Pedig a cigányzenére hajdan királyok, cárok, hercegek és grófok (is) vigadtak, nem volt számukra rangon aluli. Vissza kellene hát találnunk - mint annyi másban még - a gyökereinkhez. Hisz ezek az értékek a táplálóink, a magyar kultúra egésze az éltetőnk. Z. Parti L. dolgoznak meg érte. Elsőként Forgács Erzsébet éneke érintette meg a nézők szívét-lelkét, majd következtek a többiek: Novák Sándor, Sándorné Dobrovolni Zsuzsa és Almádi Balázs (duettben és egyénileg, Almádi még könnyűzenében is), Litkei Zita, Molnár Sándorné, Molnár József, Kortis Gyuláné, Tajti Tibor, Grényi Lászlóné, Kotroczó József - s végül: Bohács István. Ennek a műsornak is jellemzője volt, hogy nemcsak szebbnél szebb nóták csendültek fel, hanem népszerű könnyűzenei melódiák, úgynevezett táncdalok is. Más szóval egyes tagok nemcsak a magyar nóta műfajában szólaltak meg, hanem kipróbálták rátermettségüket másikban is, nagyon okosan és bátorít- hatóan. Hisz nyilván úgy van ez az éneklésben is, ahogyan a mindennapi életben: a több lábon állás általános erőt ad, biztosabb jelent és jövőt. A fellépő énekeseket a szokott zenészek kísérték: Tóth Ádám prímás, ijj. Gelencsér János cimbalmos, Gelencsér János brácsás és Szabó István nagybőgős. A táncdalok előadásához a szinte- tizátoros Frei János László szolgáltatta a muzsikát. Befejezésül illik szót ejtenünk a remek közönségről: igen boldoggá tette az egyesület tagjait, hogy az új évi első fellépésükre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a József Attila művelődés ház klubterme zsúfolásig megGrényi Lászlóné több országos versenyen szerepelt elismeréssel, Győrben elnyerte az „év hangja” címet is Bohács István különleges értéke Salgótarján és Nógrád megye zenei életének VÁLASZOL A HÍRLAP ÜGYVEDJE Szóbeli végrendelet Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) szigorú feltételekhez köti a szóbeli végrendeletet. A szóban kinyilvánított végakarat a végintézkedések egyik legproblémásabb módja. Ez adódik abból, hogy amikor a végakaratból adódó következmények beállnak az örökhagyó már nincs életben és nehéz reprodukálni mi is volt a pontos célja a végrendeletének. A Ptk. szerint: „Szóbeli vég- rendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye, és a szóbeli végrendelet, az annak feltétlenül szolgáló helyzet megszűnése után csak három hónapig marad hatályban.” Közvégrendeletet vagy magánvégrendeletet a Ptk. alapján bármikor meg lehet tenni, a szóbeli végrendeletet viszont csak a törvényben meghatározott esetekben lehet alkotni. A Ptk. a következőképpen fogalmazza meg: „Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és érvényes írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.” A megfogalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az érvényességhez két együttes feltétel szükséges az egyik az életveszély, a másik pedig az írásbeli végrendelet kizártságának lehetősége. Fontos megemlíteni, hogy a két feltételnek a végrendelkezés idején együttesen - egyidejűleg - kell fennállni. Az életveszélynek szorosan a vég- rendelkező személyre kell meglennie. Bárki csak akkor rendelkezhet szóban végakaratáról, ha az életveszély az ő személyét érinti. Tehát az életveszély úgymond objektív helyzet, nem elég az, hogy a vég- rendelkező úgy gondolja. Alaki szempontból a szóbeli végrendelet érvényességének még további négy feltétele van: „A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a vég- rendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanuk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.” Mindezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Bármelyik elmaradása a szóbeli végrendelet érvénytelenségét előidézheti. A tanukra a szóbeli végrendeletnél is áll az a szabály, nem lehet az tanú aki végrendelkező, személyazonosságának tanúsítására nem képes és az sem aki kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. A tanuknak a szóbeli végrendelet tételénél - mint ahogy ez a jogszabály megfogalmazásából megállapítható - együttesen kell jelen lenniük, ami a végrendelet megtételének egész tartalmára szól. A szóbeli végrendelet ellentétben az írásbeli végrendelettel, időben korlátozott jellegű. Ugyanis a Ptk. szerint: „hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után, megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.” Mindezen körülményeket figyelembe vételével kell eldönteni azt, hogy az adott esetben érvényes-e a szóbeli végrendelet. Dr. Rafael Károly ügyvéd Uniós és Állami forrásból Ml TEL L EHE TŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, « aa/ az ügyleti kamat jelenleg <3/«7 /O • Maximális összeg: 10 millió Ft, • Maximális futamidő: 10 év • A türelmi idő akár 6 hónap is lehet • A saját erő mértéke a hitelösszeg 20%-a 1 HÁLÓZAT ♦ megyei é* tévére«! v4Uatiro*fetBjJee«4*í NŐgrM Megyéi véiisitoitiUftjíftwté«) Atapiívéfty H-31ÖÖ Salgótarján. mnm ál 1. Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: info@nmrva.hu Az NMRVÁINKÜBÁTÖRHÁZÁBM kedvező feltételekkel irodák BÉRBEADÓK. Saját parkolóval, portaszolgálattal és Igény szerint irodabútorral felszereltek. Infó: Salgótarján, Mártírok út 1., tel.: 32/520-300 A