Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-13 / 10. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER HIRDET ÉS 2014. JANUÁR 13., HÉTFŐ (Folytatás az 1. oldalról.)- „Havasok birodalma, te vagy az én világom!” Bizonyára ezt érezték azok a salgótarjáni fiatalok is, akik akkor immáron harmadszor vágtak neki, hogy meghódítsák Máramaros talán legszebb hegységét, a Keleti-Kárpátok legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagját, Magyarország akkor legmagasabb pontját, a Horthy- - csúcsot. 1944. január 13-án is ez a boldog érzés járhatta át a salgótarjáni leventéket. Vidámak, fiatalok, jó sportolók és büszkék voltak. Bátrak, talán kicsit vak- merőek is, mint minden fiatal - mondta a polgármester, majd így folytatta: - Ott volt bennük a virtus, a fiatalság mindent legyó'zó'. életereje, a játékosság, de a tudás, a tapasztalat is, hiszen felkészült sízők, jó fizikumú sportemberek voltak, s már kétszer sikerült legyőzniük a természet erőit. Olyan teljesítményre készültek, ami országosan is figyelmet érdemel, ami ismételten ráirányítja a salgótarjáni munkára és Fenséges havasok, ha sírni tudnátok... eredményekre a figyelmet, ez az önfeledt öröm, a fiatalság mindent szétfeszítő ereje árad Vlacsil József kockás noteszéből is, ahogyan megeleveníti az utazás részleteit. A csúszkálást a vasúti síneken várakozás közben, a nőtlenek nősek elleni hógolyózását a felsővisói vasútállomáson. S így folytatódott volna az útleírás egészen a csúcsmászásig s a visszaérkezésig. Erre utal az utolsó, örökre félbe maradt mondat is: „Borsafüreden felcsatoltuk a sítalpakat, és elindultunk a lóhavasi Anikó-menedékház felé. Az út kissé fárasztó volt, de...” „1944. január 13-a, csütörtök 11 óra. A Radnai-havasokban a 2305 méter magas Nagy- Pietrosznak, az akkori országhatárokon belüli legmagasabb csúcsnak a megmászása közben lavinaszerencsétlenség ért 16 síelőt. Egyiküknek sikerült csak megmenekülnie, 15-en áldozatul estek. Ez volt minden idők legnagyobb magyar sporttragédiája. a salgótarjáni acélgyári családokban leírhatatlan volt a A megemlékezésen Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő mondott beszédet fájdalom, a bánat. Gyászolt a város, hetekig fekete lobogók lengtek a gyár bejáratánál és a város középületein.”- fájdalmas hidegen és kegyetlen tényszerűséggel kopognak a szavak Szokács László Tragédia a Nagy- Pietroszon című könyvének előszavában 2004-ben. A hosszú, kényszerű hallgatás után egyre szélesebb kört ért el a megemlékezés. Az 50. évfordulón, 1994. január 13-án volt az első hivatalos városi emlékünnepség, majd újra hosszabb csönd következett, míg 2003-ban emlékbizottság alakult, s elindult az első expedíció: 19 lelkes lokálpatrióta július 31-én elhelyezte azt az emlékoszlopot a Mosolygó-tónál, amelyet azóta minden év nyarán megkoszorúzunk elzarándokolva a szerencsétlenség helyszínére, emlékezve a salgótarjáni leventékre - hangzott el. Székyné dr. Sztrémi Melinda ezután a tiszteletadás további főbb eseményeire, a téli tömegsportnapra, valamint Borsa és Salgótarján testvérkapcsolatára, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a 70. évfordulóra készülődés jegyében a Duna Televízió Hazajáró című magazin egyik adásában a salgótarjáni leventék útjait járták be a műsor készítői. Velük tartottak olyan lelkes fiatalok, akik ott voltak a 2003-as emlékoszlop-állításon is. Salgótarján önkormányzata vállalja ebben az évben az emlékhely megújítását, folytatja a nyári emlékező expedíciók szervezését azzal a céllal, hogy minél több salgótarjáni jusson el a Mosolygó-tóhoz. Ahogyan a polgármester fogalmazott: - Élje át azt a csodát, amit egyedül a havasok birodalma nyújthat. S amikor ott állunk a tónál vagy kint a csúcson, emlékezzünk leventéink tragikus halálára, jusson eszünkbe az a 15 fiatal élet, de jusson eszünkbe az ő boldogságuk, örömük is, amit fiatalként, emberként és magyarként éreztek akkor, ott, Magyarország legmagasabb csúcsának meghódítása közben. Részt vett a megemlékezésen a Radnai havasok lábánál található Borsa város önkormányzatának küldöttsége is. Szomorú ez a nap, az emlék, amelynek nyomán őszinte kapcsolat fűzi össze Borsát és Salgótarjánt - mondta Grec Silvia Georgeta, a város kulturális főtanácsosa. S egyebek mellett annak adott, hogy bármikor szívesen látják az odalátogató salgótarjániakat. Varga András plébános imát mondott az elhunytakért, a rendezvényen a Vertich Színpadstúdió, valamint a Bányász-Kohász Dalkör is közreműködött. A közös főhajtás résztvevői végül megkoszorúzták a sírhelyet, illetve az emléktáblát. (M.J.) „Nem csak a szemet gyönyörködteti...” A Beszédes Esték sorozatának egyik legnépszerűbb eseményévé tette a pénteki, filmvetítéssel egybekötött programot az a közel másfélszáz érdeklődő, akik zsúfolásig töltötték a Stécé Kávéház galériatermét. A Hazajáró: Radnai Havasok - A Kárpáti várfal keleti őrbástyája című, .salgótarjáni leventékről (is) szóló epizód közös megtekintését követően Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a két alkotóval, Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral beszélgetett. Kéri István Salgótarján. „Erdély felett a határt észak felé hatalmas bástya, a Radnai havasok behemót tömege zárja le. A magashegyi-jel- legű hegység legszebb része a két legmagasabb csúcs közötti főgerinc. A keleti bástyát, az Ünőkő tömegét a Radnai-hágó határolja, a nyugati fellegvár Borsa felett, hazánk jelenlegi legmagasabb pontja, a Horthy- csúcs egy északi mellékgerincen van. A turista természetszerűleg a legmagasabb csúcsot keresi, a sízők az északi lejtőket látogatják. így Borsa lett a kiindulópontja úgy a nyári, mint a téli túráknak. Talán Kővágó Ferenc (1941 -ben írt) csábító sorait is olvasták azok a salgótarjáni leventék, akik 1944 januárjában vágtak neki síléccel az akkori Magyarország legmagasabb ormának, ám nem érhették el a Horthy Miklós-csúcsot. Az ifjú álmokat hatalmas lavina temette be. A hó elolvadt, a leventék már nógrádi földjükben nyugszanak, ám emléküket évtizedekre betemette az új hatalom. Azért is jöttük most a Keleti-Kárpátok legmagasabb tagjára, a Radnai-havasokba, hogy megemlékezzünk a magyar hegymászás-történet legnagyobb tragédiájának áldozatairól.” Ezen mondatokkal indul a fent említett epizód, amelynek gyönyörű képkockáit s a salgótarjáni leventék tragédiájára vonatkozó mondatait végig mély figyelemmel követte a közönség. Ahogyan Székyné dr. Sztrémi Melinda fogalmazott a vetítést követően, a Hazajáró sokkal több mint egy „egyszerű” televíziós turisztikai magazin. Hiszen a műsor egyfajta szemléletformálást is megvalósít, tiszta, őszinte embereket és történelmet mutat be, ahol a táj szeretetén túl a nemzet szeretete is adásról-adásra érződik s nem csak szemet gyönyörködteti, hanem a léleknek is táplálékul szolgál. A gondolatot Kenyeres Oszkár is igazolta, hiszen a koncepció a kezdetektől az volt, hogy a sorozat segítségével ne csak a Kárpát-medence egy-egy régiójának természeti környezetét mutassák be, hanem a magyar történelmi emlékeket is, továbbá „látleletet” vegyenek a magyarság megmaradásának helyzetéről is. Jakab Sándor azt is hozzátette, hogy a műsor fontos célja továbbá, hogy a magyarországi nézőkkel megismertessék azt, hogy bizony van magyar élet Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, megmutassák a kevésbé frekventált és ismert településeket, térségeket, s azok autentikus életmódot folytató lakóit is. Természetesen a beszélgetés egy jelentős része a salgótarjáni leventék tragédiájának helyszínén forgatott epizód kulisszatitkaiba engedett bepillantást. A hazajáróktól megtudhattuk, hogy hegymászó és természetjáró berkekben ezt az 1944-es eseményt a legtöbben ismerik, így ők is tudatában voltak az ott történteknek. így már az epizód tervezésénél elkezdődtek az egyeztetések a salgótarjáni kapcsolatokon keresztül, melyet követően már csak a forgatáshoz megfelelő időjárásra kellett várni. Ez végül 2012 novemberében valósult meg, a forgatásra pedig három salgótarjáni hegymászót: Lőrinc Gyulát, Ruza Gyulát és Sótér Zsoltot is meghívták. Szóba került és az epizódban is helyet kapott a Mosolygó-tó mellett 2003-ban elhelyezett kopjafa, mellyel kapcsolatban az azóta eltelt időszak „viszontagságairól” is hallhattunk, melyek legtöbbször időjárási eredetűek voltak, azonban sajnos előfordult már az emberi rosszakarat megnyilvánulása is. A közel egy órás beszélgetés alatt megannyi téma felmerült továbbá a magyarságtudat és összetartozás kérdéseitől a fiatalok túrázás iránti fogékonyságáig, közönségtalálkozókig, műsorszervezési kulisszatitkokig. Szó esett a közeljövő már leszervezett forgatási helyszíneiről, amelyekkel lényegében lezárul a Hazajáró sorozatának harmadik évada is. Búcsúzóul pedig a jövőbeni, hosszútávú alkotás reménye és egy, a Karancs - Medves és a Cseres-hegység vidékét határon átnyúló módon bemutató epizód forgatása mellett tettek hitet a beszélgetők. A zsúfolásig megtelt galériateremben, a közel egy órás beszélgetés alatt megannyi téma felmerült a magyarságtudat és összetartozás kérdéseitől a fiatalok túrázás iránti fogékonyságáig, közönségtalálkozókig, műsorszervezési kulisszatitkokig •‘.V PROGRAMAJÁNLÚ '■'g Salgótarján % *■ l APOLLÓ MOZI Január 9-15.15.00 HOBBIT: SMAUG PUSZTASÄGA Szinkronizált amerikai fantasztikui kalandfilm Január 9-15.17.45 VÁGYAK SZERELMESEI Szinkronizált amerikai romantikát vígjáték Január 9-15.2Ó.00 12 ÉV RABSZOLGASÁG Színét, feliratot amerikai-angol életrajzi film JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Január 13.10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás Január 18.14.00 Családi hétvége (bütyködé, 15.00 órától „Ki legyen a mókus” szereplő válogatás) SALGÓTARJÁNI IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA Január 14.16.00 Pályaválasztási tanácsadás Általános iskolásoknak és középiskolásoknak (előzetes bejelentkezés alapján) Január 13.20.00 SVSE -Törökszentmiklósi Székács KE .VB Il-es férfi futtái bajnoki mérkőzés A programajánló a Salgótarjáni Közműveiódésl Nonprofit Kft. támogatásával készült HIRDETÉS „Szín-játék" Szécsény-Balassagyarmat. A balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola galériájában január 16-án, csütörtökön 11 órakor lesz a szécsényi Szenográdiné Végh Erzsébet művésztanár festményeiből, „Szín-játék” címmel rendezett kiállítás megnyitója. Az alkotásokat Csemniczky Zoltán balassagyarmati Mun- kácsy-Madách-és Horváth Endre-díjas szobrászművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás megnyitóján közreműködnek az iskola diákjai. t
